HunHír.info

2017. Jégbontó hava 25. nap, Solt napja.

„A szabadkőművesség félelmes nagyhatalom minálunk”

2017. február 12. 18:44
Ifj. Tompó László - Hunhír.info

szabadkomuves-500.jpgNem mai mondat ez. Ha valaki tájékozódni kíván arról, milyen ideológiai alapokon állt már régebben is a szabadkőművesség, s hatalmuk merre, kikre, mikre terjedt ki, bőven tájékozódhat azokról az 1945 előtti hazai katolikus sajtóban.

Magyar Menedék - Karácsony

A Bangha Béla jezsuita által jegyzett „Magyar Kultúra” című társadalmi és tudományos szemle (1913-1944) csak úgy ontotta az e tárgyú tényfeltáró értekezéseket. Az 1914-es évfolyamban például egy tizenhét oldalas névtelen tanulmány olvasható (A szabadkőművesség eredete. 2. félév 63-80. old.).

Szemelgessünk most belőle! Idézi mindenekelőtt a Grand Orient alkotmányát (1885): „A szabadkőművesség lényegében filantropikus, filozofikus és progressziós intézmény, melynek célja az igazság keresése, a morál tanulmányozása s a szolidaritás gyakorlata, általában az emberiség értelmi és társadalmi tökéletesítése. Elveihez tartozik a kölcsönös türelem, a mások és önmagunk tisztelete, a lelkiismeret teljes szabadsága. A szabadkőművesség visszautasít minden dogmatikus állítást. Jelszava a szabadság, egyenlőség, testvériség. A szabadkőművesség kötelességének tekinti azon testvéri kapcsolat kiterjesztését az egész emberiségre, amely a szabadkőműveseket az egész földkerekségen egyesíti. Tagjainak ajánlja a propagandát példa, szó és írás által, a kőművesi titok megőrzése mellett.”

A „kőművesi titok” mibenléte persze már akkortájt is izgatta a szabadkőművességről informálódni akarókat. No meg az, miért, hogy a páholyok egyre démonikusabb szerephez jutnak? A tanulmány ezzel kapcsolatban közli a protestáns Eckert nyilatkozatát (1854):

„Államférfi nem ismerheti saját korát, nem foghatja fel a magasabb politika terén lejátszódó események okait, nem értheti meg azt, ami történik a népek egész politikai és szociális életében, még azon jelszavak értelmével sem ismerhetik meg, melyekkel ma gyakran találkozunk, szóval csak az eseményeket láthatja, de azok megértése s megítélésük lehetősége nélkül, ha nem tanulmányozza alaposan a szabadkőművesség rendjét, annak természetét és működését.”

Kitér az anonim szerző annak taglalására is, mennyi köd fedi a szabadkőművesség eredetét. Egyes újkori szabadkőműves szerzők előszeretettel élnek allegorikus magyarázatokkal, például azzal, hogy már az első ember is szabadkőműves volt. Vagy a szabadkőműves Wirt Oszkár arra hivatkozik, hogy az akkád írásban a háromszög építést jelent, szóval jóval Krisztus előtt is már létezett a szabadkőművesség.

Mindenesetre tény, hogy a szabadkőművesség eredetforrásaiként emlegetett régi kőművesszervezetek szabályzatainak első fejezete még hangsúlyozta az „Isten és a vallás iránti kötelességek”-et: „Első kötelességed mint kőművesnek az, hogy légy hű az Istenhez és az Anyaszentegyházhoz és őrizkedjél a tévedéstől és eretnekségtől.”Aztán ez az újkorban megváltozott. Mindenki a maga által igaznak tartott vallást kövesse, illetve azt a vallást, amiben mindenki megegyezik – hangoztatták a vakolók. A hit helyébe idővel az „erkölcstörvény” lépett, az „általános becsületesség” elvárása. A XVIII: századi páholyok zöme már a vallási indifferentizmust terjesztette. Ugyanakkor az is igaz, hogy a keresztény tanítások fellazítása, sőt felszámolása már a középkorban megindult azon páholyokban, melyekbe gnosztikusok, manicheusok, albigensek épültek be, majd olyan protestánsok, akik az angol deisták (Bolingbroke, Tindall) hatására egyre hangosabban követelték az egyház és az állam szétválasztását.

Arra is kitér a tanulmány, milyen a szabadkőművesség és a zsidóság viszonya:

„Meglehetős sok híve van azon véleménynek, hogy a mai szabadkőművesség nemcsak ma áll zsidó vezetés alatt, de eredetében is zsidó befolyásra vezetendő vissza. Ez a felfogás azonban megtámadható, annál inkább, mert a kőművesek közt fel egészen a 18. századig alig akadt zsidó, sőt a zsidók a legtöbb kőműves-szervezetből ki is voltak zárva. A zsidók kizárása különben nagyon sok páholyban a mai napig elv és törvény, így Franciaországban is sok helyütt, aminek az lehet a magyarázata, hogy a zsidók, ahová csak befurakodtak, a páholyok befolyásét a maguk és hitsorsosaik számára foglalták le. Ez a kizárás ugyan sehogy sem akadályozza meg azt, hogy a zsidóság továbbra is ne gyakoroljon sokszoros és erős hegemóniát a szabadkőművesség fölött, de minthogy régente vagyon általános volt, bajosan férhet meg a feltevéssel, hogy az egész progresszív szabadkőműves mozgalom a zsidóság indításából eredt.”

Az okkultista Doinel panaszkodik is a kabbala szabadkőműves páholyokban való elterjedése miatt:

„Ó, a zsidó akció, a zsidó infiltráció s a zsidó gyűlölködés! Hányszor hallottam szabadkőműveseket siránkozni afölött, hogy a zsidók úrrá lesznek a páholyok, a filozófia műhelyei, a tanácsok, a nagy Oriensek fölött az összes országokban, a háromszög minden pontján, ahogy ők mondják s az egész világon! Nem rám tartozik, hogy ezt a zsarnoki uralmat a politikai és pénzügyi vonatkozásaiban leálcázzam. De bizonyos, hogy a sátán tervében a zsinagóga igen nagy és túlnyomó szerepet játszik. Ahogy a szabadkőművességet tekinti hivatottnak a Jézus Krisztus egyházának lerombolására, úgy a zsidóságot tekinti hivatottnak arra, hogy a szabadkőművességet kormányozza... A forradalom óta a zsidók ellepték a páholyokat; ez az ellepés fokozatos volt s ma befejezett dolog. A kabbala a titkos páholyok királynéja...”

Amint ismeretes, 1717. június 24-én Londonban megalakul az első nagypáholy. Alkotmányában (1723) a dogmatizmus elutasítása, minden természetfölöttiség és kinyilatkoztatás merev tagadása áll, továbbá a nemzeti elv, a tekintélytisztelet meghaladottnak tekintése. Az illuminátusok alapítója, Weishaupt. 1779-ben ekként nyilatkozik:

„Igen, el fog jönni az idő, amikor az emberek nem fognak más törvényt elismerni, mint a természet könyvét s ez a forradalom a titkos társaságok műve lesz.”

Szól aztán a szabadkőművesség hazai helyzetéről is.

„A magyarországi szabadkőművesség a radikális francia páholyok inspirációjára s azok mintájára rendezkedett be, de talán még azokon is túltesz, ha nem ügyessége és rafináltsága által, mindenesetre hangjának és küzdelmi modorának még az átlagos szabadkőművesinél is durvább és utcaibb színezete dolgában. Ez, valamint a közismert körülmény, hogy Magyarországon a szabadkőművességet csaknem teljesen a zsidóság s annak is türelmetlenebb és erőszakosabb része ragadta magához, nálunk szerencsére mindinkább lehetetlenné fogja tenni, hogy komolyabb elemek tovább is lépre menjenek a páholyok lélekvesztő agitációjának. A szabadkőművesség félelmes nagyhatalom minálunk; közéletben, hivatalokban, kineveztetéseknél, a gazdasági vállalatokban, iskolaügyben és sajtóban sokkal nagyobb szerepet játszik, mint távol állók sejthetnék, de a szabadkőművesi „titok” is kevés országban lebbent fel annyira s mutatta meg a páholyok ki- és milétét, személy- és programállományát oly kíméletlen leplezetlenségben, mint minálunk. A szabadkőművesség itt nyíltabban harcol, de éppen emiatt nyíltabban is támadható; a szociáldemokráciával karöltve a demagógia útjaira lépett s éppen emiatt a műveltebb osztályokban hovahamar csak mint karrierbiztosító ranglétrafok fog ideig-óráig számot tarthatni nem szimpátiákra, de az önérdek vagy kényszerűség kedvéért bizonyos megtűretésre. Az alsóbb néposztályok megtévesztésére irányuló munkájában sokáig félelmetes marad még, de hogy országirányító tényezővé legyen, arra maholnap eleve eljátszotta még a vallásilag közömbös elemek között is a súlyban és számban preponderáns tényezők tiszteletét.”

1914-ben tehát már ez volt a helyzet nálunk – amint Miklóssy István középiskolai tanár egyik műve (A szabadkőművesség önleleplezése, 1913) is tanúsít. Beszédes számadatokat közöl végül, de nem utolsósorban Bangha orgánuma az akkori szabadkőművesek hivatalos létszámáról is. Az 1910-es nemzetközi szabadkőműves sematizmus (Annuaire) szerint Magyarországon van 71 páholy 5132 taggal, Németországban 4890 páholy 54 200, Franciaországban 543 páholy 36 700, Olaszországban 327 páholy 15 000 és Portugáliában 148 páholy 2887 taggal.

A Magyar Kultúra – sőt általában az akkori hazai katolikus vezető orgánumok (Alkotmány, Katolikus Nevelés, Katolikus Szemle, Religio) – szabadkőművességgel foglalkozó írásai gyakran ostorozzák a nemzeti-keresztény ellenszervezkedés elégtelenségét, a liberalizmus térnyerése okozta közéleti közönyt, ami a szabadkőműves páholymunka legfőbb melegágya. Ilyenkor pedig mindig Edmund Burke mondása jut e sorok írója eszébe: „A rossz diadalához nem kell több, mint a jók tétlensége.” Következmény? Csodálkozunk aztán, ha „a szabadkőművesség félelmes nagyhatalom minálunk”.

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

A Szent Korona - Varga TiborA Szent Korona
Könyv - Bolti ár: 4 990 Ft
Internetes ár: 4 491 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Barnabás evangéliuma - Arany  LászlóBarnabás evangéliuma
Könyv - Bolti ár: 5 990 Ft
Internetes ár: 4 792 Ft
20% internetes kedvezménnyel
Betiltott Amerika - Manuel Palacios VillavicencioBetiltott Amerika
Könyv - Bolti ár: 3 800 Ft
Internetes ár: 3 420 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Férfienergia - Bedő ImreFérfienergia
Könyv - Bolti ár: 3 500 Ft
Internetes ár: 2 975 Ft
15% internetes kedvezménnyel
1956 és a megtorlás fekete könyve - Jobbágyi Gábor1956 és a megtorlás fekete könyve
Könyv - Bolti ár: 4 200 Ft
Internetes ár: 3 570 Ft
15% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:


...népszokás:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat