HunHír.info

2017. Álom hava 11. nap, Gilvád napja.

Ady tévedései és igazságai (8. rész)

2010. március 16. 10:27
Ifj. Tompó László - HunHír.Hu

1867-től 1920-ig ötezer szabadkőműves vakolt hazánkban, és mint a történelmi források, mindenekelőtt szabadkőműves iratok bizonyítják, céljuk a Monarchia felbomlasztása, a magyarságtudat felszámolása, az ateizmus terjesztése és a cionista terjeszkedés megkönnyítése volt. Ady sok írásában hitet tett szellemiségük mellett.

Magyar Menedék - Hamis zászlós

Szabadkőművesség iránti elfogultsága

1912. május 5-én vették fel az ország legradikálisabb törekvésű, Martinovics Ignácról elnevezett páholyába mesterfokozatúként, azonban már 1902-ben a „Nagyváradi Napló” hasábjain magasztalta a testvériséget, amikor is a nagyváradi László Király Páholy „hajlékverő szép nagy ünnepéről” elmélkedett (Az Ady-kultusz: magyar öngyilkosság!, 30-31. old.):

„Ez a kivételes szépünnep magyarázza meg, hogy nyilvánosság előtt szólunk ezúttal a szabadkőművesek páholyáról, mely szent, nagy hivatását zajtalanul, csöndben végzi máskülönben. Mikor csupa vigasztalan sötétség körülöttünk a világ, mikor már csak a vigasztalás kötelessége is megkívánja rámutatni egy olyan fölemelő, hitet adó jelenségre, hogy Nagyváradon, ahol semmivel sem kisebb a sötétség veszedelme, mint bárhol a hazában, pompás, új templomszerű csarnok áll, mely hajléka a humanizmusnak, irgalmasságnak és világossághintésnek.”

Szabadkőművesség iránti rokonszenve ettől kezdve fokozódott. Amikor 1902-ben a francia kormány elrendelte a katolikus kongregációk fenntartotta iskolák bezárását (amely miatt Szent X. Piusz pápa hamarosan a diplomáciai kapcsolatait fel is függesztette Párizzsal), és válaszul francia katolikusok (a „Marseillaise”-t énekelve) a rendelet visszavonását követelték, a rendelet védői ellentüntetéseket szerveztek, ő pedig így állt ki a kormánydöntés mellett (Az Ady-kultusz: magyar öngyilkosság!, 30-31. old.):

„Elképzeljük, minő zavarban lehet a másik tömeg. Az tudniillik, amelyet nem asszonyok és papok vezetnek, hanem a jövendőnek prófétái, nagy szociáldemokraták, s nemes szabadkőművesek, kik Franciaországban megértették, hogy a kalapáccsal az utcán is kell dolgozni, ha szükség van reá.”

Lelkesen számolt be aztán arról is (ezúttal már a „Budapesti Napló” hasábjain 1906-ban), hogy mennyire a „klerikális reakció” megvetette francia forradalom szelleme hatja át most már a francia iskolai történelemtanítást (Az Ady-kultusz: magyar öngyilkosság!, 31-32. old.):

„(…) Franciaországban ma már másképpen szeretik a hazát, mint például a Tisza partján. (…) Nem éltetve, dalolva, cifrázva, köpködve s részegen szeretik itt már a hazát. És nem a múltját szeretik, hanem a jövőjét. A dicsőséges XIV. Lajosról azt tanulják a gyerekek, hogy szívtelen rabló volt. Jeanne d’ Arc egy eszelős, hisztériás leány s Napóleon egy új Attila. Pasteur nagyobb ember volt, mint tíz hadverő hős. Ilyeneket tanítanak bölcsen a francia nebulóknak, s nálunk nem régen kenyérmezei táncot jártak Vázsonyival Kinizsi Pál miatt. (…) Az iskolák nagy része laikus, világi iskola már. A tanítók és tanárok ezrei szabadgondolkodók. Róma és a butító reakció karmai közül kimenti gyermekeit Franciaország. És nincs más útja a társadalmi haladásnak, csak ez: új tanítók és új iskolák. Mindenekfölött pedig: a hazaszeretet reformja s szent háború az álhazafiság ellen.”

