…és most merüljünk reinkarnációs hipnózisba…
Simon Peresz egy Tel-Aviv-i gazdasági fórumon kijelentette, hogy Izrael gazdasági mutatói kitűnőek, s az izraeliek az egész világon befektetnek, fölvásárolják például Lengyelországot és Magyarországot. A zsidó állam elnöke végre kimondta azt, amit mi már régen tudunk: Magyarország területén új honfoglalás folyik.
Simon Peresz izraeli államelnök október 10-én beszédet mondott Tel-Avivban a Kereskedelmi Irodák Szervezetének éves közgyűlésén. A Máárív héber nyelvű izraeli napilapból megtudjuk, hogy Peresz az összejövetelen kijelentette: A súlyos pangást, a háborút, a Gázai övezetből történt kivonulást és egyéb válságot kiheverve manapság Izrael precedens nélküli gazdasági eredményeket ér el. Az izraeli gazdaság virágzik , mondta Simon Peresz.
Peresz kimondta: Izrael fölvásárolja Magyarországot
Az izraeli államelnök ezután kijelentette: Manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmakat alapítani. Nézzék meg, mekkora birodalmat épített ki magának rendőrség és katonaság nélkül Bill Gates, s azt is láthatják, hogy micsoda ereje van neki. A kormányok ezzel szemben nem képesek realizálni az erejüket, van költségvetésük, de nincs pénzük. A kormányok tehát képtelenek az eredményes működésre, de a cégeket nem kötik gúzsba a korlátozások , hangsúlyozta Peresz.
Izraeli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek precedens nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket, fölvásároljuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot , mondta Simon Peresz izraeli államelnök.
Mindezek persze nem jöhettek volna létre ha…; – de jut eszembe!
…az ÜDVTÖRTÉNELMI magyar alkotmány jogfolytonosságának visszaállítása semmissé teszi a hazaáruló kormányok gyarmatosítókkal kötött szerződéseit.
Ezt a tételt már 785 évvel ezelőtt is megfogalmazták elődeink.
Az Aranybulla
A Szentháromság egy Isten nevében.
1. § Endre, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmáczia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galiczia és Lodoméria királya, örök emlékezetűl.
2. § A miért hogy országunk nemeseinek és másoknak is szent István királytól szerzett szabadságát némely királyok hol tulajdon haragjok bosszujából, hol gonosz, avagy önnön hasznokat szerető emberek hamis tanácsadásából, sok pontban hatalmasul megrontották vala, azért a nemesség gyakorta sürgető könyörgésekkel zaklatta felségünket és előttünk való királyai fülét az ország állapotjának megjobbitásáról.
3. § Mi tehát az ő kérelmöknek mindenben eleget akarván tenni, kivel tartozunk is, jelesben azért, mert ez okon velek már gyakortább nem kicsiny keserüségre jutott ügyünk, a mit a királyi tisztesség tökéletes megtartásáért eltávoztatnunk illik, ez pedig senki más által nem lehet inkább mint ő általok: megadjuk mind nekik, mind országunk többi lakosinak azt a szabadságot, melyet a szent király adott.
4. § E fölött egyebeket is, az ország állapotjának épülésére való üdvös dolgokat, rendelünk ily módon:
1222. évi I. törvénycikk
Szent István király ünnepéről
Rendeljük, hogy a szent király ünnepét minden esztendőnként, ha csak valami nagy nehéz ügyek gondja vagy betegségünk meg nem tilt minket, Fehérvárat tartozzunk megülni.
1. § És ha mi ott nem lehetnénk, a nádorispán kétség nélkül ott leszen érettünk és a mi képünkben minden ember dolgát meghallgatja; és az egész nemesség, valaki akar, szabadon oda gyülhessen.
1222. évi II. törvénycikk
hogy senki perbehivás nélkül el ne marasztassék
Ezt is akarjuk, hogy a nemes embert sem mi, sem az utánunk való királyok soha meg ne fogják vagy meg ne nyomorítsák valamely hatalmas kedveért, hanem ha előbb perbe hivatott és rendes uton törvényt láttak reá.
1222. évi III. törvénycikk
a nemesek és egyházak jószágának szabadságáról
Továbbá semmi szerpénzt, sem szabad dénár adót nem szedetünk a nemesek jószágán.
1. § Hivatlan sem házokra sem falujokra nem szállunk.
2. § Azonképen az egyházak népén sem veszünk semminemű szerpénzt.
1222. évi IV. törvénycikk
hogy a nemesség az ő marhájával és birtokával szabad legyen
Ha valamely nemes ember fiumagzat nélkül hal meg, birtokának negyed részét leánya kapja; a többivel azt mivelje, a mit neki tetszik.
1. § Ha pedig testamentom nélkül történik halála, valamely közelebb való atyjafiai vannak, azoké legyen, és ha teljességgel semmi nemzetsége nem volna, a királyra szálljon birtoka.
1222. évi V. törvénycikk
a megyés ispánok hatóságáról és a király falus-ispánjairól
A megyés ispán a nemesek jószágán itéletet ne tegyen, hanem ha pénzt vagy tizedet illet a dolog.
1. § A megyei várispánok egyáltalában senkit ne itéljenek, hanem csak a magok vára népét.
2. § A lopókat és latrokat itéljék meg a király falus-ispánjai, de ugyanazon megye ispánja széke előtt.
1222. évi VI. törvénycikk
a pártolkodókról, hogy tolvajt ne kiáltsanak
Továbbá, összepártolkodásból a nép tolvajnak senkit ne kiálthasson, mint eddig szokta vala.
1222. évi VII. törvénycikk
a királynak az országon kivül való hadakozásáról
Ha pedig a király az országon kivül akarna hadakozni, a nemesség ne tartozzék vele menni, hanem ha a király pénzén; és valamikor haza térend, a nemeseken hadi birságot ne vegyen.
1. § Ha pedig ellenség támadna haddal az országra, általánfogva mindnyájan tartozzanak elmenni.
2. § Azonképen, ha az országon kivül akarnánk hadakozni és mi is a haddal mennénk, minden, valakinek ispánsága vagyon, a mi pénzünkön velünk jőni tartozzék.
1222. évi VIII. törvénycikk
a nádorispán hatalmáról és a helyettes birákról
A nádorispán minden ember dolgában, ki országunkbeli, különbség nélkül itéljen.
1. § De nemesek perét, ha fejök vesztébe vagy birtokuk veszedelmébe jár, a király hire nélkül el ne végezhesse.
2. § Helyettes birákat pedig ne tartson, hanem ha egyet a maga udvarában.
1222. évi IX. törvénycikk
az országbiró hatóságáról
Országunk birája, mig a curián leend, mindeneket itélhessen és a curián indult pert akárhol elvégezhesse.
1. § De mikor az ő jószágában lakik, akkor poroszlót ne bocsásson és a peres feleket meg ne idéztesse.
1222. évi X. törvénycikk
hadban elesett jobbágyurak fiainak jutalmokról
Ha valamely jobbágyurnak, a kinek tiszte vagyon, hadban történik halála, annak fiát vagy atyjafiát illendő tiszttel méltó megajándékozni.
1. § És ha nemes ember halna meg azonként, ajándékozza meg fiát a király, a mint neki tetszik.
1222. évi XI. törvénycikk
vendégek avagy idegenek mi módon jussanak méltóságra?
Ha vendégek, tudni mint jámborok, jönnének az országba, ország tanácsa nélkül méltóságra ne jussanak.
1222. évi XII. törvénycikk
akármi módon megholtak feleségének hitbéréről
Ha valaki meghal, vagy törvény szerint halálra itéltetett, vagy perdöntő bajon esik el, vagy akármi más ok miá, annak felesége az ő hitbérében kárt ne valljon.
1222. évi XIII. törvénycikk
hogy a hatalmasok meg ne nyomoritsák a föld népét, se a szegénységet
A jobbágyurak ugy kövessék a király udvarát, vagy akármerre is ugy járjanak, hogy a szegénységet ne foszszák, ne nyomorgassák.
1222. évi XIV. törvénycikk
az olyan ispánról, a ki az ő vára népét megrontja
Továbbá, ha valamely ispán az ő ispánságának módja szerint magát tisztességgel nem viselné, vagy az ő vára népét megrontaná, ebben találtatván, mind az ország szine előtt vessék ki tisztéből szégyenére, és a mit elragadott, adja vissza.
1222. évi XV. törvénycikk
a lovászokról, peczérekről és solymárokról
Lovászok, peczérek és solymárok nemesek falvaira szállani ne merészeljenek
1222. évi XVI. törvénycikk
hogy egész megyék ispánsága örökül ne adassék
Egész megyét vagy akárminemű méltóságot örök jószágul vagy birtokul nem adunk.
1222. évi XVII. törvénycikk
hogy szerzett birtokától senki meg ne fosztassék
A mely birtokot valaki méltó szolgálatjával szerzett, attól soha meg ne fosztassék.
1222. évi XVIII. törvénycikk
a nemesek szabadságáról, hogy a király fiához mehessenek, és a király fia előtt elkezdett perekről
Továbbá a nemesek, búcsut véve tőlünk, szabadon mehessenek a mi fiunkhoz, ugy mint a nagyobbtól a kissebbhez; ez azért az ő birtokuk veszedelmébe ne járjon.
1. § Valakit a mi fiunk igaz törvény szerint fején itélt, avagy az előtte kezdett pert, mig ugyan ő előtte vége nem szakad, magunk eleibe nem bocsátjuk; viszont a mi fiunk is azonképen.
1222. évi XIX. törvénycikk
a föld népe és vendégek szabadságáról
A várakhoz tartozó jobbágyok szent István királytól szerzett szabadságuk szerint éljenek.
1. § Hasonlatosképen a vendégek is, akár micsoda nemzet legyenek, azon szabadságban tartassanak, mely kezdettől fogva vagyon nekik engedve.
1222. évi XX. törvénycikk
a tizedről
A tizedet pénzűl megváltani senki ne tartozzék, hanem a mit a föld terem, bort vagy gabonát, abbúl fizessék.
1. § És ha ebben a püspökök ellentartók lesznek, nem segitjük őket.
1222. évi XXI. törvénycikk
hogy a püspökök ne adjanak a tizedből a király lovainak és a nép se hordjon tizedet a király jószágára
A püspökök a nemesek jószágán való tizedből ne adjanak a mi lovainknak, se az ő népök ne tartozzék a tizedet a király jószágára hordani.
1222. évi XXII. törvénycikk
a király disznairól
Továbbá, a mi disznaink nemes ember erdején vagy rétjén ne legeljenek az ő akaratja ellen.
1222. évi XXIII. törvénycikk
az uj pénzről
Továbbá, a mi uj pénzünk esztendeig járjon, husvét napjától husvét napjáig.
1. § És a dénárok olyfélék legyenek, a minemüek voltak Béla király idejében.
1222. évi XXIV. törvénycikk
hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek
Pénzváltó kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbeli nemesek legyenek.
1. § Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.
1222. évi XXV. törvénycikk
a sóról
Továbbá, sót az országnak közepette ne tartsanak, hanem csak Szabolcson és Regéczen és a végekben.
1222. évi XXVI. törvénycikk
hogy az országon kivül valóknak birtokot adni nem kell
Továbbá, birtokot az országon kivül való embernek ne adjanak.
1. § Ha valamelyest adtak vagy eladtak, azt a haza fiai válthassák meg.
1222. évi XXVII. törvénycikk
a nyestbőr adóról
A nyestbőr adót azon szokás szerint fizessék, a mint Kálmán király elvégezte volt.
1222. évi XXVIII. törvénycikk
hogy a kit a törvény elmarasztott, annak oltalma ne legyen
Ha valaki törvény renden elmarasztatott, senki a hatalmasok közül meg ne oltalmazhassa azt.
1222. évi XXIX. törvénycikk
az ispán jövedelméről és a királyi jövedelmekről
Az ispánok csak az ő ispánságok igazával éljenek; egyebek, a királyhoz tartozók, ugymint cseberpénz, vám, ökrök, és a várak jövedelmének két része is a király számára legyen.
1222. évi XXX. törvénycikk
hogy a nádorispánt, a bánt és a király és királyné országbiráit kivéve, senki két tisztet ne viseljen
Továbbá, e négy jobbágyurat: tudniillik a nádorispánt, a bánt, király országbiráját és királyné asszonyét kivéve, senki két tisztet ne viseljen.
1222. évi XXXI. törvénycikk
hogy az előlbocsátott czikkelyek arany pecsét alatt irásba foglaltatván, különb-különbféle őriző helyekre adassanak és tétessenek el
És hogy ezen mi tőlünk engedett szabadság és ezen rendelésünk mind a mi időnkben, mind az utánunk következők idejében örökké erős legyen, irattuk egy igén hét levélbe, és megerősitettük a mi arany pecsétünkkel; ugy, hogy egyik levél küldessék a pápa urnak és ő is irassa bé az ő lajstromába; a másikat az Ispotályban, a harmadikat a Templomban tartsák; a negyedik maradjon a királynál; az ötödik az esztergomi káptalannál, a hatodik a kalocsainál álljon; a hetediket őrizze a nádorispán, ki az idő szerint leszen.
1. § Oly módon, hogy az irást mindenkor szeme előtt tartván, se ő maga meg ne tévedjen valamikép a mondott dolgokban, se királyt vagy nemeseket, avagy másokat megtévedni ne engedjen; hogy ők is örüljenek az ő szabadságoknak, és azért nekünk és a mi következőinknek minden időben hivek legyenek, és a királyi koronának tartozó engedelmes szolgálatjokat meg ne tagadják.
2. § Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké.
3. § Kelt Keled kezéből, ki egri prépost és kanczellárunk; a testté lett ige után ezer-kétszáz-huszonkettedik esztendőben, mikoron tisztelendő János esztergomi, tisztelendő Ugrin kalocsai érsekek, Dezső csanádi, Róbert veszprémi, Tamás egri, István zágrábi, Sándor váradi, Bertalan pécsi, Kozma győri, Bereczk váczi, Vincze nyitrai püspökök voltanak, a mi királyságunknak tizenhetedik esztendejében.
Értsenek a szóból mert ha nem, akkor a magyarországi zsidó playboy, radnai péter joggal hirdetheti: “A MI ÉVTIZEDÜNK!”!