A csuda se gondolta volna, de Mária Terézia híres Ratio Educationis (Oktatási Rendszer) című rendelete, avagy annak két továbbfejlesztett változata tiltotta a magyar tavakban való fürdést. A krónikák feljegyezték báró Hompes-Bollheim nevét, aki 1787-ben Füreden csónakba ült, s beevezett a tó belsejébe, ahol ladikja váratlanul süllyedni kezdett, és ő kénytelen volt vízbe ugrani.
Az angolnak hat-hét kilométert kellett úsznia, míg partot nem ért. Ott meglepett társaság fogadta, amelynek tagjai látni sem akarták (vagy nem merték) a bárót, nemhogy segíteni… Végül valahogy jóra fordultak a dolgok, de az bizonyos, hogy a parton grasszálók teljesen meg voltak döbbenve. Nagyjából 100 évvel később azonban már sporttörténeti eseményről szólt a hír: egy bizonyos Szekrényessy Kálmán 34 éves dzsidáskapitány fogadásból átúszta a Balatont.
Az 1800-as évek végén Szekrényessy vállalta, hogy Európa bármely tavát átússza.
A távúszás helyszínéül a Balatont választotta és a dicsőségen túl 140 ezer forint várt rá, ha a fogadást megnyeri. Megnyerte.
Balatonfüredről indult, Siófok volt a cél, itt a legnagyobb a tó szélessége, a távot 6 óra 40 perc alatt teljesítette. A füredi Pantheonban megtaláljuk emléktábláját, amin márványba vésve olvasható tettének igazi célja:
„Hazafias kötelességemnek tartottam e távúszás által a Balatont ösmertebbé tenni.”
Tudnivaló, hogy hősünk édesapja, Szekrényessy József, Széchenyi belső munkatársa és művének folytatója, Pest első közjegyzője és ügyvédje volt – valóban elfogadhatjuk a kijelentést, hogy ezt a versenyt valóban a hazafias érzület hívta életre.
Apjától örökölte az úszás szeretetét, aki pedig Széchenyi Istvánnal együtt úszott a rendszeres sportolás népszerűsítéseként. Katonatisztként bejárat Európát és a világ egy jelentős részét. Igenám, de ő nem kedvelte a katonai kantinok ivászatát és dohányzós unalmát, helyette inkább átúszta a közelben lévő tavakat, ha pedig az orosz télben ez nem ment, akkor átkorcsolyázta.
Korival átszáguldott Svédország 4 legnagyobb taván, Svájc szépséges tengerszemein, a Lagoda tavon, valamint a Szentpétervár és Moszkva közeli tavakon. Szekrényessynek rengeteg ma is értékelhető sporteredménye született, így egyebek között körbeúszta Helgoland szigetét, első magyarként úszta át a Gibraltári-szorost Európából Afrikába és ugyancsak elsőként úszta át a Boszporuszt Európából Ázsiába, majd Ázsiából Afrikába.
Szekrényesssy Kálmán (1846-1923) volt az első magyar távúszó, az első magyar sportlap-alapító, szerkesztő, író, repülőgép-konstruktőr, több sportág hazai meghonosítója, az MTK és számos sportklub alapítója, dísztagja és elnöke, a Balaton és a Boden-tó első átúszója, az Irodalmi Társulat titkára, dzsidáskapitány, a kerékpár és az erőgép szavunk megalkotója. Ma Szekrényessy elhunytának napjára emlékezünk.
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info