1902. szeptember 10-én Genfben a világ szabadkőműves vezető képviselői szorosabbra fogták egymással az együttműködést a „klerikális reakció’”, a „katolikus népbutítás”, a „római sötétség” ellen. Ez, miként a „Nagyváradi Napló”-ban kifejti (Az Ady-kultusz: magyar öngyilkosság!, 32-33. old.), „szövetkezés” volt „a világosság nevében”:

Hosszasan lehetne további írásaiból vett idézetekkel bizonyítani szabadkőművesség iránti elfogultságát, azonban az eddigi szemelvények is elegendőek a következtetés levonására: Ady ebben az időben maradéktalanul azonosult céljaikkal, „szíve testvérei”-nek tekintette őket, és ők is őt, hiszen a „Kelet” c. szabadkőműves közlöny (amely Vázsonyi (Veiszfeld) Vilmos említett, a történelemtanítás nemzeti öntudatnövelő hatását bíráló álláspontjáról elismerőleg írt) 1919. februári számában olvassuk: „Büszkék voltunk arra, hogy Ady Endrét testvéreink közé számíthattuk. Ady Endre sohasem tartozott a névleges testvérek közé. Azért jött közénk, mert szíve idehozta, mert az egész gondolkodása, az egész életfelfogása a szabadkőművesség magasztos eszméivel egy szálban gyökerezett. Addig, amíg a fővárosban volt, addig, amíg egészséges volt, páholya munkáit szívesen látogatta. De ha nem is volt itt, ha elválasztotta tőlünk a távolság, vagy a betegség, az a munka, amelyet a profán életben kifejtett, igazi tiszta szabadkőműves munka volt. Minden magvetők között, akik új Magyarország magvát szórták, ő volt a legelső, a legnagyobb hatású munkás.”

Ha e vallomásait mérlegre tesszük, vagyis szembesítjük a korabeli tényekkel, a következőket kell leszögeznünk. Történelmi tény, hogy a Ferenc József-i időkben a francia páholyok után az Osztrák-Magyar Monarchia páholyai (sokkal inkább, mint a németországi (porosz) vagy olasz páholyok) voltak Európa-szerte a leghatározottabban kereszténység- és nemzetellenes törekvések képviselői, továbbá előszeretettel kerestek köztiszteletben álló nemzeti politikusokat, gondolkodókat és főleg művészeket, hogy beléptessék őket és ezzel elhitessék, hogy nem lehet „sötétben bujkáló” szervezet a szabadkőműves mozgalom, ha olyan tagjai vannak, mint Mozart, Goethe, Kazinczy, Kölcsey, Kossuth. Arról persze, hogy pontosan milyen szinten vakoltak, alig szólnak hiteles források, szellemiségükből viszont következtetni lehet arra, mennyire ismerték a szabadkőművesség igazi céljait és mennyire azonosultak azokkal. Így például maguk a szabadkőműves szerzők meglehetősen szűkszavúan írnak Ady páholymunkájáról.

Bár Hetey felháborodik azon (182-183. old.), hogy Adyt mennyire „kisajátították” nagyváradi és budapesti mecénásai, bizonyos, hogy 1912-ben tudatosan csatlakozott a páholyhoz, és neve kiváló cégérnek bizonyult, mondván, ő, a „tősgyökeres, hétszilvafás” magyar is a testvérünk!

Ady tévedéseinek megismerése érdekében tudnunk kell, kikhez csatlakozott, melyek voltak korában a szabadkőművesség igazi céljai hazánkban, és erre vonatkozólag szerencsére van elég megbízható forrásunk. Közülük dokumentumbőségével leginkább Barcsay Adorjáné (A szabadkőművesség bűnei, mellékelve: Palatinus József: A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt működött páholyok tagjainak névsora. Előszó: Wolff Károly. Bp. 1921. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga), és Dr. Somogyi Istváné (A szabadkőművesség igazi arca. Bp. 1929. Apostol Nyomda. 2 kötet, hasonmása: Bp. 2000. Gede Testvérek Bt.) válik ki. Kiderül belőlük, hogy 1920-ban hazánkban nem véletlenül tiltották be a szabadkőművességet, sőt számos mai tanulmány is megerősíti ezt, így például Takaró Mihály irodalomtörténészé (a Szidiropulosz Archimédesz szerkesztette Trianoni Szemle, 2009/1. számában), amely leszögezi: „Magyarországon az 1550/1920-as, Dömötör Mihály belügyminiszter nevével fémjelzett, a szabadkőművességet betiltó rendelet nyomán szó szerint mázsaszámra kerültek elő a páholyok mélyéből szabadkőműves iratok, jegyzőkönyvek, tagnévsorok, egyéb titkos dokumentumok, komplett páholykönyvtárak, valamint a magyar szabadkőművesség sajtóarchívuma. A húszas években számtalan munka jelent meg ezekről az anyagokról [ezeket, és a korábbiakat részletesen felsoroltuk: Leleplezett szabadkőművesség. www.hunhir.hu, 2010. január 20.– Ifj. T. L.] , dokumentáltan bizonyítva a szabadkőművesek felelősségét az I. világháború kirobbantásában, az azt követő két forradalom és a magyar nemzeti érdekeket szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyó nemzetközi együttműködésben Trianon kapcsán.”

Túllépnénk tanulmánysorozatunk kereteit, ha ezúttal részletesen kívánnánk bemutatni céljaikat, működésüket, fémjelzésül így is elég három példa (a „Szabadkőművesség bűnei a magyarság megcsonkításában” c. – névtelen – tanulmányból (Függetlenség Évkönyve 1935. Bp. 1935. Stádium Rt., újraközölve: Front, 2008. június, 8-9. old.)):

1. A hazai szabadkőművesség hivatalos napilapja, a „Világ” írta (1911. június 4.): „Az igazságért nem szabad mindig az igazsággal küzdeni… Azok az igazi hősök, akik a hazugságot is fegyvertárukba iktatják.”

2. A szabadkőműves páholyok felügyeletével 1910-ben megalakult Tanítók Szabad Egyesülete feladatairól a Kelet című szabadkőműves szemle (1910/14. szám) így nyilatkozott: „A tanító mint a demokrácia embere áll a küzdőtéren szemben a pappal, aki az elnyomó osztály érdekeit képviseli és ennek szolgálatában áll, midőn a tömegbutaságot iparkodik konzerválni. Ezt a harcot sietteti, szervezi a Szabad Egyesület, midőn a tanítóságot küzdelembe viszi az iskola felekezetlenségéért, és meggyőzi arról, hogy már a mai iskolába is be kell vinni az embergyilkoló hazaffyság ideológiájával szemben a reális hazafiaság elvét.”

3. A „Dél” című szabadkőműves lapban olvassuk (1910. évi december 30.): „Terjesszük az ateizmust, amely nem egy népnek, de az egész emberiségnek jövendő irányát van hivatva megjelölni.” Ugyanígy írt a „Kelet” (1911. évi december 25.): „Az antikrisztus katonái vagyunk, erről a világról s ezért a világért.”

És akkor még nem ejtettünk szót nemcsak az egyház-, hanem a (különösen a XIX-XX. század fordulóján megszaporodott) vallásellenes támadásairól is, amelyeknek része lett a szent jelképek betiltásának követelése, és hogy mennyire, mutatja egy példa: 1901. március 18-án Pázmány egyetemének bölcsészhallgatói minden előadóterembe keresztet helyeztek el, amin a fővárosi liberális sajtó felháborodott, és azonnali eltávolításukat követelte (Ezt az akkortájt óriási port kavart esetet részletezi Brázovay Kálmán visszaemlékezése (A kereszt. Bp. 1901. Stephaneum Nyomda), Dr. Tahy Endre összefoglalója (Kereszt az egyetemen. Bp. 1941. Stephaneum Nyomda).).

Olvasóinkra bízzuk mindezek ismeretében, hogy eldöntsék, igaza volt-e Adynak, amikor a páholyokat a „humanizmus, irgalmasság és világossághintés hajlékainak” nevezte?

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Az óriások elveszett faja - Patrick ChouinardAz óriások elveszett faja
Könyv - Bolti ár: 4 990 Ft
Internetes ár: 3 992 Ft
20% internetes kedvezménnyel
Birodalmak alkonya - Bogár LászlóBirodalmak alkonya
Könyv - Bolti ár: 3 300 Ft
Internetes ár: 2 805 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Az első világháború és a Habsburg Monarchia bukása - Manfried RauchensteinerAz első világháború és a Habsburg Monarchia bukása
Könyv - Bolti ár: 14 400 Ft
Internetes ár: 12 240 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Gyuri bácsi egészségnaptára 2018 - Szabó GyörgyGyuri bácsi egészségnaptára 2018
Naptár - Bolti ár: 1 990 Ft
Internetes ár: 1 692 Ft
15% internetes kedvezménnyel
A dzsihád legyőzése - Dr. Sebastian GorkaA dzsihád legyőzése
Könyv - Bolti ár: 3 199 Ft
Internetes ár: 2 879 Ft
10% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:


...népszokás:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat