Idén is ellepték Bösztörpusztát a Magyarok Országos Gyűlésére látogatók. Az első alkalommal 2008-ban megrendezett hétvégi találkozón az előző évekhez hasonlóan 200 ezer fős vendégsereg verte fel a kiskunsági puszta csendjét, ahol a sokszínű programok mellett népi kézművesek százai mutatták be portékáikat. Az eddig egységesnek mutatkozó mozgalom, amely határozott politikai arculatot is felmutatott a tavalyi parlamenti választások előtt, mára gyakorlatilag egyetlen produktummal képes a közönség elé állni, ez pedig a bösztörpusztai rendezvény, ami viszont valóban kuriózum.
A Magyarok Szövetsége alig néhány éves múltja alatt mindenkivel összerúgta a port, még saját magával is. A szövetség vezetői rendre elhatárolják magukat saját maguktól, de ez a menetrendszerű közjáték a tényleges munkát végző önkénteseket és közönséget egy cseppet sem érdekli. Bár a területen lehetetlen kielégítő higiéniai szolgáltatásokat biztosítani, és az időpont is a legmelegebb kánikulára tevődik, semmi sem riasztja el a szervezőket, ahogy az előadókat és a nézőket sem; a látogatói létszám minden évben rekordot dönt.
Az eredetileg Kurultaj elnevezésű találkozó, Bíró András Zsolt közép-ázsiai kutatásának eredménye alapján, a ma is ott élő nomád nép, az úgynevezett madiarok és a magyarok feltételezett közös eredetére épült, melyhez elsőként a Vukics Ferenc vezette sportszövetség, a honfoglalás kori harcművészetet ápoló barantások csatlakoztak. A szervezőpáros jó érzékkel, jó időben gyűjtötte egybe a magyar hagyományőrző csapatokat, akik így közös megjelenésükkel rendkívüli élményt szolgáltattak a népi hagyományok iránt érdeklődő közönség számára. A hagyományőrzők ilyen nagyságrendű közös megjelenése mellé természetesen ideológiát is párosítottak, felvonultatták az összes alternatív magyarság- és néplélek-kutatót, akik különböző előadósátrakban hirdették a magyarsággal kapcsolatos elképzeléseiket, megjelenítve a kereszténység előtti és alatti vallásosság modernizált formáit, az újkori boszorkányokat és táltosokat, az okkultistákat, a jósokat, mágusokat és spiritisztákat, egyben megfűszerezve mindent a keleti misztikával is. A bösztörpusztai rendezvény mozgalommá szélesedett, sőt egy ideig úgy tűnt, hogy önálló politikai erőként is kilépnek a porondra.
A Magyarok Szövetsége a történelmi egyházakat is felkereste, hogy áldja meg a közösségi teret, tehát a bösztörpusztai gyűlést, de támogatást nem kaptak. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tavalyelőtt például körlevélben tájékoztatta a hívőket arról, hogy nem tud a mozgalom mellé állni pontosan az ott megjelenő hektikus szellemi kínálat, azon belül is a meghatározóvá vált újpogány eszmék miatt. A Szent György lelkiségi mozgalmat vezető Kertész-Bakos Ferenc vállalt ugyan előadást azért, hogy a katolikus ember álláspontja is ismertetésre kerüljön a katolikus egyházat egyébként ellenségként kezelő magyarságkutatók előadási közt, de abból kisebb botrány lett, mert kijelentette, hogy a magyarságkutatások között sok esetben nem találunk mást, mint a témakör műveléséhez egyébként alapvetően szükséges történész-szemlélet abszolút hiányát. Teljes nyelvi hozzá nem értést, a releváns és irreleváns dolgok megkülönböztetése képességének hiányát, érvek helyett tekintélyek mögé bújást, a források félremagyarázását, mi több, ha a helyzet úgy kívánja, ezeknek a forrásoknak a koncepciózus meghamisítását. Mint mondta: a dilettáns nyelvészkedéseknek, a délibábos őstörténeti kutatásoknak igazi fő célja nem a magyarság eredetének felfedezése, hanem egy olyan, velejéig okkult vallási rendszernek a kidolgozása, amely köszönő viszonyban sincs a kereszténységgel.
A Bíró András Zsolt vezette Kurultaj tavaly már kivált a bösztörpusztai találkozóból és önálló rendezvényt szervezett Bugacon, a Magyarok Szövetsége által preferált magyarságkutatókat és előadásaikat tudománytalannak minősítve, még a könyveiket sem engedte be, hogy azokat a kiadóik propagálhassák. A 2010. évi választásokra készülő, de jelöltjeit az utolsó pillanatban visszahívó Magyarok Szövetsége a Magyarok Világszövetségével is haragos viszonyba került. Patrubány Miklós, a világszövetség elnöke dezertálásnak minősítette, hogy Vukics Ferenc nem sokkal a választások után lemondott a Magyarok Szövetsége elnöki tisztéről, egyben kijelentette, hogy a Magyarok Szövetsége ténykedésének csak annyi volt az eredménye, hogy megossza a nemzeti oldalt, és a szavazókat elbizonytalanítsa, ezzel segítve a Fideszt (szemben a Jobbikkal) a kétharmad megszerzésében.
Az idei Magyarok Országos Gyűlése talán már a belső rendszerváltás jegyében zajlott. Az egyházak is kissé engedékenyebbnek mutatkoztak, az evangélikusok és a reformátusok istentiszteletet tartottak, és a katolikusok bár szentmisét nem mutattak be idén sem a gyűlés területén, de elküldték ismeretterjesztő előadást tartani Görbe László pap-tanárt.
A Magyarok Szövetsége elnöki székébe választott Benis Miklós asztalhoz ült Patrubány Miklóssal és a két szervezet most bizottságban tárgyal alkotmány-ügyi kérdésekben. Benis viszont -némi meglepetésre- azzal hívta a magyarokat Bösztörpusztára, hogy a hagyományőrző program lebonyolításához a tavaly lemondott, és a szövetség munkájától elhatárolódó Vukics Ferenc és a barantások mégis részt vesznek és segítséget adnak. Egy héttel a rendezvény előtt kiadott felhívásában az idei bösztörpusztai gyűlést már nem a történelem előtt keresendő dicső múlt, hanem a jövőbeli nemzeti önellátás gondolatának szentelte. A tavaly még sértődéssel megélt, Kertész-Bakos Ferenc kritikus tartalmú előadása is nemhogy elhallgatást, hanem jóval nagyobb időkeretű támogatást kapott, sőt az egyházaknak önálló előadósátrat ajánlottak, és az előző évekre jellemző tudományosan és teológiailag egyaránt botrányos elméletek mesterei ha nem is tűntek el teljesen, de háttérbe szorultak. Tompó testvér Mária országáról beszélt az egyházak sátrában, míg Kertész-Bakos Ferenc idén is a különféle pogány elméletek hamisságát elemezte azzal, hogy dühös politikai akaratból nem lehet történelmet kovácsolni. Rámutatott, hogy ezek az elméletek, amik nem csak a nemzeti rendezvényeket, hanem az internetes levelezőlistákat is ellepik, szöges ellentétben állnak a keresztény tanításokkal, jóllehet a Bibliára hivatkoznak, de csak azért, hogy kölcsönvegyék annak tekintélyét, hiszen a tényleges tartalmat rendre átértelmezik és meghamisítják. Közös jellemzőjük viszont, hogy a nemzeti ébredés helyett, melyet a Bösztörpusztára ellátogatók elvárnának, pont a nemzeti passzivitást sugallják. Politikai semmittevéssel pedig nem lehet társadalmi változást előidézni – reagált Kertész-Bakos.
Az idei Magyarok Országos Gyűlése az interneten fellelhető nyilatkozatok alapján önmagától zajlódott le, merthogy amíg egyik nap Benis Miklós, az aktuális elnök nyilvános felhívásban invitálta a segítőket, előadókat és résztvevőket, addig másnap már le is mondott: “a III. Magyarok Országos Gyűlése szervezése során kialakult nézetkülönbségek erőteljesen megosztják a szervezőket. A III. Magyarok Országos Gyűlése szervezésére ráhatásom nincsen, ezért a rendezvény kialakításáért és megvalósulásáért, sem erkölcsi sem anyagi felelősséget vállalni nem tudok.”
A Magyarok Szövetségének önkéntesei viszont dolgoztak. A tábort szövetségi elnökök nélkül is meglepő precizitással felépítették, és az augusztus 12-től 15-ig tartó rendezvényt a majdnem száz programjával, a közel ezerfős szereplőgárdájával, a negyedmilliós látogatójával gördülékenyen lebonyolították.
Kun Lajos