1. Etnikai vagy különböző csoportok közötti (ez lehet gazdag-szegény közötti, vagy faji, vagy vallási alapú, stb.), a tűrés határ küszöbén lévő társadalmi feszültségek.

2. Az értékek (morális és gazdasági) szétesése és súlyos gazdasági hanyatlás, tömeges elszegényedés, éhezés, kilakoltatás, stb.!

3. Az állami autoritás számottevő hanyatlása! Ennek eredményeként a nép által szervezett milíciák, gárdák, polgárőrségek, stb. jönnek létre, melyek próbálják megakadályozni a garázdálkodó bandák féktelen dühöngéseit, rablásait, gyilkosságait, zsarolásait!
Amikor ezek a tényezők együtt vannak, akkor érdemes odafigyelni a Tocqueville (T) által leírt és róla elnevezett effektusra illetve paradoxonra!

a) T.-Effektus: T. megállapította, hogy a forradalmak nem akkor törnek ki, amikor a legnagyobb az elnyomás, a nélkülözés, hanem egy esetleges kormányváltás után, de mindenkor olyan helyzetben, amikor az elnyomás és az ellenőrzés, a megbüntethetőség veszélye csökken. Így aztán néha nem a legrondább kormányokat söprik el, hanem az azokat követő, lazább politikát folytató kormányokat!

b) T-Paradox: Szorosan kapcsolódik az előbbihez. Ez azt jelenti, hogy az elnyomott társadalom tagjaiban, a lazító politikát folytató új kormány engedményei ellenére, paradox módon megmarad, felerősödik, és újra fellép egy súlyosabb érzékenység a meghagyott és az elnyomást továbbra is lehetővé tevő eszközök (törvények, előírások, stb.) ill. személyek ellen.

Amennyiben elkezdjük pl. a valamikori Weimar Köztársaságban létrejött helyzetet elemezni, akkor annak csakis az lehet a célja, hogy valamilyen, a magyarság számára hasznos következtetéseket levonhassunk. Ezek a következtetések egy logikus munka eredményei kell legyenek. Tehát, amennyiben a következtetések azt mutatják, hogy a jelenlegi magyar helyzet mégsem annyira robbanékony, mint amennyire volt a Weimar Köztársaságban, akkor ezt kell leírni. Ellenkező esetben meg a másikat! És alá kell támasztani azzal, hogy miért is nem fog, vagy miért is fog bekövetkezni a társadalmi robbanás!

A fent leírt massza összetételét, és a massza minél rövidebb időtartamú létrehozását, tudják a titkosszolgálati tisztek, kormányaik érdekeit követve, tetemesen befolyásolni. Miután ez a massza (az elégedetlen nép) létrejött, akkor akárcsak egy kémiai folyamat beindításánál, annak a hőmérsékletét fel kell emelni, vagyis kell szítani a tüzet. A massza még mindig nem akar berobbanni magától, ekkor következik a politikai döntés, a forradalom helyszínétől mindig messze, hogy a gyutacsot be kell gyújtani vagyis a masszát fel kell robbantani. Az előző létrejöttéhez, de ezen utóbbihoz járulnak hozza, főleg, a titkosszolgálatok.

Például 1956-ban a forradalom kirobbantásában nagy érdemei vannak az amerikai CIA-nek, a MOSzAD-nak és az angol titkosszolgálatnak. Céljuk az volt, hogy az oroszoknak (szovjeteknek) munkát ill. foglalatosságot adjanak, mialatt ők megszerzik a kontrollt a Szuezi Csatorna fölött. Minderre tucatnyi példával szolgálnak az egyiptomi Port Szaid Katonai Múzeumában. Érdemes meglátogatni annak, aki arrafelé jár!

Másik példa a most zajló líbiai forradalom. Líbia Afrika legnagyobb olajkitermelő országa. Anglia zsíros üzleteket kötött Kadhafi diktátorral. Amennyiben Angliának ott milliárdos üzletei működtek, akkor ott tartózkodott az arra ügyelő/felügyelő titkosszolgálati tisztek garmadája is. Tehát az angolok időben tudtak (és intézkedtek is) a forradalom kirobbanásáról. Hogy az amerikaiak részt akarnak a bombaüzletből az biztos, de a más népek leigázásában tapasztalt angolok kiveszik a részüket ebből továbbra is az sem kérdés! Mint minden diktátor, ha túl sok ideje bitorolja a hatalmat, úgy Kadhafi is kezdett nehezen kezelhetővé válni. Ugyanakkor a nagy üzletből Amerika is meg akarta kapni a részét. Így annak veszélyével, hogy az arab forradalmak esetleg felborítják az évtizedek óta meglévő kétes egyensúlyt az Izrael barát és nem-barát országok között, elkezdődtek a diktátorokat leváltó forradalmak kirobbantásai! Minden diktátor a bukása előtt népének arról panaszkodik, hogy idegen hatalmak titkosszolgálatai szítják a népet és puccsot készítenek elő ellene. Ez minden esetben igaz is, csak a nép szemében ez pozitívumként hangzik, tehát nincs csillapító hatása!

Még a román diktátor Csausészkú is erre panaszkodott. És neki is igaza volt!
Ilyen szörnyen cinikus napunk geopolitikája!

Dr. Ing. Sebestyén Istvàn
Svàjc, Zürich

Megjegyzések:
1. Én a Szerző, 2 alkalommal is jártam Bahrainban, sőt a szultán egyik fiával is találkoztam, annak palotájában; Bahrain tűnt az olaj országok közül a legbékésebbnek. Dammam-ból (Szaud-Arábia olajközpontja), jártak át, a kevésbé vallásos arabok, Manama City-be -a kb. 40 km hosszú tengeri hídon keresztül- mulatozni. Itt a hoteleknek mind volt alkohol kimérési engedélyük. Bahrainban is a siiták tüntetnek a szunnita uralkodó család ellen. Megelégelték a kisebbségben lévő szunniták hatalmát és előjogaikat! Pedig ottjártamkor mondta az egyik vendéglátóm, hogy minden arab ha dolgozik, ha nem, kap havi 1800.- USD-nak megfelelő összeget. Ebből pedig ott nagyon jól meg lehetett élni!

2. Szaúd-Arábia viszont a leggyászosabb benyomást keltette és nem csodálkoznék, hogy ott lenne a legnagyobb a társadalmi robbanás! Ebben a szörnyű országban bármilyen semmiségért gyorsan le is tartoztathatnak, ahogy velem ezt meg is tették! Vendéglátóm, a szultán testőrségének ezredese, mentett ki és szerezte vissza fényképező gépem is! A halálos bűnöm az volt, hogy fényképeztem egy nagy szupermarket gyönyörűen színes zöldség és gyümölcs osztályán! de egy svájci ismerősöm, aki több ideig ott kellett volna dolgozzon, 25 botra lett ítélve, ugyanis a szupermarketben nagy mennyiségű szőlőt vásárolt, amit a lakásában lévő fürdőkádban hótiszta lábakkal megtaposott, héján kierjesztett és amikor a bor kierjedt, meghívta az ott dolgozó svájciak közül a havereit egy kis partira. Lett belőle letartóztatás és az országból való azonnali kitiltás. Persze a nyilvánosság előtt megkapott 25 bot után!

3. moslék/massza/cefre/püré/pép/ -a szakirodalomban használt kifejezések. A németek pl. a Brei szót használják, ami cefrét/malátát jelent és az erjedéssel hozzák kapcsolatba. Mi, magyarok, pl. a románokkal kapcsolatban a puliszka szót használjuk és hozza is tesszük, hogy nem robban! Vagy a franciák a püré szót használják gyakran!

4. Alexis de Toqueville francia jogász, politológus, aki 1826-ban Versailles-ban lesz vizsgálóbíró. Aztán 1931-ben -első tudományos feladataként- elmegy az AEÁ-ba, amelynek a jogrendszerét kell összehasonlítania a francia jogrenddel. Ebből a szorgalmas és felelősséggel elvégzett munkájából születik meg a politikai összehasonlító tudomány, amely eszközeit sokan használják ma is egy-egy vészes helyzet elemzésekor, összehasonlítva azt, valamilyen más, már lefutott helyzettel. 1830-ban promovált (szerezte meg a doktori címet)!

Képgaléria:
1. Charles Alexis Henri Maurice Clérel de Tocqueville, 1805-1859; az összehasonlító politikatudományok megalapozója

2. Bahrain, 2011 február: sebesültek és halottak {a) és b) képek} az elégedetlenségüket kifejező tüntetők között. Az öreg szultán átadta a hatalmat a fiának!
Észak-Koreában is várhatóak ilyen fejlemények, miután az öreg diktátor leköszön és fia átveszi a kormányrudat! Lásd T.-Effektus és T-Paradox működik!

c) az amerikai haditámaszpont iránti ellenérzést kifejező grafika!

d) az alábbi videóból kiderül, hogy a Bahrein-i forradalomnak voltak súlyos előjelei már 2007-ben is. A Bahrein-i felkelők nagy hibája, hogy a támaszpont ellen is felkeltek, vagyis egyszerre többfrontos háborút nyitottak egy kezdeti rendkívül gyenge helyzetből!