Ha számításaim nem csalnak, akkor ezertíz esztendeje, ezen az augusztusi napon született meg a derék Zothmund vagy Zotmund, a későbbi lovag, akit sokan Búvár Kund néven ismernek a magyar történelemből.
Nem nehéz kiszámolni, hogy Zotmund még I. István uralkodása idején látta meg a napvilágot (1012). Zotmund anyukájáról és apukájáról nem sokat tudunk, hisz akkoriban még messze nem volt anyakönyvezés, de biztosak lehetünk benne, hogy nagyszerű magyar emberek voltak.
Azt csupán gyanítjuk, hogy a mokány felépítésű, izmos kislegényt egy jó nevű katonacsaládba szállította a gólya – öt testvére mellé. (Sajnos kettőről tudjuk, hogy még csecsemőként elhunyt.) Zoti a Duna-partján nőtt fel, szinte csecsszopóként megtanult már a vízben mozogni: gyermekként nemegyszer átúszott Gönyüről Csicsóra – meg vissza.
Zotmundot illetve legendás történetét ma mindenekelőtt Kálti Márk Képes krónikájából ismerjük. A feljegyzés szerint 1051-ben Magyarországot megtámadta III. Henrik német-római császár. A Képes krónika legendája beszámol a hosszadalmas ostromról, mely azzal fejeződött be, hogy a mi Zotmundunk egy éjjel, víz alatt úszva a hajók alámerült, és megfúrta Henrik bárkáit – épp azokat, amelyeken a katonák élelme és fegyverei voltak. A bárkák természetesen elsüllyedtek, a holmik eláztak. Ezek után a németek vert serege nem tehetett mást: kénytelen volt visszafordulni.
A Képes krónika ekképp fogalmaz:
…a várbéli magyarok találtak egy Zothmund nevű, úszni igen jól tudó férfit, akit elküldtek az éj csendjében a császár hajóihoz. A víz alatt jutott oda, megfúrta az összes hajókat, és ezek hirtelen megteltek vízzel…
Több hazafiatlan tudós (áltudós?) kételkedik Zotmund, vagyis Búvár Kund tettében – egyebek közt azért, mert úgy vélik, Pozsonynál, ahol a híres hajófúrás megesett, olyan gyors folyású a Duna, hogy e feladat csaknem végrehajthatatlan.
Csakhogy a sportversenyek sem bizonyítanak mást, mint azt, hogy a magyarok mind a vízen (kajakok, kenuk), mind a vízben (úszás) mások számára elképzelhetetlen kvalitásokkal rendelkeznek – megjegyzem úgy, hogy bármely nemhez is tartozzanak. (Természetesen a korábbi olimpiák is ezt bizonyítják – beleértve még a pólósok teljesítményeit is.)
A parádés cselekedetről egyébiránt Bonfini is beszámolt, sőt! – még német forrás is tesz rá célzást. A legszebb megfogalmazás persze a jó Vörösmarty Mihály A Búvár Kund című versében olvasható.
Nagyszerű vizes olimpikonjaink és egyéb sportolóink mellett gondoljunk most is nagy szeretettel az első magyar bajnokra is, az épp ezernéhány éve született Búvár Kundra – Zotmundra is!
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info