HunHír.info

2019. Jégbontó hava 16. nap, Marót napja.

Draskovics és a fasizmus

2009. augusztus 30. 21:48
F. M. - HunHír.Hu

draskovics250.jpgLassan két hónapja, hogy a Gárda-perben megszületett a jogerős ítélet. Azóta a Magyar Gárda Mozgalmat folyamatosan vegzálja a Draskovics-Bencze tandem által vezérelt, rendőrségnek nevezett párthadsereg. Friss hír, hogy a Mozgalom Kerepesre tervezett szeptemberi rendezvénye kapcsán a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak nevezett maffiaszerű képződmény bűncselekmény és szabálysértés miatt eljárást indított, mert a kerepesi találkozó „megalapozza az egyesülési joggal való visszaélés gyanúját”. Ezen már csak röhög az ember.

Menedék - Baráthosi

A Gárdát lehet kedvelni és nem kedvelni. Ez mindenkinek szíve joga. A gárdisták állandósuló vegzálása azonban nem szimpátia kérdése: ahol az alkotmányos jogokat a hatalom lábbal tiporja, ahol bírói ítéletet a rendőrség führere önkényesen értelmez, ott demokratikus normákról beszélni már nem lehet. Ott senki sem lehet biztonságban. A mai Magyarországon az állam törvényt sért: tudatosan, megfontoltan, politikai érdekből. Az állam bűnözővé vált. Erkölcsi parancs tehát az üldözöttek melletti kiállás, mert ezzel a szabadság, az igazi demokrácia eszményét védelmezzük. Az erőszakmentes ellenállás és a polgári engedetlenség jogával kell élnünk, csak ezzel lehet meghátrálásra kényszeríteni a mind jobban terjeszkedő fasiszta „jogállamot”.

Draskovics fasisztavezér és terrorlegényei a Gárdával kapcsolatban – jó farizeus módjára - mindig a bírósági ítéletre hivatkoznak. Törvénytelen fellépésük okain fölösleges töprengenünk, nekünk csak azt kell tudatosítanunk, hogy szándékosan, előre megfontoltan bűncselekményeket követnek el. Nézzük meg hát alaposan a Gárda-perben született ítéletet. Ne forgassuk ki farizeusi módon a bírói döntés szövegét, ragaszkodjunk a magyar nyelv szabályaihoz. S azt is rögzítsük elöljáróban, hogy a törvények, jogerős bírósági ítéletek mindenkire kötelező érvényűek: rendőrre, miniszterre, gárdistára, nem-gárdistára egyaránt. Minden magyar állampolgárra.

A Fővárosi Bíróság 2008. december 16-án kelt, 19. P. 26.453/2007/126. számú ítéletének rendelkező részében ez olvasható:

„A bíróság a Fővárosi Bíróság 2007. június 18-án kelt, 11. Pk. 60.357/2007/3. számú végzésével 12.583. szám alatt nyilvántartásba vett Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet feloszlatja.
A bíróság elrendeli a feloszlatott szervezetnek a bírósági nyilvántartásból való törlését.
A bíróság megállapítja, hogy az alperesi egyesület bankszámlán lévő készpénzvagyona állami tulajdonba kerül.”


A rendelkező rész tartalmazza még, hogy a bíróság megkeresi az egyesületi bankszámlát vezető OTP Bank Rt-t, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a feloszlatott egyesület készpénzvagyonát utalja át a Magyar Államkincstár „Egyéb pénzügyi lebonyolítások” nevű letéti számlájára (számlaszám az ítéletben).

Köztudott, hogy minden ítélet két részből áll: rendelkező részből és Indokolásból. A rendelkező rész tartalmazza a bíróság döntését a perbeli ügy érdemében. A rendelkező rész „akaratkijelentés”: a bíróság kötelezi az elmarasztalt felet valamilyen szolgáltatásra. Jelen esetben arról van szó, hogy az alperesi egyesületet a bíróság feloszlatja, és készpénzvagyonát elkobozza. Az Indokolás rész a rendelkező részben foglalt érdemi döntés meghozatalához szükséges tényállást, bizonyítékokat foglalja össze, s megjelöli azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a bíróság a rendelkező részben foglalt ítéletét meghozta.

A Polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) kommentárjából idézünk: „Az ítélet rendelkező részének olyan világosan érthetőnek és minden kétséget kizárónak kell lennie, hogy annak szövege a végrehajtás során ne okozzon nehézséget.”

A Gárda-per ítéletének rendelkező része világosan értelmezhető: a 2007-ben néhány magánszemély által létrehozott egyesület feloszlatását mondta ki a Fővárosi Bíróság. Köztudott, hogy a feloszlatott egyesületnek a Magyar Gárda Mozgalom nem tagja, így a mozgalomra az ítélet hatálya nem terjed ki.

Az elsőfokú ítélet Indokolás részében – a 30. oldalon – a Fővárosi Bíróság ezt világosan, minden kétséget kizáróan ki is mondta: „A bíróság fontosnak tartja annak rögzítését, hogy az ítélet hatálya közvetlenül nem terjed ki a Magyar Gárda Mozgalom elnevezésű szerveződésre, mert bár a bíróság az összes körülmény mérlegelésével a korábbiak szerint arra a következtetésre jutott, hogy az alperes (értsd: az egyesület) éppen a Mozgalom létrehozásával, irányításával, jogsértőnek minősített megnyilvánulásaival adott alapot a feloszlatás kimondására, önmagában ez a jogi személyiséggel nem rendelkező, ezáltal közvetlenül perbe nem vonható Mozgalom helyzetét közvetlenül nem érinti, már csak azért sem, mert közvetlenül erre vonatkozó kereseti kérelem nem került (kerülhetett) előterjesztésre. A jelen ítélet semmilyen módon nem jelenti gátját annak, hogy akár egyének, akár csoportok bármilyen karitatív vagy közhasznú munkát végezzenek, ezt a döntés nem tilalmazza és még véletlenül sem tekinti jogsértőnek.” Ez is világos, érthető megfogalmazás: a Magyar Gárda Mozgalomra az ítélet nem vonatkozik, a felperesként eljáró ügyészség is csak az egyesület feloszlatását kérte keresetében. A Mozgalom nem tartozik a sokat hivatkozott Etv. (egyesülési jogról szóló törvény) hatálya alá: nem kell bíróságon nyilvántartásba venni. Amit pedig bíróság nem jegyzett be, azt föl sem oszlathatja. Mert a Mozgalom nem perképes, tehát nem is perelhető.

2009. július 2-án a Fővárosi Ítélőtáblán megszületett a másodfokú, 5. Pf. 20.738/2009/7. számú jogerős ítélet. A rendelkező rész világosan, minden kétséget kizáróan fogalmaz: „A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Megállapítja, hogy a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.” A Fővárosi Ítélőtábla tehát helybenhagyta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet feloszlató ítéletet, amely a Magyar Gárda Mozgalmat nem érintette. Világos, érthető. De most jön a csavar: a jogerős ítélet Indokolás részének 13. oldalán azt olvassuk, hogy bár „a kiegészített tényállás” alapján a Fővárosi Ítélőtábla egyetért az elsőfokú bíróság döntésével, annak indokolását „pontosítja és kiegészíti”. Ez fontos momentum, mivel a jogerős ítélet 15. oldalán az elsőfokú ítélet indokolását részben megváltoztatja az Ítélőtábla, amikor megállapítja, hogy „az alperesi egyesület a Magyar Gárdát szervezeti egységként magában foglalja, ennél fogva a jelen jogerős ítélet mindkettőre kiterjed, vagyis az egyesület feloszlatása kapcsán a bíróság a Magyar Gárdában tevékenykedő természetes személyek együttműködésének az egyesülethez kötődő szervezeti kereteit is megszünteti.”

