A Hunhír 2011. március 24-én számolt be a szívszaggatóan szép kezdeményezésről: a 85 éves, nagydorogi katolikus hívő, Zsúnyi Illés 1 millió forintot ajánlott fel egy emlékharang megöntetésére a helyi katolikus templom számára. Ő maga élete legszebb fiatal éveit töltötte a Gulágon 1944 és 1953 között, hisz 18 éves volt, amikor rendszerellenes politikai fogolyként a szovjetek elhurcolták. 9 év után, 27 évesen szabadult. Egész élete a magyarságról és keresztény hitről való tanúbizonyság jegyében telt, nem törődve azzal, hogy szabadulása után is rabságban élt, a rendszerváltozásnak nevezett 1990-es fordulatig. Mély nyomot hagyott lelkében a Gulágon átélt borzalmak sorozata és ártatlan társainak elvesztése. Gulágos éveit az öt kiadást megért “Nehéz idők” c. kötetben írta le.

Július 11-én, eltemető plébánosaként magam számoltam be haláláról és a veszni készülő emlékharang-ügyről. Megfáradva, betegen, de mély hittel távozott. Papként szívem mélyén titokban reméltem, hogy nemcsak a “nagy szentek”, hanem a “kisember-szentek” is tudnak segíteni odaátról. Ő segített. Fáradhatatlan gyűjtőmunkánkat közbenjárására Isten megáldotta, hisz elkészül Lengyelhonban a 420 kg-os emlékharang. Illés bácsi gondoskodott róla, hogy a szent ügy mellé itt, a földi magyar honban további “kisemberek”, magyar gazdák, hívő magyar cégtulajdonosok és vezérigazgatók álljanak, akiknek nagylelkűségéből megvalósulhatott a harang. Így ez a hatalmas, templomi eszköz legalább annyira szól a még mindig élő, magyar keresztény emberről, mint a holtakról, kiket ott, Szibériában a mínusz 50 fokos földbe elkapartak!
Március 20-a körül a “Gulág-emlékharang” Nagydorogra érkezik.

Felszentelésére 2012. április 15-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján de. 10 órakor kerül sor, mely szertartást Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek végzi.

Sebestyén-Molnár Árpád nagydorogi plébános.