Több mint két hete tart a sokadjára kiújult izraeli-palesztin konfliktus, amelynek jelei már hónapokkal korábban látszottak. Az izraeli megszállás elleni tiltakozásul – a gyülekezési rendelkezések enyhülése után – magyarországi palesztin menekültek vonultak a Külügyminisztérium épülete elé.
Izrael a többségében palesztinok lakta Kelet-Jeruzsálem Sejk Dzsarra negyedének ingatlanjaiból az ott élő palesztin családok kilakoltatását akarják elérni arra hivatkozva, hogy évtizedekkel korábban a palesztinok jogtalanul szereztek meg olyan lakásokat, amelyekben előttük zsidók éltek. Bár a kérdés jelenleg az Izraeli Legfelsőbb Bíróság előtt van, a feszült helyzetre hivatkozva még nem született döntést az ügyben. A palesztinok nehezményezik továbbá, hogy az izraeli rendőrség a ramadán ideje alatt is keményen korlátozta a gyülekezésüket. A vallási ünnep előírásai miatt a palesztinok csak napnyugta után tüntettek, azonban a tiltakozásokat a rendőrség rendre keményen leverte.
A fentiek miatt május 15-én, szombaton palesztinok tízezrei gyűltek össze a kelet-jeruzsálemi Templom-hegyen, közülük később igen sokan csaptak össze az izraeli rendőrséggel. A sebesültek száma száznál is többre tehető. Ezután jelentette be a Hamász, hogy amennyiben az izraeli erők nem vonulnak vissza a Templom-hegyről, akkor rakétákkal támadják Izraelt. Mivel az izraeliek maradtak a Templom-hegyen, beváltották a fenyegetést, és a következő napokban több száz rakétát lőttek ki. A Vaskupola ezek java részét elhárította, ám így is célba ért közülük jó pár. Az izraeliek szintén rakétatámadásokkal válaszoltak, melyeket a Gázai övezetre és Ciszjordániára céloztak.
Bár május 21-én megszületett a tűzszüneti megállapodás a két fél között, ezzel csak a támadások szűntek meg, mindez nem jelenti azt, hogy az izraeli–palesztin konfliktus, így jó pár évtized múltán, a végéhez közeledne.
Magyarországon is tüntettek
Az események hatására, a járványügyi intézkedések enyhítése miatt május 26-án tudtak jogszerűen és a törvények, rendelkezések tiszteletben tartásával tiltakozást tartani a hazánkban élő palesztinok „Demonstráció a palesztin népért és az izraeli megszállás ellen” címmel, a Külügyminisztérium előtt. Azért ott, mert Magyarország az uniós tagállamok között egyedüliként nem támogatta az EU közös nyilatkozatát az izraeli-palesztin konfliktus ügyében. Josep Borrell uniós főképviselő az EU-álláspontot így fogalmazta meg:
Elítéljük a Hamász és más terrorszervezetek rakétatámadásait az izraeli területek ellen. És teljes mértékben támogatjuk Izrael jogát az önvédelemhez, de úgy gondoljuk, hogy ennek arányosan, a nemzetközi emberi jogi normák figyelembe vételével kell történnie.
Ez volt az, amit hazánk egyedüliként nem támogatott, és ezért célozták meg a tüntetés helyszíneként a Külügyminisztériumot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyébként korábban Párizsban az AFP hírügynökségnek nyilatkozva egyoldalúnak nevezte az uniós nyilatkozatot. Erre reagált Charlie Weimers jobboldali svéd EP-képviselő az alábbi szavakkal: “Ön elfogadná azt, hogy egy terrorszervezet támadja az ön demokratikus országát? Ha a válasza igen, akkor isten segítse meg Európát, ha támadás éri. Ha a válasza nem, akkor ön se nem jobb, se nem rosszabb, mint Izrael, hanem egyszerűen normális”.
Fotó: Varga Moncsi – Hunhír.info
Az esemény egyik főszervezője Mohamed Aref, a Magyarországon Élő Palesztinok Egyesületének elnöke volt, aki 45 éve él Magyarországon palesztin menekültként. Vele beszélgettünk a helyzetről.
Mohamed Aref véleménye szerint nem csak most, de az elmúlt években szinte minden nap voltak hasonló események, Izrael csaknem minden héten bombázza Gázát, de a harcok kiterjednek Ciszjordániára és Észak-Palesztinára is. Ciszjordánia 1948 óta palesztin terület, a háború elől oda menekülő palesztinok a Jordán hatóságoktól kapták. Ehhez képest, ahogy Aref mondja, „egyszer csak beállítanak a Közel-Keleten telepesek Európából és azt mondják, hogy a miénk ez a föld”.
Az elnök fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Palesztina jelenleg is 136 ország által hivatalosan elismert de jure terület. 1988. november 15-én a Palesztinai Felszabadítási Szervezet kinyilvánította Palesztina függetlenségét Algírban. Ezt követően még 1988-ban 81 állam – köztük Magyarország – ismerte el Palesztinát független államnak, amelyhez a későbbi években további országok csatlakoztak. Ehhez képest a jelenlegi helyzetben Magyarország és több más ország is Izraelt támogatja, annak ellenére is, hogy a palesztinok békével fogadták a területükre érkező zsidó menekülteket, akik most ki akarják őket túrni otthonaikból.
Az ENSZ 193 tagállamából 135 elismerte a független Palesztin Államot. Közülük Magyarország elsőként, még1988-ban. Mindez most nem számít? Mi semmi mást nem szeretnénk, csak hogy mindenki tartsa magát ehhez a szerződéshez
– mondta Mohamed Aref.
Állítja, a palesztinok nagyon türelmesek. Saját területükön építettek lakóházakat, otthonokat, kórházakat, repülőteret, kikötőket. Az izraeliek mindezeket lebombázták. Szinte minden hétvégén támadják Gázát, ezt a 45 km hosszú, 16 kilométer széles területet, ahol 1948 óta kétmillió palesztin menekült él, ahol nincsenek óvóhelyek, ahol nincs hova menekülniük az embereknek az állandóan potyogó bombák elől. Igen, mondja, a Hamász támadást indított Izrael ellen, megelégelve a jogsértéseket, de az arányosság elve nem működik. Amikor egy izraeli fegyverrel támad egy palesztinra, az csak puszta kézzel, kővel vagy késsel tudja megvédeni magát. Amikor a palesztinok a Vaskupolával védett Izraelt rakétákkal támadják, azok korántsem olyan pusztítók, mint az F35-ös bombázókról sorozatban szórt bombák. Az izraeliek a Vaskupolán esetleg átcsúszó rakéták elől védett, betonbiztos óvóhelyekre tudnak menekülni, és a legtöbb esetben csak anyagi kár éri őket, míg a Gázai övezetre hulló bombák elől a palesztinok nem tudnak hová menekülni.
Azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy miközben hétezer palesztin van az izraeli börtönökben, egyetlen izraeli sem ül palesztin börtönben. Nem tudni olyan esetről, amikor palesztin izraeli gyereket ölt volna, ám sorra kerülnek fel a képek legyilkolt palesztin gyermekekről, gyászoló családokról. Mohamed Aref elmondta, Palesztina történelme során mindig is a szabadságáért és a földjeiért harcolt. Küzdöttek a keresztes háborúkban, a mongolok, a tatárok ellen, és most a területfoglalók ellen.
Nagy kérdésnek tartja, hogy vajon Jeruzsálem tekintetében miért pont most jönnek területi követelésekkel a telepesek, miért pont most kezdték el a kilakoltatásokat. Nem szabad elfelejteni, hogy Jeruzsálem nem csak a három nagy világvallás szent helye, de két állam, Izrael és Palesztina közös fővárosa. Ott álló mecsetük Mekka után a második legszentebb helye a muszlimoknak. Vallja, hogy a konfliktus kiéleződéséhez nagyban hozzájárult Donald Trump elnöksége alatt hozott határozata, melyben Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerte el. Ettől vérszemet kaptak a zsidók, és bár Trump távozott a hatalomból, a feszültség maradt, Netanjahu pedig belpolitikai játszmákba kezdett, hogy hatalmát megtartsa.
Mohamed Aref elmondta, hogy bár az Európai Unió pénzösszegekkel támogatja Gázát, de bármit, amit ezekből a pénzekből ott építenek, legyen az lakóház, kórház, iskola, azt az izraeliek rövid időn belül lebombázzák.
Egyszerűen nem hagyják, hogy a palesztinok egyről a kettőre jussanak, hogy éljék az életüket és védjék azt a keveset, ami nekik van. Persze, hogy védekeznek a palesztinok, hiszen mindenkinek joga van saját és családja életét megvédeni. Azzal védekeznek, ami éppen adódik, legyen az puszta kéz, kő, vagy most éppen pár rakéta. Mindezek hatékonysága össze sem hasonlítható a legmagasabb színvonalat és hatékonyságot képviselő, gyilkos izraeli fegyverarzenállal. Ők ezt megtehetik, vannak rá forrásaik, van, aki drága pénzen eladja nekik ezeket a fegyvereket, de a palesztinoknak alig van lehetőségük.
Jelenleg a még álló palesztin kórházak tele vannak sebesültekkel, és számtalan halottja van hétről hétre az izraeli támadásoknak. A tizenhárom éve blokád alatt álló Gáza, ahol még az ételért is könyörögniük kell az embereknek, minden nap gyászol.
Az elnök úgy véli, mélyen igazságtalan az, hogy miközben a palesztin népet akarják földönfutóvá tenni a zsidók, otthonaikat, földjeiket akarják elvenni, rájuk hullanak naponta halálos bombák, megölve időseket, asszonyokat, gyerekeket, mégis a békét hirdető országok java része Izraelt támogatja. Olyan országok is, amelyek egykoron az oslói békeszerződést aláírták.
Tudomásul kellene venni, hogy a palesztin állam nem fog letérdelni Izrael előtt, és nem fog bocsánatot kérni, mert nincs miért. Aref szerint akármennyire is feszült most a helyzet, a háború nem folytatódhat, a gazdasági válság közepén ugyanis sem egyik, sem másik félnek nincs erre erőforrása. Ám elmondta azt is, hogy a palesztin nép nem adja fel a szabadságát, akármennyire is áhítja is a békét.
A Magyarországon Élő Palesztinok Egyesületének elnöke Jasszer Araffatot idézte, aki annak idején egyik kezében olajágat, a másikban fegyvert fogott, és azt mondta: “a béke a kezemben van, de ha harcot akartok, az is itt van”.
Kiemelte, hogy a palesztinok békét akarnak, de ha háborúba sodorják őket, ha állandó védekezésre kényszerülnek, akkor a végsőkig harcolni fognak a családjukért, a szabadságukért, a földjeikért, az életükért, az emberi méltóságukért.
Varga Moncsi – Hunhír.info