Az idézett szövegrész ellentmondásos. Először is rögzíti, hogy a Mozgalomra is kiterjed az ítélet hatálya, amit az elsőfokú ítélet nem tartalmazott. S ez rögvest fölvet egy lényeges jogi kérdést: bár a jogerős ítélet rendelkező része helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, amely csupán az egyesület feloszlatásáról rendelkezett, az Indokolás rész mégis kiterjeszti az ítélet hatályát a Mozgalomra. Ez jogi nonszensz: a Fővárosi Ítélőtáblának az ítélet rendelkező részében kellett volna rögzítenie, hogy részben megváltoztatja az elsőfokú ítéletet (lásd Pp. 253. § /2/ bekezdését), s az a Mozgalomra is kiterjed. Ez nem történt meg, ezért az elsőfokú ítélet emelkedett jogerőre, amely a Mozgalom tevékenységét nem érintette. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla törvénysértő módon járt el, hiszen ítélete és annak indoklása egymásnak részben ellentmond. Jogkövető állampolgár az ítélet rendelkező részére hagyatkozik (az indokolás másodlagos), az pedig nem vonatkozik a Mozgalomra. A rendőrség azonban nem a jogerős ítélet rendelkező részére, hanem az Indokolás önkényesen kiemelt, ellentmondásos szövegrészleteire hivatkozik. De a rendőrség itt is téved: bár a jogerős ítélet Indokolás részének idézett részlete szerint a Mozgalomra is kiterjed az ítélet hatálya, ugyanakkor a szövegből az is kiderül, hogy az elsőfokú ítélettel ellentétes, felettébb zavaros Indokolás szerint az Ítélőtábla csupán a Magyar Gárda Mozgalomnak a feloszlatott „egyesülethez kötődő szervezeti kereteit” szünteti meg. Ez meg is történt: a feloszlatott egyesülethez semmilyen szervezeti keret nem köti a Mozgalmat, az már önállóan működik.

Az Ítélőtábla zavaros indokolása aztán tisztább lesz, amikor megállapítja, hogy „a bíróság döntése a Magyar Gárdát alkotó természetes személyek jövőbeli egyesülési és gyülekezési jogára – mint anyagi jogi jogosultságra – kihatással nincs, az e jogok jövőbeli gyakorlásával kapcsolatos kérdéseket nem dönti és nem is döntheti el”. A Magyar Gárda Mozgalmat alkotó természetes személyek éltek a bírósági indoklásban is rögzített egyesülési és gyülekezési jogukkal: a jogerős ítélet megszületése után másfél héttel tiszta helyzetet teremtve megalakították az Új Magyar Gárda Mozgalmat. Eljárásuk a jogerős ítélettel is alátámasztottan törvényes volt, jogszabályba nem ütközött, az új mozgalmat létrehozó magánszemélyek éltek alkotmányos jogukkal. Amikor tehát a Draskovics-Bencze tandem által felügyelt párthadsereg zaklatja a gárdistákat, illetve a rendezvényeiken megjelenő szimpatizánsokat, akkor alkotmányos jogokat sért, s bűncselekményt követ el. Ráadásul Draskovicsék – a Mozgalommal ellentétben - perképesek, tehát perelhetők.

Tudjuk, a párthadsereg irányítói szerint a gárdisták alakzatban való vonulását, sőt a gárdista öltözéket is betiltotta a bíróság. Draskovics, Bencze és bűntársaik hazudnak, éppen a jogerős ítélet szövege cáfolja meg őket. Ráadásul ezek a jogot végzett maffiavezérek azt sem tudják, hogy bakancs, nadrág, mellény viseletét, az alakzatban való vonulást betiltani nem lehet. Erre vonatkozó jogszabály ugyanis nem létezik. Ezért a bírósági pernek sem volt tárgya az öltözék vagy a masírozás, az csak a maffiavezérek szivacsos agyában számít törvénysértésnek.

A bírósági ítéletet követően, július 11-én újjáalakult a Mozgalom – Új Magyar Gárda Mozgalom néven. A Bajnai nemzetvezető irányítása alatt álló, kormánynak nevezett bűnszövetkezet viszont késve reagált az ítéletre. Július 14-én – tehát a Mozgalom újjáalakulása után három nappal – született meg a 146/2009. számú kormányrendelet, amely módosította az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. számú kormányrendeletet. A válságban tapicskoló vörös maffia vezérkara új szabálysértési „tényállást” hozott létre, amely a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétellel valósul meg. Az új rendelkezés szerint, aki bíróság által feloszlatott társadalmi szervezetben tevékenységet végez, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A rendelet módosításának célja világos: Bajnai nemzetvezető „válságkezelőnek” nevezett programja a bármi áron történő pénzlenyúlás programja. Csak az a bibi, hogy az Új Magyar Gárda Mozgalom a rendelet módosítása előtt alakult meg, s köztudott, hogy egyetlen jogszabálynak sincs visszamenőleges hatálya. Ráadásul a Magyar Gárda Mozgalmat semmilyen bíróság nem oszlatta fel, a jogerőre emelt ítélet szövege is bizonyítja, hogy a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatásáról döntött a bíróság. A bűnöző Draskovics-Bencze tandem pribékjei tehát hiába indítanak büntető- és szabálysértési eljárásokat gárdista ruhát viselő személyek ellen. Nem a gárdisták, szimpatizánsok követnek el jogsértést, hanem a rendőrségnek nevezett maffiaszerű képződmény: egyrészt a Btk. 225. § szerinti hivatali visszaélés, másrészt az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése (Btk. 228/A. §) bűntettét követik el a párthadsereg irányítói.

A gárdisták és szimpatizánsaik természetesen akkor járnak el jogszerűen, ha igazoltatáskor nem ellenkeznek, hanem átadják személyi igazolványukat. S mivel jogszerűen viselkednek, tartsák szem előtt a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 29. § (3) bekezdését: „Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatást követően kérelmére közölni kell az igazoltatás okát, kivéve, ha ez a közbiztonság érdekét veszélyezteti.” Tehát igazoltatás után éljünk törvényben biztosított jogunkkal, érdeklődjük meg a pribékektől, mi volt az igazoltatásunk oka, s ne elégedjünk meg a kitérő válaszokkal. A pribékek válaszát lehetőség szerint rögzítsük videón, mert a későbbi eljárások során ezek is perdöntő bizonyítékok lehetnek.

A jogtalanul zaklatott személyek ne adják fel azt a jogukat, hogy szabadon tarthatnak rendezvényeket, összejöveteleket. Ha „rendőri intézkedés” történik, a távozásra szóló felhívásnak ne engedelmeskedjenek, mert törvénytelen intézkedést megtagadni nemcsak jog, hanem kötelesség. Pribéki zaklatás után pedig minden esetben tegyenek feljelentést hivatali visszaélés, egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése bűncselekményének gyanúja miatt.

Isten malmai lassan ugyan, de – őrölnek. A jövő évi választások után lesz bőven munkája ügyészségnek, bíróságnak. A törvénytelen parancsokat kiadó maffiavezérek ott fognak csücsülni majd a vádlottak padján. Szép lesz, amikor a draskovicsi fasizmus alkonya után felvirrad a valódi jogállam napja.

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Öröktűz I-II. DVD - Jelenczki IstvánÖröktűz I-II. DVD
DVD - Bolti ár: 4 990 Ft
Internetes ár: 4 500 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Összeesküvések a magyarság ellen - Körösztös GyörgyÖsszeesküvések a magyarság ellen
Könyv - Bolti ár: 3 990 Ft
Internetes ár: 3 591 Ft
10% internetes kedvezménnyel
A Hattyú csillagkép kulcsa - Andrew CollinsA Hattyú csillagkép kulcsa
Könyv - Bolti ár: 4 990 Ft
Internetes ár: 4 200 Ft
16% internetes kedvezménnyel
Akciós Horthy-csomag ajándék Horthy naptárral - Vitéz nagybányai Horthy Miklós KormányzóAkciós Horthy-csomag ajándék Horthy naptárral
Könyv - Bolti ár: 12 000 Ft
Internetes ár: 7 990 Ft
33% internetes kedvezménnyel
Atlantisz - Az özönvíz előtti világ - Ignatius DonnellyAtlantisz - Az özönvíz előtti világ
Könyv - Bolti ár: 4 990 Ft
Internetes ár: 4 491 Ft
10% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:


...népszokás:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2019 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat