Hány, de hány szerencsétlenség történt már azóta – de mindmáig a Titanicé a legnevezetesebb, amely 1912. április 14-én, vasárnap 23:40-kor jéghegynek ütközött, és április 15-én, hétfőn 2:20-kor, az ütközés után alig több mint két és fél órával, kettétörve elsüllyedt.
Az RMS Titanic brit Olympic osztályú utasszállító hajó korának legnagyobb utasszállító óceánjárója volt – ezt 100%-os biztonságúnak vélték, így süllyeszthetetlennek is tartották, már azért is, mert rekeszes hajótörzzsel rendelkezett. Aztán sitty-sutty – az ütközés után mégis az óceán fenekére került. A Titanic korában a világ legnagyobb hajója volt. A hajó legnagyobb szélessége 28 méter, hosszúsága 270 méter – viszonyításképpen: az Eiffel-torony 300 méter magas. Magassága a gerinctől a kémények tetejéig 56 méter volt, ami körülbelül egy 18 emeletes háznak felel meg. A hajó építésének tervében ugyan eredetileg 64 mentőcsónak elhelyezése szerepelt, de – arra hivatkozva, hogy elsüllyeszthetetlen, illetve hogy a csónakok túl nagy teret vennének el az utasoktól – ténylegesen mindössze tizenhatot helyeztek el.
Miután a hajó elhagyta Írország partjait, három napot hajózott esemény nélkül. Az óceán nyugodt volt, enyhe szellő fújdogált, vagyis kiválóan alkalmas volt az idő a hajókázáshoz. A fedélzeten lévők az ütközés pillanatában csak enyhe rázkódást éreztek. Ugyanakkor a tisztek előtt hamar nyilvánvalóvá vált a helyzet súlyossága, és hamarosan az is, hogy a hajó menthetetlen. Nem sokkal éjfél után, 0:10-kor megkezdték az utasok mentőcsónakba helyezését, valamint a mentőmellények kiosztását – először csak a nők és a gyermekek szállhattak be, később már a férfiak is, ha maradt még hely.
A Titanic fedélzetén természetesen magyarok is voltak, jóllehet meglehetősen ellentmondásosak a hírek. Leginkább az az oka az ellentmondásoknak, hogy mind a személyzeti, mind az utaslista pontatlan volt. A Titanic egyetlen bizonyítottan magyar állampolgárságú utasa Leopold Weisz volt, aki Veszprémben született Weisz Lipót néven. Feleségével együtt utazott — a nő szerencsésen túlélte a tragédiát, Weisz viszont a tengerbe veszett.
Igen érdekes, hogy másfél évtizeddel a katasztrófa előtt megjelent Morgan Robertson A Titan végzete című regénye, amely szinte próféciája volt a Titanic balesetének. Több adat kísértetiesen hasonlatos a regénybeli és a valóságos hajó, valamint a lejátszódott események között. Robertson az óriási óceánjáróját a következőképp jellemezte: “Ez a legnagyobb hajó, és a legcsodálatosabb emberi alkotás.” A regényben a hajó egy hűvös áprilisi éjszakán beleütközött egy jéghegybe és el is süllyedt. A két hajó elnevezése is hasonít, ugyanis a regénybeli hajót a szerző Titannak keresztelte. Közös pont a két hajó sorsában az is, hogy rögtön a legelső útjukon érte katasztrófa őket, úton Amerika felé.
A fenti balesetleírás jobbára a netlexikon alapján íródott – de van még ezernyi változat, a fontosabb Titanic-filmek száma pedig éppen tizenhárom… Ezek között szerepel a leghíresebb, a James Cameron rendezte film, amely ugyan 11 Oscar-díjat kapott – mégis sokan a világ legócskább vagy a leggiccsesebb alkotásának tartják. Az szintén bizonyos, hogy a film főszereplője, Leonardo DiCaprio felfoghatatlanul magas karriert futott be – valójában őt tekinthetjük a katasztrófa igazi nyertesének.
Emlékezzünk az ártatlan utasokra, s a XX. századi technika szomorú, ám roppant tanulságos csődjére.
