&amit a bogomilokról hazudnak&
Az eretnek szekták fő irodalma mindig is az apokrif bibliai elbeszélések voltak és Jeremiásról (Bogumil) is lehetett tudni, hogy írt olyan könyveket,
amiket egyetlen ortodox sem mert elolvasni .
&egy kis SZEMFEDÉL nyitogatás&
Az apokrif ugyan elrejtettet jelent de valójában két verziója létezik.
Az egyiken, az IGAZI LELETEN valóban Jézusnak, azaz Kerecsennek kinyilatkozásai olvashatóak mert kortárs tanítványai a hallottakat KÖZ VETlen VETették
papirusz tekercsre.
Ha a görög szó gnószisz jelentése ismeret, tudás és a gnoszticizmus egy vallási irányzat volt akkor azt kell, hogy mondjam, hogy így igaz!
Mivel maga a görög nyelv is a magyar nyelv erodálásából alakult ki érdemes egy kicsit tovább sodorni ezt a szót, hogy GNÓSZ, ami tudvalevő csak akkor üdvös és üdvözítő ha ÉGI = EGY!!!
&mert ügye ez a GNÓSZ még a RACCSOLÓ PÖSZÉKNEK is MAGYARUL VAN, hiszen IGE&NES = IGENIS!
&vagyis ISTENTŐL való, mert Ő MAGA az ÉGI IGE = EGY!
&ami bomlasztva&darabjaiban: SZÉT!
S ebből már csontvelőnkig hatolva nyilal belénk ama FÁJDALOM, ami az EGYSÉG zilálódásából (SZÉT(H)zilálódásából!) adódik, amit, AKIT!
SZÉTH-ként, a KÁOSZ ANGYALAKÉNT
ismerünk !
Így kúszik elménk egyre közelebb a fényárba, hogy miért is lett MEGOSZTVA az IGE&
& és, hogy napjainkban miért is az apokrif 2-ik verziója szerinti KÁOSZ, azaz SZÉTH – Júdás evangéliumának Jézusa , az ÚJszövetség Jézusának ellenkezője hódít egyre nagyobb teret…
&kiszorítva minket SZÜLŐFÖLDÜNKRŐL!
&és ahogy a Bogomilok maguk vallották!
Hitviláguk világlását valóban Jézus, azaz Kerecsen tanítványainak (akkor még nem apokrif!) tanításai szerint tartották SZERben és SZER felett egyaránt!
&a héberek által kapart ( apokrif 2-ik verzió!!!) hamisítványokat, amelyeket nem koptul, sem nem ŐSMAGYARul firkantottak&
– szóval ezeknek a Kumrán hegység sziklahasadékából ELŐKERÜLT?! irományoknak, a BOGOMILOK közösségében
– már csak erkölcsi rendjükből fakadóan sem lehetett: LELKÜKNEK MÉRCÉJE!
&és most jöjjön a LÓLÁB!
A holt-tengeri tekercseket 1947-ben beduin pásztorok találták a Kumrán hegység egyik sziklahasadékában. A tekercseket hosszúkás agyagkorsók őrizték, melyeket viasszal légmentesen lezártak, ez garantálta azt, hogy ilyen hosszú időn át fennmaradhattak.
Mivel a beduinok nem tudták a tekercseket hasznosítani, azok meglehetősen kalandos körülmények között jutottak el a Palesztinai Régészeti Múzeumba és a Könyv Szentélyébe, amelyet a tekercsek őrzésére emeltek. Mivel az akkori politikai helyzet nagyon instabil volt, így a tekercseken végzett kutatás nagyon lassan haladt előre.
A tekercsek anyaga többségében pergamen illetve papirusz, a rajtuk szereplő írások nyelve nagyrészt héber, de néhány görög illetve arámi nyelvűt tartalmaz, korban pedig a i. e. 2. század és az i. sz. 1. század között készültek
Mivel a fellelt korsókba eredetileg olyan iratokat helyeztek, melyeket már rongálódott voltuk miatt nem tudtak használni, így a kutatóktól nagy erőfeszítést igényelt a leletben talált töredékek összeillesztése!