Július 28. – 1914-ben e napon tört ki az első… Tekintettel arra, hogy 1914 előtt még nem volt efféle átfogó méretű háború, ez a századeleji világégés “A Nagy Háború” néven vonult be az egykori történelemkönyvekbe, hogy a szörnyű esemény majd eltörpüljön a második “Nagy Háború” árnyékában – amely harc, valójában az elsőtől kezdve, még ma is folytatódik: kimondva és kimondatlanul a végeláthatatlan III. világháborúként.
A XX. század beköszöntével a technika sosem látott fejlődésnek indult, ezáltal senki nem fért a bőrébe, sőt mindenki a más bőrét akarta. Nyilvánvaló provokációként 1914-ben egy szerb szabadkőműves terrorista agyonlőtte az osztrák-magyar trón várományosát, s erre hivatkozva a legtöbb európai ország örömére tört ki A Nagy Háború.
Az öröm abból adódott, hogy az alapvetően két nagy katonai tömörülés (a német-osztrák-magyar központi hatalmak, illetve az ellenük harcoló antant) meg volt győződve majdani győzelméről – miként a szállóige tartja: mire a lomb lehull…
A háborús diadalt ugyan (nem egy, de négy lombhullás után…) az antant ünnepelte meg, holott valójában Amerika nyert – száz év alatt így csicskásaival ő lett végül a világ ura és mindenható csendőre.
Közben volt egy második világháború is, meg most épp folyik a harmadik… Ma épp ott tartunk, hogy ha Kínának úri kedve úgy tartja, akkor egyetlen aprócska mozdulattal összeroppantja Samu bácsi (Uncle Sam) tökeit. De a történelem alakulásához ma nyilván az iszlám világnak is van azért a néhánynál is több szava, ezt a saját bőrünkön érezzük.
Az európai, a fehér ember alighanem már kiesett a játékból, bár mi reménykedünk…
Szenzációs aktualitása van annak, hogy az ő markáns vonású képét mutatjuk be ezen a helyen. A szerajevói merénylet által felzúdult politikai hullámok kicsaptak medrükből. Az események homlokterében Magyarország miniszterelnöke áll. Nemcsak a monarchia, hanem úgyszólván egész Európa népeire hozhatja a megpróbáltatás viharos napjait az az ultimátum, melyet Szerbia kapott. Ezt az ultimátumot gróf Tisza István fogalmazta. A monarchia diplomatái és politikusai közül őt bízták meg e nagyjelentőségű szereppel. Az ultimátum hangja rendkívül erélyes s az a körülmény, hogy 48 órai időt adott Szerbiának a válaszadásra, az egész világon szenzációs feltűnést keltett.
Hunhír.info
