HunHír.info

2018. Napisten hava 21. nap, Napisten ünnepe napja.

Méltósággal kísértük el Pongrátz Ödönt utolsó útjára (+ képek)

2010. január 16. 21:38
Siklósi András - HunHír.Hu

pongratz-odon-temetese.jpg2010-01-16-án (szombaton) 11 órakor felhős, borongós és csípős téli hidegben temettük a 87 éves Pongrátz Ödönt (született: 1922. nov. 6-án, Szamosújváron; meghalt: 2009. dec. 16-án, Kiskunmajsán), a Corvin köz országszerte tisztelt szabadságharcosát, a Kiskunmajsa-Maris pusztai 1956-os Emlékmúzeum kertjében emelt kápolnába, testvéröccse, az 5 éve elhunyt Pongrátz Gergely mellé.

Magyar Menedék - Migránsokk

A kellemetlen idő ellenére a hazánk minden tájáról érkező, kb. 4-500 fős szép számú közönség előtt kezdődött a búcsúztató szertartás. Jelen volt számos ismert közéleti személyiség (pl. Gyulay Endre, volt Szeged-csanádi megyéspüspök, Csete György építész, Jelenczki István filmrendező, Dénes János, az 56-os Munkástanács kőbányai elnöke, Dévai Nagy Kamilla énekművész), s néhány olyan is, aki talán nem hiányzott volna (pl. Géczi József Alajos MSZP-s képviselő). A civil társadalmi szervezetek közül többek mellett képviseltette magát a Vitézi Rend, a Nemzetőrség, a Magyar Gárda, a Magyarok Világszövetsége, a Turul Szövetség, a POFOSZ, a Gój Motorosok.





A katolikus szentmisét Bábel Balázs Kecskemét-kalocsai érsek celebrálta az alkalomhoz illő prédikációval. Leszögezte, hogy nem az ő dolga Ödön testvérünk életútjának értékelése, de reményét fejezte ki az iránt, hogy lelke hamarosan bebocsátást nyer a mennyek országába. Meleg szavakkal méltatta az elhunyt személyét, a hazáért s a nemzetért vállalt áldozatos küzdelmeit. Kiemelte, hogy egész földi pályafutása alatt megtartotta elmélyült örmény katolikus hitét, mely nagy segítségére volt emberségének, felebaráti szeretetének megőrzésében is. Végül Isten kegyelmébe ajánlotta a hozzá megtérő forradalmárt.





A Himnusz hangjait búcsúbeszédek követték. A politikusok közül Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke emlékezett meg Pongrátz Ödönről. Szomorúan állapította meg, hogy egyre fogyatkoznak az ’56-os hősök, a történelem élő tanúi. Némi vigaszt jelenthet azonban, hogy az égi csillagösvényen, a Hadak Útján, vele is növekszik a legderekabb hazafiak létszáma, akik nyilván – élükön Gergely öccsével – már nagyon várják az újonnan érkezőt. Ödön bácsinak – más szabadságharcosokhoz hasonlóan – nem volt könnyű sorsa. Bátran és tevékenyen kivette részét a véres harcokból, s utána menekülnie kellett a kegyetlen megtorlások elől. Sokáig amerikai emigrációban élt, majd a „rendszerváltás” után hazatért; s a maga csendes, ám szívós módján azon munkálkodott, hogy társaival együtt befejezhessék, amit 1956-ban elkezdtek, de a gyilkos túlerő meghiúsította. Sajnos azonban abban a tudatban kellett távoznia, hogy hazánk régi/új ellenségei, elvetemült tönkretevői ismét megakadályozták elképzeléseinek (elképzeléseinknek) valóra váltását, s alighanem minden korábbinál veszélyesebb, tragikusabb állapotba sodorták fajtánkat.







Lezsák párhuzamot vont a magyarság tatár, török, osztrák és orosz hódítók ellen folytatott szabadságharcainak dicsőséges cselekedetei közt, s megállapította, hogy a népünk megmaradásához és fölemelkedéséhez ma is legalább akkora erőfeszítésekre van szükség, mint a jelzett korszakokban. Megint – mint korábban már annyiszor – döntő történelmi fordulat előtt állunk, amit nem szabad ismét elpuskáznunk, mert valószínűleg ez az utolsó lehetőségünk, hogy megmenthessük magunkat.





Lezsák az ’56-os Alapítvány kuratóriuma nevében ígéretet tett arra, hogy megfelelően gondozzák majd a Pongrátzok hagyatékát, nem engedik elpusztulni „a templomot s az iskolát”, meg persze az ’56-os Múzeumot sem, mely a maga nemében az egyetlen az egész országban, s amit Gergely halála után Ödön gondozott teljes odaadással, végső földi pillanatáig.

A Pongrátz család nevében (nem akármilyen ez sem: 131 unoka, dédunoka és ükunoka alkotja!) Ernő, Ödön bácsi unokaöccse szólt az egybegyűltekhez. Ő inkább az elhunyt köznapi erényeit, a szűkebb és tágabb rokonság s az ifjúság iránti szeretetét, önzetlen bajtársiasságát, „mesélőkedvét”, gazdag tapasztalatainak bárki számára hasznosítható átadását domborította ki. Beszélt a nagy családi ünnepekről, a nyári és karácsonyi összejövetelekről, ahol mindig Ödön volt a központ. (Ernő csupán 1 éves volt, amikor külföldre szöktek, ezt angolos akcentusán is érezni lehetett, de azért tisztán megértettük.)



Még két fiatal is kifejezte őszinte megrendülését, akik közül az egyik Ödön bácsi fogadott unokája volt, a másik pedig a nyári majsai táborok résztvevője. Soha nem felejtik azt a sok szépet és jót, amit a „nagy öregtől” kaptak. Ezután elhangzott néhány vers (Petőfi, Tollas Tibor stb.), egy prózarészlet (Albert Camus) és 3 népdal, majd magnófelvételről lejátszották Pongrátz Ödön szívhez szóló, elérzékenyült hangú gondolatait ’56-ról, a hazaszeretetről s az Istenbe vetett hitéről. Végül a Szózat eléneklése után a hamvait tartalmazó urnát örök nyugalomra helyezték a megkapóan egyszerű, ám annál mívesebb, általuk építtetett kápolnába.

Az esemény záróaktusaként hálánk és kegyeletünk jeléül letettük koszorúinkat, virágainkat a templomocska elé, illetve annak belsejében, majd immár sokadszorra megtekintettük a Múzeum relikviáit, és váltottunk néhány szót az ismerősökkel, barátokkal. Eléggé átfagytunk az ott töltött bő 2 óra alatt, ezért hamarosan mindnyájan elindultunk hazafelé.





Kedves Ödön bátyám! Gergely öcséddel és másokkal együtt ti minden időkre szóló példát mutattatok arra, hogy miként kell harcolni a szabadságért, és hogyan kell küzdeni akkor, amikor látszólag „harmónia” van, de valójában egy alattomos, sátáni népirtás folyik egész fajtánk ellen. Te egyik utolsó mohikánja voltál egy csodás nemzedéknek, melyet rendkívüli megpróbáltatások sújtottak, amely habozás nélkül vérét és életét áldozta a haza üdvéért. Nem rajtatok múlt, hogy mostanra még rosszabb helyzetbe sodródtunk, s minden fronton a pusztulás szélén állunk. Ti megtettétek, amit lehetett, sőt gyakran még annál is többet. Emléketeket, emlékedet megőrizzük, fénylő fáklyátokat, lyukas zászlótokat tovább visszük. Abban bízunk, hogy odaátról is pártfogoltok, támogattok bennünket, mert a jövő generációi előtt legalább akkora feladatok tornyosulnak a nemzetmentés terén, mint előttetek. Béke poraidra, a Magyarok Istene legyen veled és velünk!

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

A kék vér gyermekei III.  Utazás az aranykorba - Agnes Golenya PurisacaA kék vér gyermekei III. Utazás az aranykorba
Könyv - Bolti ár: 3 500 Ft
Internetes ár: 3 150 Ft
10% internetes kedvezménnyel
A Béke Ösvénye az Alpoktól az Adriáig - Az Isonzó front útikönyve
A Béke Ösvénye az Alpoktól az Adriáig - Az Isonzó front útikönyve
Könyv - Bolti ár: 5 500 Ft
Internetes ár: 4 990 Ft
9% internetes kedvezménnyel
Abszurditások világa - Bogár LászlóAbszurditások világa
Könyv - Bolti ár: 3 200 Ft
Internetes ár: 2 720 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Mély titkú rovással - Friedrich KláraMély titkú rovással
Könyv - Bolti ár: 3 300 Ft
Internetes ár: 2 805 Ft
15% internetes kedvezménnyel
Világhódító államterrorizmus - Összeesküvés elméletek sorozatVilághódító államterrorizmus
Könyv - Bolti ár: 1 199 Ft
Internetes ár: 1 199 Ft
0% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2018 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat