HunHír.info

2017. Magvető hava 17. nap, Balajtár napja.

„Azok a csuhások...” De azt nem mondják, hogy „azok a rabbik”!

2017. január 14. 16:44
Ifj. Tompó László - Hunhír.info

papok-250.jpgNem elsőrendű feladata persze Isten szolgáinak, a papoknak, hogy világi tudományokban brillírozzanak. Az ő legszentebb feladatuk az emberi nem Krisztushoz való visszavezetése. De ehhez szükségük van viszont e világi tudományokra is, melyeknek művelésében mégsem a hátsó sorban kullognak, sőt...

Nem véletlen, hogy valaha a papot, pláne faluhelyen, ahol amúgy is kevés volt a szó szoros értelemben vett értelmiségi, amolyan szellemi mindenesnek tartották. Nyilván nem mindegyikük szolgált rá erre a minősítésre, de talán nem is ez a lényeg, hanem az, hogy sokan mégis igen. Ezt szemlélteti itt az alábbi beszédes történet

„EGY EGYETEMI tanárnak nagy öröme telt abban, ha a papokat szidhatta: »A papok az emberiség művelődésének vámpírjai, a tudományok és művészetek kerékkötői, a haladás útonállói, a sötétség és maradiság lovagjai« – ezek voltak kedvenc mondásai.
Volt azonban egy derék és nagy tehetségű hallgatója, aki végre is megunta a tanár kifakadásait s egy szép napon ellátogatott hozzá.
– Tanár úr, néhány tudományos kételyem eloszlatására szeretném fölkérni – mondá.
– Legnagyobb örömmel, ifjú barátom. Foglaljon helyet.
– Azt szeretném tudni mindenekelőtt, kik tartották fönn számunkra a régi klasszikusokat? Hogy nem vesztek el azok ama vészes időkben, mikor a barbárság a középkor elején az egész kulturális világot elözönlötte?
– Ismeretes dolog: a szerzetesek írták le kolostoraikban a klasszikusokat és így mentették meg a pusztulástól.
– Micsoda!... a szerzetesek?
– Igen, igen; elsősorban a bencések.
– Tehát mégis a szerzetesek? A papok? Ezek mentették meg számunkra a régi kódexeket? Hisz az rettentően fáradalmas munka lehetett? Hányan kaphattak tüdőbajt a sok könyvtári portól! Ugye, kérem, ez akkor volt, mikor a fejedelmek még nevüket sem tudták aláírni? Mily különös idők! s még különösebb barátok, kiknek kedvük támadt betűről-betűre lemásolni Liviust, Caesart, Cicerót, Vergiliust, no és hogy ezeket se mellőzzem – Properciust, Tibullust, Ovidiust is! Igazán a szerzetesek munkája volna az a sok gondos írású kódex? Hiszen a betűk mind mintha festve volnának; az iniciálék pedig valóságos remekművek! Ó, azok a papok! De hát engedjen meg még, professzor úr! Tényleg igaz, hogy papok nélkül még Kolumbuszunk meg Vasco de Gámánk sem volna? Azt mondják, hogy egy barát, Fra Mami rajzolta volna 1450-ben azt a híres térképet, mely Kolumbuszban a nagy világ körüli út gondolatát fölébresztette.
– Való igaz, fiatal úr – felelte mozgolódva a tanár –, bár nem szabad felednünk, hogy azt a térképet más éppúgy megrajzolhatta volna.
– Ó, hogyne, hogyne. Miért is támadt volna éppen papi főben az a zseniális gondolat?... Igaz, még egyet! Azt olvastam, hogy egy pápa hozta be az arithmetikába az arabs számokat az alkalmatlan római számok helyébe.
– Úgy van, II. Szilveszter. No de azt más is megtette volna. Hanem hát a pápák tolakodó hatalmaskodása...
– Olyasmit is hallottam, mintha az első távcsövet és mikroszkópot egy pap találta volna föl. Már ez csak mégsem lehet igaz? Minden jó a papoktól eredjen?
– A tény igaz. Az említett műszereket a franciskánus Roger Bacon találta föl. Megjegyzem azonban, hogy Roger Bacon modern szellemű barát volt, nem holmi sötétben bujkáló csuhás.
– Mikor is élt Roger Bacon? Ugye 1292-ben halt meg. Hm, hm, tehát már akkoriban is voltak modern papok? Még valamit! Ugye kérem, aki elsőnek tanította, hogy a nap áll, a föld pedig forog, nem Galilei volt, ugye tanár úr.
– Nem bizony, hanem Kopernikusz.
– Megint csak pap? Sőt azt mondják, még ez a kanonok sem volt a legelső, mert már vagy száz évvel előtte tanította ugyanezt a regensburgi püspök: Regiomontanus.
– Lehet!
– Még kis türelmet kérek, tanár úr! Vajon miért nevezik azt a korszakot, melyben a tudományok, a művészet és az irodalom oly nagy mértékben virágoztak, X. Leo aranykorának?
– Miért? Mert X. Leo különös pártfogója volt a tudósoknak, művészeknek és íróknak.
– De hogyan lehet ez? Hiszen X. Leo tudtommal pápa volt.
– Uram, én úgy veszem észre, hogy ön csak azért jött...
– Hogy kétségeimet, zavaró kétségeimet eloszlassam, tanár úr. Nem tudom rásütni a papokra a maradiság, a szellemi sötétség bélyegét, míg ezek a szörnyű kételyek kínoznak. Folytathatom a kérdéseket, tanár úr? Igaz-e, kérem, hogy az első népiskolákat de la Salle János alapította?
– Igen, a francia de la Salle? A szent?
– Igen, a pap!
– Meg hogy a siketnémák ügyét először a spanyol Pedro de Ponce karolta föl, utána pedig l’Epée?
– Tényleg a spanyol de Ponce, utána pedig de l’Epée.
– A barát de Ponce és l’Epée, a pap? Különös! Nem volt tehát elég, hogy a szerzetes Schwarz Berthold találta föl a puskaport, a szerzetes Guido d’Arezzo a hangskálát, egy tegernseei bajor barát az üvegfestészetet, a jezsuita Cavalieri a polychromiát, a jezsuita Secchi a spektrálanalízist?
– Uram, ha ön csak engem bosszantani jött... ezer mennykő és villám!
– Dehogy, tanár úr! Hanem igaz, a villámhárítót sem Franklin találta ki voltaképp, mert már 1754-ben készített villámhárítókat egy premontrei plébános, Divisch Prokóp. Így olvasom Kürschner lexikonjában is.
– Az ön nyelve, úgy látszik, soká nem fárad el.
– Ad vocem! korunk legnagyobb nyelvmestere ugye a poliglott Mezzofanti bíboros volt?
– Ez nem akadályozta meg abban, hogy maradi legyen.
– A legmaradibb ember pedig bizonyára Mai kardinális volt, a XIX. század legnagyobb paleografusa, aki a tudós világ előtt a palimpszesztek titkait földerítette.
– Jó, jó, fiatal úr. Innen hová szándékozik távozni?
– Hogy hová? Hogy milyen irányban? Ezt Flavio Giojától kell megkérdeznem, ki 1300 körül az iránytűt használhatóvá tette. De ez is pap!
– Ej, ej, ön igazán tűzbe jött!
– Tűzbe? Nos, az ellen a vízi fecskendő segít legjobban. Csakhogy az első tűzi fecskendőt szintén papok, ciszterciták szerkesztették meg. A párisi kapucinusok pedig egészen a XVII. századig Páris tűzoltói voltak.
– Ha nem fecsegne ily érdekesen, kiröpíteném.
– Ugyan hová, tanár úr? Talán a szellős magasba, Erről meg a léghajó jut eszembe. Az első léghajót, úgy tudom, már 60 esztendővel Montgolfieri előtt Gusmae Berthold barát találta föl, aki 1720-ban az egész portugál udvar jelenlétében léghajójával föl is szállt. Tanár úr a pápaszemét törüli. Az is papok találmánya! A szemüveget a XIII. században a dominikánus Spina Sándor találta föl. Olyan sürgős a dolga, hogy az óráját nézi? Ez is papi találmány: az első órát Cassiodorus szerkesztette meg, a nagynevű egyházi író; Gerbert, a későbbi II. Szilveszter pápa tökéletesítette e találmányt. Az első asztronómiai órát pedig Wallisfort Richárd apát készítette 1316-ban. Terhére vagyok, tanár úr? Megyek már! Künn égnek már a gázlámpák. Ön előtt nem lehet ismeretlen, hogy a gázlángot a jezsuiták fedezték föl, ezek a sötétségterjesztő emberek. 1794-ben Stonyhorstban, Angliában alkalmazták először a gázvilágot. A jézustársasági Duan alapította meg 1815-ben Prestonban az első gázgyár társaságot. Ajánlom magam, professzor úr! Bocsánat... Ni, önnek kerékpárja is van? Ezt a gépezetet a pap Pianton találta föl, ki 1845-ben már biciklin járt. Jó éjszakát! Még egyszer bocsánatot kérek. De tetszik tudni, nekem nincs nyugtom, míg az igazságot meg nem tudom...
...Egy hatalmas ajtóbecsapódás fejezte be a párbeszédet.”

(A sötétség lovagjai. Mária-Kongregáció. Főszerk.: Bús Jakab SJ. Felelős szerk.: Bangha Béla SJ. Kiadó: Az Urak Mária-kongregációja. Főegyházmegyei és rendi jóváhagyással, 1911. szeptember. 17-19. old.)

Pár ténnyel kiegészítjük, ha mindez önmagában netán mégsem elég. Az első európai orvosképző főiskolát bencés szerzetesek alapították Salernóban. Az első anatómiai kézikönyvet egy Constantinus Afer nevű bencés atya írta a XI. században a Monte Cassino-i kolostorban. Salernóban amúgy asz anatómia tanítása 1213 óta kötelező volt. Mégis, hányszor, halljuk, hogy a csuhások uralta „sötét” középkorban tilos volt az emberi szervezet boncolás útján való megismerése! „Montpellierben pedig az orvosi főiskola – melyet a katolikus papság vezetett – 1336-ban azt a privilégiumot kapta, hogy évente egy halálra ítélt ember holttestét anatómiai kísérletekre felhasználhatja. Az első anatómiai (bonctani) intézetet Schönborn Frigyes würzburgi érsek állította fel 1724-ben.” – olvassuk Giczy József nádasdi plébános könyvében ( A katolikus papság érdemei hazánk és az emberiség történetében. Technikai találmányai és tudományos felfedezései. 2. bővített kiadás. Budapest, 1933. Palladis Rt. 186. old.).

Szintén tény, hogy a nyálkacsatornát és könnymirigyeket a dán Niels Stensen püspök fedezte fel a XVII. században, s mutatta ki, hogy a szív izomzat. Betegségek árammal való gyógyítását először a premontrei Diwisch Prokopot (1696-1765) próbálta ki. Narkózist első ízben Optz Cölesztin, az irgalmas rend prágai főorvosa és provinciálisa alkalmazott 1847-ben. A kinin láz elleni használata jezsuitáktól ered. De Lugo jezsuita generális ezt ajánlotta e kór ellen XIV. Lajosnak, a „Napkirály”-nak, s a király gyors gyógyulása nagyban elősegítette e gyógyszer elterjedését (Természettudományi Közlöny, 1930. december 15. 711. old.).

De nem soroljuk tovább. Hát ennyit azokról a csuhásokról. Ami pedig a rabbikat illeti, hagyjuk. Nem jó ingoványos talajra tévedni.

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Őseink Fényvallása - Bíró LajosŐseink Fényvallása
Könyv - Bolti ár: 5 990 Ft
Internetes ár: 4 792 Ft
20% internetes kedvezménnyel
Az egészség és megfiatalodás időtlen titkai 1. rész. - Andreas MoritzAz egészség és megfiatalodás időtlen titkai 1. rész.
Könyv - Bolti ár: 3 990 Ft
Internetes ár: 3 591 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Jaj, de lelkem nem tud felrepülni... - Netye Zoltán PálJaj, de lelkem nem tud felrepülni...
Könyv - Bolti ár: 2 990 Ft
Internetes ár: 2 542 Ft
15% internetes kedvezménnyel
A dzsihád legyőzése - Dr. Sebastian GorkaA dzsihád legyőzése
Könyv - Bolti ár: 3 199 Ft
Internetes ár: 2 879 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Nyolcszázezer - Bogár IldikóNyolcszázezer
Könyv - Bolti ár: 2 900 Ft
Internetes ár: 2 465 Ft
15% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat