…ez itt a kérdés. Az EP választás előtt 750 ezer magyarnak kellett rettegnie a kilakoltatástól. Hiányzott az állami garancia illetve az állami lakásalap, amit annyira sürgettek az otthonvédők a kilakoltatások megakadályoztatására és a fizetésképtelenné vált családok megsegítésére. Az államnak meg kellene állapodni a bankokkal és a hitelezőkkel abban, hogy a tartozások miatt tulajdonukat vesztett adósok bérlőként a lakásukban maradhassanak, adósságuk törlesztése után a lakásuk feletti tulajdonjogot is visszaszerezhessék. Igaz ugyan, történt megállapodás, de nem ebben, hanem abban hogy két hónapra befagyasztották a bankok egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségét, miután augusztus 2.-án közel egyórás tanácskozás során megállapodtak erről a magyarországi bankok vezéreivel. Szeptemberig olyan etikai kódexet dolgoznak ki, amely egyszer s mindenkorra rögzítené, hogy milyen, szigorúan körülhatárolható esetekben emelheti a pénzintézet egyoldalúan az ügyfél törlesztőrészleteit. Annyi mint a nulla. Pár hónap alatt miben, és mennyit fog változni a helyzet. Semmit…
Senki sem tudja, hány hitel dőlt be
A banki hitelesek megsegítését koordináló pénzügyi tárcánál senkinek sincs fogalma arról, hogy pontosan hány devizahitel dőlt be a válság kitörése óta, hány lakást, autót kellett elárverezni, hány családot fenyeget ugyanez a sors a jövőben az árfolyam-növekedés, illetve a banki kamatok emelkedése miatt. Az index.hu hírportál feltette kérdéseit a minisztériumnak, de a bankszövetséghez irányították őket. Itt kiderült, hogy a bankok nem tartoznak feléjük beszámolási kötelezettséggel, mint ahogy az első számú felügyeleti szerv, a PSZÁF sem kap semmiféle adatokat a pénzintézetektől. Vagyis az egyes bankok pontosan tudják, hogy náluk hány ügyfél hitele dőlt be, de hogy az összes hitelintézetnél együttesen mi a helyzet, azt senki. Ami biztos, hogy a háztartási hitelállomány ez év márciusában 7633 milliárd forint volt. Ebből 633 milliárd, vagyis átlagosan kevesebb mint minden tizedik tekinthető problémás kinnlevőségnek. Becsült adatok szerint az év első negyedében hatezer körül volt azoknak a lakásoknak a száma, amelyeket a törlesztés elmaradása miatt elárvereztek a bankok.
A mindenkori kormány évek óta szenved a bérlakásüggyel. A döntéstől ódzkodott a kabinet. Három-négy évvel ezelőtt fel merte volna vállalni a politikai bérlakásteremtés programját, legalább ezen a téren nem kellene most, tehetetlenül nézni, hogyan küzd a nép. Ideje lenne elindítani a szociális bérlakás-teremtés programját.
Emlékezzünk csak vissza, hogy az első lépést a FIDESZ-kormány tette meg 2000-ben. Elindította az állami támogatású bérlakás-programot. A költség 70%-át az állam állta, az önkormányzatok pedig a telek biztosításával fedezték a saját erőt. Három év alatt csaknem 13 ezer bérlakás, fecskeház, illetve idősek otthona épült fel 60 milliárd forint értékben. A Medgyessy-kormány 2004-ben már nem írta ki a pályázatot a túlzott tőkeigényességre és alacsony hatékonyságra hivatkozva. 2003-ban az akkori lakásügyi biztos, csabai Lászlóné irányításával és széleskörű társadalmi egyeztetéssel elkészült a Nemzeti Lakásprogram (NLP), amelynek szerves része volt a bérlakásállomány 15%-os növelése 15 év alatt. Ez 600 – 600 ezer új lakást jelentett volna. A program elindításáról nem született döntés. Nem sokakkal később a kormánybiztos lemondott. A kormánybiztos szerepét az Országos lakás- és Építésügyi hivatal vette át, melyet 2006-ban megszüntettek. Az építés és lakásügy ismét különvált és különböző tárcákhoz került főosztályi szinten. 2005-ben az önkormányzatoknak meghirdették a lakbér-támogatási pályázatot…
Új bérlakások
Tavaly a KSH adatai szerint mindössze 122 önkormányzati bérlakás épült hazánkban. Ennek is jelentős része angyalföldön. A 30 lakásos épület lakóit 106 pályázó közül választották ki. Az építész költsége csupán 522 millió forintba került. KÉPVISELŐ URAK!!! A spontán privatizáció során eltűnt 400 milliárdból az összes budapesti bérlakásgondot meg lehetett volna oldani. Vagy nem??? Sokszor megkérdeztem már magamtól, hogy önök mit keresnek a parlamentben! Van olyan képviselő aki a két kezén megszámolhatja hogy a ciklus alatt hányszor szólt hozzá az eseményekhez. A sok pénzt viszont ilyen vagy olyan címen felvették, felveszik.
Visszatérve a bérlakásokra. Ha pontosan számolok 500 Ft/ négyzetméter + Áfa lehet a bérleti díj havonta. Ezek a lakás-mixek egy, másfél, egy plusz két és fél, illetve két szobás lakásegységekből állnak. Ezenkívül mi9nden lakáshoz tartozik egy autó parkolási lehetőség. A legfelső emeleten tetőterasz valamint a földszinten padokkal és homokozóval díszített kert is épült. A lakók nagy-nagy örömére. Mindezt onnan tudom, mert megnéztem és beszéltem az ott lakókkal.
Támogatás, ami semmire sem elég
Októberben új lakástámogatási rendszert vezet be a kabinet a júliusban megszüntetett szociálpolitikai helyett. Eddig évente 57 milliárdot fordított a kormány éves szinten a lakáspiac fellendítésére, mostantól viszont csak 3 milliárdot szánna rá. Mindez köszönhető az IMF-hitel feltételeként meghatározottaknak, akár az ingatlanadó és az Áfa emelés. Ügyes döntés volt ez is, mert számítások szerint három év alatt 170 milliárdos megtakarítást jelent, elfeledve hogy a polgárok ténylegesen lakáshoz kevésbé ugyan, de utcára egyre többen juthatnak. Igaz, hogy ez a megszorítás csak 2011-ig tartana, de a kormány az építőipari beruházások élénkülését, kedvezőbb ingatlanpiaci folyamatokat és új munkahelyek teremtését várja a rendszertől. Kíváncsi lennék rá, milyen alapon?
Cikkem írásakor jut eszembe Bajnai mondata, mely szerint aki nem tudja fizetni a részleteket, költözzön kisebbe. A libás úrnak üzenem tisztelettel, hogy ha a szocialista kormányzás ideje alatt nem a zsebüket tömték volna 100%-ból 80%-al, hanem fordítva, sokkal jobban állna a gazdaság, és senki nem firtatná hol van a 20%-k. Ugyanakkor megjegyzem, ha csak 35 év alattiak kapnak kamattámogatást lakásépítéshez, vásárláshoz illetve korszerűsítéshez, a negyven felettiek akiknek ha munka után érdeklődnek valahol, és a korukat említik, azt a választ kapják: fiatalabbat keresek, hogyan éljenek meg.
A jelenlegi szakember-gárda 40 feletti, mert a képzés mint olyan szünetel, nem kielégítő. Ha esetleg mégis akad egy frissen végzett, annak meg azt mondják: rutinosabb kellene. LIBÁS ÚR! Mit akarnak végül elérni? A nyugdíj korhatár 65 év. A negyveneseket nem veszik fel, mert öregek. Megmondaná miből éljünk, együnk, és lakjunk. Ahelyett, hogy okos barátaival még okosabb ötleteket valósítanak meg, vissza kellene tenni a kasszába mindazt amit elvettek tőlünk. Talán kicsit ténylegesen megindulna a felzárkózás a régen megérdemelt életszínvonal irányába. Ne feledje: Elszámoltatások jönnek. Önöktől, akik kizsákmányoltak, tönkretettek bennünket, hajléktalan szállón való lakással, és közmunkával büntetném börtön helyett, mert az megint csak nekünk kerül pénzünkbe. Persze teljes vagyonelkobzás mellett. Rengeteg szemetet hagytak eddig is maguk után, lehet majd világváros építeni havi 70 ezer forintból.
Visszatérve. A már említett 2.5 – 3 milliárd forintos összeg a magyar lakásépítők Országos Szövetségének (MALOSZ) elnöke, Varjasné Székely Éva szerint 150 lakás támogatására elegendő, ami semmit nem old meg. Talán hogy a különbséget jobban érzékeltessem, egyenlő azzal a különbséggel mint ami a között a libaszám között van amit a a gárda tüntetésen összeszedtek és a között, amit Ön miniszter úr magáénak tudott a mások kárán. Számoljon egy kicsit. Munkahelyeket szeretne teremteni. Tízezer lakás építése (amire nagy szükség lenne) 40 ezer munkahelyet teremtene, s mintegy 70 milliárd forintnyi adóbevételt eredményez. Ebből is látszik, hogy az eddigi támogatás struktúrája pluszos volt az államkasszának.
Hol az ígért segítség?
Bár a Gyurcsány-, majd a Bajnai- kormány 9 hónapja arról beszélt, hogy újabb és újabb konstrukciókat dolgoz ki a válság miatt bajba került, otthonukat joggal féltő adósok megmentésére, eddig szinte semmilyen érdemi döntés nem született, kivéve a már említett befagyasztás. A segítségként kommunikált intézkedésről pedig kiderült, a valóságban még mélyebbre taszítja az adóst. Szó sincs fizetésképtelenné vált hitelesek részleteinek csökkentéséről, sőt bizonyos esetekben a segítség még emelheti is a havi fizetni valót.
A lényeg az, hogy…
a kormány döntése értelmében a bankok a nehéz helyzetbe került ügyfél kérésére kötelesek díjmentesen meghosszabbítani ugyan a futamidőt, hogy csökkenjen a fizetnivaló. Kíváncsiságból bementem az egyik bankba, és kértem hogy a jelenlegi 25 év helyett növeljék 35 évre a futamidőt, így 300 helyett 420 hónapra oszlik el a tartozás. Közölték velem, hiába fizetnék tíz évvel tovább, a részlet nemhogy csökkenne, inkább nőni fog, havi 9 ezer forinttal.
Ráadásul jelenleg csak fiatal pároknak járó lakástakarék-pénztárral kombinált hitelük van, amire állami támogatás jár. Én meg 43 múltam. De ha hússzal fiatalabb lennék és meghosszabbítaná, a futamidőt, elveszíthetném ezt a kedvezményt, így jelentősen megemelkedne a havi fizetnivaló. Ezek tudatában a kormányzat által felajánlott segítség azt jelenti: a válság miatt 84 ezer forintról havi 123 ezer forintra duzzadt hitelemet az állam által kínált segítség igénybevételével már havi 131 ezer forintos részletre változtatom (a minimálbér 70 ezer forint), és a megemelt összeget tíz évvel tovább fizetném, ami újabb kamatok miatt több mint 12 millió forinttal növelné a tartozásomat.
Állami segítséggel mennek tönkre a cégek is
M int fentebb már írtam, a szakemberképzés mellett az is súlyos problémát okoz, hogy a bankok a jelentős állami támogatás mellett is gyakran a sárba tapossák, tönkreteszik a cégeket, ha azok tisztességesen fizetik a hiteleket. Az sem érdekli őket, ha a válság miatt késnek a törlesztéssel. Sőt ilyen esetben szinte esélyük sincs a túlélésre. A több éves együttműködéseket indoklás nélkül bonthatják fel a pénzintézetek. Sok esetben csupán azért, mert a cég rizikós szektorban tevékenykedik. Az ígért kis- és középvállalkozókat segítő program már készülőben. (Nehéz szülés lesz.) De többségük még nem indult be, amelyek viszont igen, az sem ér egy hajítófát sem.
Egy-egy társaságot még akkor is beborítanak a bankok, ha arra semmi okuk nincs – tudtuk meg egy hitelbiztosításokkal foglalkozó szakembertől. Sőt olyan is előfordult, hogy a bankok először csak hitegetik a cégeket, mondván, ha pót-fedezetet hoznak, akkor továbbra is finanszírozza a hitelezést, de miután a cég előtermi a pót-fedezetet, annak ellenére felmondják a hiteleket. A szakember szerint a cégek semmit nem tehetnek, ugyanis a bankoknak nem kell megindokolnia, miért szakítja meg az együttműködést (ahogy az emeléseket sem, írta a blikk hosszan az indok-listákat). Sok esetben annyi is elég, hogy olyan szektorban tevékenykedik ami az átlaghoz képest több kockázatot hordoz magában.
Vadász, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke szerint a kis- és középvállalkozások (KKV) bankokkal szembeni kiszolgáltatottsága egyáltalán nem csökkent. Mivel a pénzintézeteknek meg kell felelniük az anyabankok elvárásainak, igyekeznek minél kisebb kockázatot vállalni. Ide tartozik a körbetartozások özöne. Arról volt szó, hogy a kormány mindent megtesz ennek vizaszorítása érdekében, ennek ellenére csak az ő cégeik, illetve a multik, és ahol sógor, koma, jó barát van a tulajdonosok, vagy a felügyelőbizottságba, prosperálhat, gyarapodhat tovább. Elbaszott egy ország lettünk. Hová tűnt az élni és élni hagyni szlogen tényekkel alátámasztott értelme???
Vajó Sándor