HunHír.info

2017. Álom hava 11. nap, Gilvád napja.

Ady tévedései és igazságai (9. rész)

2010. március 17. 20:45
Ifj.Tompó László - HunHír.Hu

ady-endre.jpgOlvasva az utópikus szocialisták, marxisták, szociáldemokraták műveit, hallgatva nagyváradi és budapesti barátait, megtapasztalva a kiegyezés utáni kormányok liberalizmusát, a szabadkőművesség hálójában kötött ki. De miért?

A kérdésre aligha adhatunk találóbb választ, mint egy elfeledett, 1945-ben indexre került nagyszerű magyar regény szavaival: „A zsidó írásművek meggyőző ereje abban rejlik, hogy teljes egészükben sohase hazudnak. Abban, amit állítanak, mindig van valami igazság, jóllehet nem sok. Erre a csöpp igazságra építik fel a hatást, ezzel bizonyítanak, ezzel cáfolnak, s ha célszerű, ezzel lázítanak, uszítanak… Nagyon értelmesek, ügyesek, nehéz rájuk bizonyítani a csalfaságot, mert amivel ezt bizonyítani lehetnem, a kisebb műveltségű ember nem érti meg.” (Felpétzi Győry Jenő: A soproni zsidókapu. Szeged, 1941. Kereskedő Ifjak Társulata, 69-70. old.)

Bár nagyváradi és budapesti újságírósága alatt fogantak tagadhatatlanul profetikus-mitologikus, látomásokban bővelkedő, vulkanikus erejű, erkölcsileg megtisztító magyarságversei is (elég legyen csak az „Új Versek” beköszöntőjére, a „Góg és Magóg fia vagyok én”-re gondolnunk!), sok verse és még több cikke mégis arról tanúskodik, hogy (lényegesen) „kisebb műveltségű ember”-nek bizonyult Istóczy Győzőhöz, Ónody Gézéhoz, Verhovay Gyukához, Vadnay Andorhoz, Szemere Györgyhöz és Miklóshoz, Bartha Miklóshoz képest. Azokat a problémákat, melyeket a felsoroltak feltártak és gyógyírt is adtak rájuk (elég legyen csak Dr. Istóczy Győző országgyűlési képviselőre, ügyvédre utalnunk, aki 1875-ben felvetette a képviselőházban, hogy ha a hazai zsidóság nem tud vagy nem képes beilleszkedni életrendünkbe, teremtsen magának máshol (Palesztinában) hazát, megelőzve ezzel Theodor Herzl 1895-ben Bázelben előadott tervét), ő is ismerte, csak vagy nem adott rájuk választ, vagy ha igen, többnyire rosszat.

Évtizedeken át azt tanították, hogy „minden eddigi társadalom története osztályharcok története”, hogy a mindenkori uralkodó rétegek, élükön a királyokkal és a főpapokkal, a nép „kiszipolyozói” voltak, és az „új időszámítás” Marxszal kezdődött, majd az 1917-es szentpétervári forradalommal végre megszületett a földi paradicsom. Ha Adyt, elsősorban eddig idézett írásait olvassuk, rádöbbenhetünk, mennyire hasonlóan vélekedett, mennyire „fehéren-feketén” látott mindent, mintha csak szentek vagy ördögök léteznének.

Például mint már idéztük, azt állította, hogy a falvak uzsorásai csak ritkán kazárok. Megzsírosodott parasztok, tekintetes földesurak a leggyakoribb uzsorások.” (Az Ady-kultusz: magyar öngyilkosság!, 40-41. old.). És az igazság? Tény, hogy voltak „megzsírosodott” parasztok, basáskodó földesurak, de hogy ők lettek volna a „leggyakoribb” kizsákmányolói a földműves népnek és a munkásságnak, súlyos történelmi rövidlátásra vall, és mikor „minden gazdasági bajunk okául éppen azt a vezető osztályt pécézi ki, amely 1848-ban ősi birtokjogáról – a világtörténelemben páratlanul álló – önkéntes lemondással a jobbágyságot felszabadította: ez nemcsak méltatlan eljárás, hanem a történeti igazságnak is vakmerő arculcsapása.” (Dr. Bartha József: A zsidó áfiumtól elkábított magyarok prófétája. = Az Ady-kultusz: magyar öngyilkosság!, 41. old.) Vallomásaiból visszaköszönnek Marx [Mordechaj] sorai, aki ugyan találó jellemzést adott a szabad versenyt hirdető kapitalizmus térhódítása kori London munkásainak nyomoráról, de megoldási javaslatai (elég legyen csak a magántulajdon megszüntetésére irányuló törekvésére utalnunk) természetellenesek voltak. (Marx helyes problémafelvetéseire adott helytelen válaszadásait ismerteti, és Ady írásainak világnézeti hátterét is kitűnően megvilágítja Dr. Jehlicska Ferenc könyve: Társadalmi kérdés és etika. A marxista irány és a modern szociáletikai irány bölcseleti alapjainak vizsgálata. Bp. 1908. Szent István Társulat)

Arról egyetlen írásában sem számolt be, hogy az uzsora mit eredményez, és kik gyakorolják legtöbbször? Erre a kérdésre leghitelesebben Bartha Miklós híres könyve felel, amelyből megtudjuk, hogy a kazárok jobbára kereskedők voltak, és az uzsorakamattal kiszipolyozták a rutén parasztokat: „Tíz forint kölcsön után egy évre 104 forint kamatot, tehát ezernegyven százalékot számít a beszivárgott lengyel zsidó.” A kazár azonban nem dolgozik, hanem csak munkát közvetít, és ebből gazdagodik meg: „A kazár lefoglalja magának a munkát, és azt ledolgoztatja a ruténnel. Ha adós a rutén, akkor kamatban dolgozik, és nem kap semmit. Ha nem adós, akkor készpénzért dolgozik, s kapja felét a munkabérnek, vagyis negyven krajcárt. A kazárnak, mint vállalkozónak, a semmittevésért szintén megjut a negyven krajcár.” (Kazár földön. Kolozsvár, 1901. „Ellenzék”, 121. old.) E népnyomorítás ellen lépett fel kormánymegbízás alapján Egán Ede (1851-1901), akit emiatt a kazár uzsorások öltek meg. (Erről részletesebben beszámol Bihar Jenő emlékirata (Egán Edét meggyilkolták. Bp. 1901. „Hunyadi Mátyás” Műintézet.).)

Az igazság az, hogy gazdasági életünket, pénzügyi viszonyainkat érintő támadásai legtöbbször a magyar történeti osztályok ellen irányultak, míg „a zsidók nagy vagyonát ’nebánts-virág”-nak” tartotta. (Dr. Bartha József: A zsidó áfiumtól elkábított magyarok prófétája. = Az Ady-kultusz: magyar öngyilkosság!, 35. old.) Tajtékzó gyűlölettel írt mind Bartháról, mind Egánról (Egán ruténföldi, a parasztságot földhez juttató szövetkezeti mozgalmát többek között „jezsuitaság”-nak nevezve!) kenyéradói elvárásait híven teljesítve, akiknek fájt, hogy „eljön az idő, amikor nem uzsorázhatják ki többé a falusi népet, és így nem kerül dobra a rutén földecskéje és háza.” (Bonkáló Sándor: A rutének (ruszinok). Bp. é. n. Franklin-Társulat, 160. old.)

Náluknál nagyobb megvetéssel már csak a kiegyezés utáni magyar politikai élet minden hibája, bűne ellenére kétségtelenül legnagyobb személyiségéről, gróf Tisza István kétszeres miniszterelnökről írt, aki valaha házitanítója volt. „Szegény Tiszának mindössze csak ennyiben állott Ady előtt a bűnlajstroma: egyik verséről azt mondta: ’ez nem vers’, egy másikról ezt: ’még lassanként érthetően kezd írni ez az Ady’, továbbá, hogy egyetlen személyes találkozásuk alkalmával Tisza hűvösen fogadta és tanulmányi ösztöndíj iránti kérését nem teljesítette s végül, hogy a házassági ügyében a Tisza nagy elfoglaltsága miatt audienciát nem kaphatott.” Így foglalja össze Hetey iránta való engesztelhetetlen ellenszenvének okait. (111. old.) Hol „bujtó, új kan Báthory Erzsébet”-nek, hol „geszti bolond”-nak, hol „gyújtogató, csóvás ember”-nek nevezte azt a Tiszát, aki, hozzá hasonlóan, ellenezte az első világháborúba való belépésünket, aki a hazai polgári-radikális politikai élet első számú közellensége lett, és akit 1918. október 31-én bizonyítottan szabadkőműves parancsra gyilkoltak meg. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Ady ekkor már halálosan beteg volt, és keserűen csak ennyit jegyzett meg, amikor megtudta halálhírét: „Ennek nem lett volna szabad megtörténnie!”

Megtörtént mégis, meggyilkolták házitanítóját, akire ha jogos panasza lehetett volna, legfeljebb amiatt, hogy amikor 1897. július 31-én Lepsényi Miklós ferences atya indítványát elfogadván, miszerint szavazzanak a honatyák, legyen-e börzeadó, a megjelent 196 képviselőből mindössze 36 mondott igent, és Tisza nem volt köztük. Ilyen és hasonló döntések miatt joggal ostorozhatta korát. Ennek részletezése azonban tanulmánysorozatunk közelgő, igazságait is felmutató részének lesz majd a feladata.

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Őrzők, vigyázzatok a határra! - Pósán László - Veszprémy László - Boda József - Isaszegi JánosŐrzők, vigyázzatok a határra!
Könyv - Bolti ár: 7 800 Ft
Internetes ár: 6 630 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Hamis zászlós hadműveletek - Összeesküvés elméletek sorozatHamis zászlós hadműveletek
Könyv - Bolti ár: 1 199 Ft
Internetes ár: 1 079 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Globális felmelegedés-ipar - Összeesküvés elméletek sorozatGlobális felmelegedés-ipar
Könyv - Bolti ár: 1 199 Ft
Internetes ár: 1 199 Ft
0% internetes kedvezménnyel
Észpörgető társasjáték - Hajnal és LegendÉszpörgető társasjáték
Társasjáték - Bolti ár: 7 500 Ft
Internetes ár: 6 990 Ft
7% internetes kedvezménnyel
Miért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról? - Dányi LászlóMiért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról?
Könyv - Bolti ár: 2 000 Ft
Internetes ár: 2 000 Ft
0% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:


...népszokás:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat