Mindenütt a Nagyvilágban vidámság, móka, nevető könnyedség még a legeldugottabb viskókban is, de a magyar ember az Óév utolsó perceiben valamiért mégis sírva vigad. Miért is van az, hogy amikor felhangzik az “Isten, áldd meg a magyart”, sok magyar ember könnyezni kezd, míg másutt a világban még a himnusz sem hangzik fel az új esztendő beléptekor?
Egy pillanat alatt egy pillanatra meghalunk ilyenkor és fájdalommal születünk újra. Legtöbben. A fájdalomban mindig ott a kérdés, hogy mit hoz az új esztendő? Oh, csak egészség és szeretet legyen! Mert a bölcs római is azt mondta: “Amor omnia vincit” vagyis, “A szeretet mindent legyőz”.
Oh, ha szeretet lenne, minden kerek lenne a kerek világban. És a lelkünkben is gömbölyű lenne minden szöglet! Írni akartam valamit, de még nem jött ki belőlem semmi. Csak ez: Most lenullázzuk a számlálót, és ez az a pillanat, amikor minden elkezdődik. Az indítókulcs a kezünkben és a hatalmunkban van. Ez a pillanat most a jelen. Csakis tőlünk függ a jövő is, de a Start most itt van a jelenben.
Jó startot Mindenkinek! Egyénnek, Országnak és Nemzetnek egyaránt. Ne feledjetek a magányosoknak, betegeknek, munkálkodóknak valamilyen jelzést adni a rájuk figyelésről. Biztosan jól esne nekik.
Gundy Sarolta – Hunhír.info