Szent István napja

Államalapító királyunk ünnepe, amely 1774- óta országos ünnepünk.Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet, Szent István jobbjának a tiszteletére. Ehhez a naphoz köthető az aratási felvonulás megrendezése. A kalászokból kötött koszorút vivő lányokat a lovaskocsikkal követték a többiek. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére.

Augusztus huszadika az új kenyér ünnepe is. Úgy tartják, István napkor mennek el a gólyák, ehhez a naphoz kötötték a málnaszedés idejét.

Ha jó az idő Istvánkor, akkor bőséges gyümölcstermésre készüljünk, de ha rossz idő járja, gyenge termést várjunk. Ha a cséplés befejeződött, akkor tartották általában Magyarországon a dologvégző ünnepséget. Ezen a napon általában mindenütt az új búzából őrölt lisztből sütik az új kenyeret. A bort, búzát, békességet, mint a kívánt bőség és a nyugodt munka jelképét mondogatták.

Általános megfigyelés szerint a nyári István negyvenes nap. Ez azt jelenti, hogy 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon.