HunHír.info

2017. Magvető hava 18. nap, Szivöltő napja.

Nem nyelvileg, lelkileg vagyunk rokonai a finneknek (1. rész)

2010. március 02. 16:46
Ifj. Tompó László - HunHír.Hu

suomi.jpgVezető finn nyelvészek – szemben magyar kollégáik zömével – tényként megállapították, hogy nem vagyunk nyelvrokonok, ellenben irodalmunkból, képzőművészetünkből megismerhető gondolkodásunk sokban rokon az övékével. Erre döbbent rá sokszor kiadott, de kevésbé olvasott kiváló íróink közül Kodolányi János (1899-1969) és költőink közül Mécs László (1895-1978).

Magyar Menedék - Könyvhét 2017

Kodolányi Jánost Finnországhoz, Suomihoz, a „csend országához”, mint megvallja ottani benyomásairól szóló könyvében (A csend országa), már gyermekkorában „valami csodálatos, érthetetlen érzelmi kapcsolat” fűzte: elolvasott „mindent, amit Suomiról írtak”: „A Kalevalát vagy ötször. Megismerkedtem történelmével, irodalmával, annyira, amennyivel lehetett – igen keveset fordítottak magyarra – a nép életével, művészetével, földrajzi viszonyaival. A föld egyetlen országa sem érdekelt annyira, mint Finnország. Fiatalos álmaimat, vágyaimat ebbe a távoli, vágyva-vágyott álomországba helyeztem. Úgy szerettem, mint a hazámat. Volt egy föld, amelyen a valóságos életemet éltem s egy másik, ahol minden az ábrándok fényes csillogásában, szebben, jobban és tisztábban ragyogott. Fantáziámban odamenekültem. ’Suomiban ez nem így van’ – mondtam, ha túlságos keserűség, csalódás vagy fájdalom ért. ’Suomiban kellene élnem’ – mondtam, amikor összeroskadással fenyegettek a tűrhetetlen terhek…” (3. old.)

Gyermekkori vágya, hogy Finnországba eljusson, 1936-ban valóra vált. 1938-ig élt ott, és élete meghatározó élményeként barátságot kötött Arvi Järventaus (1883-1939) finn íróval (akinek Kereszt és varázsdob c. regényét le is fordította). Úti benyomásait Suomi titka címmel örökítette meg (Bp. 1937. Magyar Élet, amelyből szemelvényes kötet is megjelent: A csend országa. Bp. é. n. Stádium Rt. Nemzeti Könyvtár, 84-84. sz. A Kodolányi e könyvéből vett idézetek ennek a szemelvényes kiadásnak az oldalszámai), és nem utolsósorban az ott átélt lelki-szellemi feltöltődés hatására a finn fővárosban fejezte be híres regényét, a Julianus barát első részét (1938). Ami leginkább megigézte, az a finn nép népként viselkedése, kéz a kézben élethordozása, amit nemcsak népmeséik és énekeik, hanem települési viszonyaik, életmódjuk is tökéletesen visszatükrözött. Elismeréssel említi, hogy miként Lettország és Észtország, Suomi is „úgyszólván egy-egy nagy tanyarendszer” . „Ám a tanyákat kitűnő utak kötik össze, az utakon modern autóbuszok robognak minden irányban, a közlekedés oly olcsó, hogy az ember el sem akarja hinni s mindezek tetejébe ott van minden házban a bicikli, a legdemokratikusabb közlekedési eszköz.” (5. old.) Valósággal menekülnek a városból, hiszen „annyi öröm van falun, amit nem lehet felcserélni a várossal”.

Sokak szemében Suomi mindmáig az ezer tó országa, Kodolányi szemében elsősorban „a rend országa”. „Egyszer Helsinkibe megérkezve, a pályaudvar kijáratánál vettem észre, hogy egy könyvet a kocsiban felejtettem. Visszafordultam, de már hozta is egy vasutas utánam. „Az enyém” – mondtam, s ez elég igazolás volt. A kikötőben csomagfok, ládák és bőröndök tömegét szállítják teherautókon a hajók mélyébe. Kirakodásnál mindenki rámutat a magáéra. És elviszi. Sohasem fordul elő, hogy valami elvesszen. Senki sem gondol rá, hogy a máséra mutasson: „ez az enyém”. Vagy hogy nemlétező holmiját követelje, kártérítéssel fenyegetvén a hajósvállalatot.” (6. old.)

A rend kísérője a csend: „A Torni-szálló Észak-Európa leghatalmasabb, legmodernebb szállodája. Előszoba, fürdőszoba, beépített szekrények, kényelmes csőbútorok, az asztalon telefon. Már itt, első pillantásra láttam, hogy Suomi a rend országa. A hatalmas, tizennégy emeletes üzemben olyan a csend, mint egy szanatóriumban. Sehol, egy ajtócsattanás, sehol egy hangos csengőberregés, kiáltozás, veszekedés. A lift zajtalanul siklik le s fel, a személyzet némán végzi dolgát és suttogva beszél.” (6. old.)

Az emberi kapcsolatok? „A személyes érintkezés ritkább, mint nálunk, csak igazán jó barátok járnak egymáshoz. Klubélet is alig van. Kávéházak meg, budapesti értelemben, egyáltalában nincsenek, noha északon napjában ötször is kávézik mindenki.” (6-7. old.) Döbbenten állapítja meg azt a „kínzó ellentét”-et, ami már az akkori Budapest és Helsinki között megvolt: „Dolgom van valahol, gyerünk hát villamoson. A város térképén megkeresem az utcát, a megfelelő villamosvonalat. Az utca kisvárosias benyomást kelt, de ez a benyomás, legalább nekem, egyáltalában nem kellemetlen, sőt megnyugtató. Egészséges, nyugodt mozgású nők, lapos sarkú cipőben, rúzstalan ajakkal és festetlen körmökkel… Valamennyin látszik, hogy dolgozik. Mesterségesen soványított pesti dísznőinkhez szokva, furcsán hatnak rám ezek az egyszerűen öltözött, nyugodtan járó, a szekszepil szédületét nyilván hírből sem ismerő, első látásra is egészséges nők. Senki sem rohan, senki sem ütközik belém, senki sem beszél magában, senki sem vitatkozik.” (7. old.)

Mindent a közérdek határoz meg: „Bizonyos, hogy kellemes tapasztalatok más országban is érik az embert. De nem hiszem, hogy olyan családias, magától értetődő, természetes lenne minden, mint éppen Finnországban. Hogy ennyire lépten-nyomon érezné az ember: itt iparkodnak mindent elsősorban a közérdek szempontjából nézni és intézni. Hogy lenne még ország a világon, ahol oly ritkán írnák le a ’közérdek’ szót, de ahol oly természetesen igazodnék minden magától a közérdek irányába. Minden, ami a közt szolgálja, hihetetlenül olcsó. De eredj ki a város belsejéből és nézd meg az új, modern munkásházakat. A két-háromszobás, fürdőszobás lakásokat. Vagy a hatalmas elemi iskolákat. Vagy ajkár a motoros katonai osztagok új laktanyáját, ezt a hófehér üvegcsodát, melyet szanatóriumnak néznél. Avagy éppen az új kórházakat. De eredj ki a Kallióba (=Sziklahegy, a munkásnegyed neve) s nézd meg a lakásínség idején gyors tempóban épített, kertekkel körülvett, pirosra festett faházak utcasorait, a szegényebb néposztály lakóhelyét. Lépten-nyomon érezni fogod egy szociális gondolkodástól és érzülettől áthatott társadalom gondoskodó, bölcs kezét, szeretetteljes irányítását.” (8. old.)

A finn népmesék varázsos világa elevenedik meg városaik forgatagában is: „Figyeld a pályaudvarion dolgozó vasúti alkalmazottak munkáját, nyugodtságát, udvariasságát és türelmét, heteken át vigyázhatod, mikor kapsz rajta valakit türelmetlen veszekedésen, pláne fenyegetőzésen! És a rengeteg autóbuszvonal hatalmas kocsijait: mikor csíped rajta akár az utast, akár a sofőrt gorombaságon, idegességen, hatalmaskodáson. A villamosokon délután, amikor munka végeztével sűrű tömegek várják a kocsikat, figyeld a kalauznőket – sehol nincs kalauz – mily nyugodtan s okosan bánnak az utasokkal s az utasokat, mily pontosan alkalmazkodnak a rendhez. Nézd az ellenőrt: elegáns sötétkék zakójában mosolyogva lépdel a kocsin, rápillant a kezedre s látva, hogy van jegyed, szalutál. Vagy idegen létedre ülj taxiba s mutogasd térképen a sofőrnek, hová akarsz menni, azután kövesd az útját: nem kanyarog-e veled egérutakon, hogy többet jutasson a taxamérő… Egy márkával sem rövidít meg, a legegyenesebb úton visz. És ha étteremben vagy, nézd csak az ízlésesen öltözött kisasszonyokat, mily kedvesen szolgálnak ki, mily könnyű kézzel tesznek mindent a kezed ügyébe s noha nincs ’főúr’, és nem kérdeznek ki vizsgálóbírói szigorral, mit fogyasztottál, a számlád ott fekszik előtted s a ’neiti’ mosolyogva köszöni meg a pénzt. És nézz csak körül, ebben az óriási szövetkezeti étteremben mennyien étkeznek s milyen csend van, mégis, milyen megnyugtató, békés, diszkrét csend.” (8-9. old.)

„Hogyan viszik be a mérhetetlen erdők, az álmodó kékvizű tavak isteni békéjét a városok forgalmába? A finnek nagyon közel vannak a természethez. Órákig el tudnak gyönyörködni egy fában, egy virágban, egy zöldellő rétben, az erdők csendjében. Csendes, inkább mosolygó, mint hangosan nevető emberek. A csendet nagyon meg tudják becsülni. Valaki sajnálkozva mondta, hogy milyen szép a Balaton, de sehol sem lehet úgy gyönyörködni benne, hogy az ember örömét meg ne zavarja a hangos jazz, a gramofon, a rikácsoló viháncolás és lárma s a legszebb helyeken lehetetlen a zavartalan merengés, pihenés. Igazat adtam neki, mikor megismertem a finn csendet s mikor örökre megfogott engem is a kék tavak hatalmas, mindent betöltő csendje.” (9. old.)

Ami leginkább lebilincselte, az a „kultúra és civilizáció” addigi életében nálunk sajnálatosan már akkor is ismeretlen „egysége” volt, mert „ez az, ami az embert már az első nap csodálatba ejti s ami a finnországi élet különös varázsát adja. Ebben az egységben oldódik fel a természet szeretete és a technika eredményeinek felhasználása, a közérdek és az egyéniség feltétlen tisztelete, az egymás iránti bámulatos szívesség és tapintatosság s a lélek szemérmes bezárkózása. És közép-európai ember számára, akit vagy kizaklat nyugalmából a civilizáció, vagy magányba kényszeríti s hontalan kultúra, ez adja meg a megnyugvás, a hazaérkezés hasonlíthatatlan örömét.” (9-10. old.)

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

A Béke Ösvénye az Alpoktól az Adriáig - Az Isonzó front útikönyve
A Béke Ösvénye az Alpoktól az Adriáig - Az Isonzó front útikönyve
Könyv - Bolti ár: 5 500 Ft
Internetes ár: 4 990 Ft
9% internetes kedvezménnyel
Maradék magyarok - Sík SándorMaradék magyarok
Könyv - Bolti ár: 2 200 Ft
Internetes ár: 1 870 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Isten Nekünk háttal 1914-1918 - Vetési Tamás CsabaIsten Nekünk háttal 1914-1918
Könyv - Bolti ár: 3 200 Ft
Internetes ár: 2 720 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Nincs kegyelem DVD - Matúz GáborNincs kegyelem DVD
DVD - Bolti ár: 3 800 Ft
Internetes ár: 2 990 Ft
21% internetes kedvezménnyel
A magyar Jézus és eltitkolt tanításai - Bíró LajosA magyar Jézus és eltitkolt tanításai
Könyv - Bolti ár: 5 500 Ft
Internetes ár: 4 950 Ft
10% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat