Egészen abszurd, hogy miközben ma a közéleti nyilvánosság a jogállamisági vitáktól hangos, addig létezik egy olyan államszerű képződmény, mint a Facebook, amely ugyan nem része az államnak, hiszen magántulajdon, de mégis úgy működik, mintha egy ideológiailag-világnézetileg nagyon is karakteres állam lenne.

Persze, ebben semmi újdonság nincs, sőt régi trükk ez. Ha ugyanis a liberális demokrácia alapelve az állam ideológiai semlegessége (ami amúgy fából vaskarika), akkor az állam ideologikus szerepét a magántulajdon veheti át.

S lőn.

Jönnek az óriáscégek, a film- és szórakoztatóipar, a magánegyetemek, a közösségi felületek, s elvégzik azt, amit az ideológiai semlegesség gúzsában vergődő állam nem tud.

Ezek közül is az egyik leghatalmasabb tudatipari harcos a Facebook. Már az eléggé abszurd, hogy egy ekkora kiterjedésű nyilvánosság hogyan is lehet magánkézben? De ilyen illetlen kérdést ne tegyünk fel, mert még oda jutnánk, hogy azt is meg kellene kérdezni, hogyan fér össze kapitalizmus és demokrácia?

A Facebook ma ex cathedra kijelentéseket tehet, anélkül, hogy bármiféle komoly következménye lenne. Mindezt olyan alapon, hogy mindenkinek jogában áll azt gondolni, amit akar, s miután a Facebook magántulajdon, a tulajdonosnak is jogában áll eldönteni, mit tart helyesnek és mit nem. Az már teljesen mellékes, hogy ezzel a nyilvánosság a magántulajdon foglya lesz.

S jó, ha tudjuk, ebben az irányított nyilvánosságban a hagyományos-történeti kereszténység sok jót ne várjon.

Íme, a legújabb eset, amelyet Azbej Tristan államtitkárnak jellemzően a Facebook oldalán közzétett nyílt leveléből ismerhetünk meg (NYÍLT LEVÉL Cseh Gabriella Zsófia, a Facebook közép- és kelet-európai politikai igazgatója részére). Kiderül belőle, hogy egy nyíltan és durván kereszténységellenes bejegyzést szóvátevő megkeresésre a Facebook úgy reagált, hogy az nem sérti közösségi alapelveiket. Pont.

Nos, itt van a varázs-kifejezés: a „közösségi alapelvek”. Ettől kezdve nincs miről beszélni.  A Facebook ma a világméretű nyilvánosság megkerülhetetlen része. Magántulajdonban.

Valami itt nagyon félrement.

Köntös László, megvanirva.hu

Hunhír.info