Egyszer ezt a kört már lefutották az ezzel kapcsolatos népszámlálás idején, de máig nem adták fel, hogy minél jobban megosszák a magyarságot. Már az is az emberiség elleni bűntett kategóriáját súrolja, amikor különböző népeket fordítanak egymással szembe, de vajon minek nevezzük azt, amikor magyar(országi) újságírók(?) ilyen aljasságra vetemednek.

Az egyik legújabb vérlázító bűncselekmény az fn.hu nevéhez fűződik egy nyúlfarknyi írás kapcsán, a Világgazdaságra hivatkozva. Címe: Ukrán vendégmunkásokat hozhat a kettős állampolgárság

Ebben már nem is olyan burkoltan van megfogalmazva, hogy számítsunk arra, hogy most aztán elözönlenek minket keleti szomszédaink. Ezek a hivatalos megmondó (etető) emberek igen kevés fantáziával lettek megáldva. Mivel a románok már EU-tagok, velük már nem tudnak poénkodni, most Ukrajna a soron következő mumus. De semmi újat nem tudtak feltalálni, elővették a román sémát, kicserélték az országot a szövegben, és leközölték újra.

De ha az elcsatolt Kárpátalján maradt magyar családokat nézem, akik állampolgárságra nézve valóban ukránok, ám minden nehézség ellenére a mai napig őrzik magyarságtudatukat, akkor inkább azt a kérdést kell feltennünk, miért kellett erre a lépésre egyáltalán eddig várni. Miért nem jutottunk el idáig már az első “szabadon választott” kormányzat alatt? Mert akkor a szomszédoknál az elmúlt húsz évben nyilvánvaló lenne, hogy mennyi még mindig a magyar, minden telepítés, deportálás, kényszermunka, és tömeggyilkosság ellenére? Mert akkor nyilvánvaló lenne, hogy a pl a szlovákokkal és az ukránokkal kötött alapszerződések kimerítik a haza- és nemzetárulás fogalmát, ebből kifolyólag már legalább 15 éve nem lehetne létező párt sem az MDF, sem az MSZP, de hadd ne soroljuk.

Ehhez képest mit tartalmaz maga a hír? Jól figyeljünk: A Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetére hivatkozva a lap azt írta, hogy legfeljebb egymillió határon túli magyar lehet munkavállalási korban, közülük várhatóan 250-300 ezren próbálnak meg külföldön – többek között Magyarországon – elhelyezkedni. A törvény megszavazásával a környező országokban élő nemzeti kisebbség tagjai különösebb megkötések nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon.

Azaz, itt már szó nincs ukránokról. Határon túli magyarokat emlegetnek. Vajon miféle újságírás az, amely ilyen piszkos trükköket alkalmaz? Miféle ocsmány és aljas szándék húzódhat meg az ilyen írások hátterében? Mit akarnak elérni, azon kívül, hogy tovább késleltetik Trianon egyre közelebb kerülő nyílt, és nemzetközi revízióját? Valamint nem őszinte beismerése ez annak, hogy maradék hazánk is teljesen idegen befolyás alatt áll?

Ha a jelenlegi kormány a jövőben is kormányon óhajt maradni, akkor egyik első dolga kell legyen egy teljes fertőtlenítést tartani mindennemű médiában, elektronikusban, nyomtatottban egyaránt. A nemzetellenes elemektől viharos sebességgel és maradéktalanul kell megszabadulnia az országnak, ez egyik alappillére megmaradásunknak, talpra állásunknak.