Hogy elejét vegyem a félreértéseknek ez akkoriban mehetett végbe, amikor a magyarországi ISTEN és SZŰZLÁNYGYILKOSOK DARABSZÁMA! “csak” pár tízezer volt a mai MAGYARORSZÁG HATSZÁZEZRES?!, EGYMILLIÓS?! lakóparkos állományával szemben!!!!!!!!!!!!!!!
Zsidó átok és a világ legnagyobb zsinagógája: MAGYARORSZÁGON!
Tisztességes MAGYAR Széplelkek!
…a zsidó kölcsönzők által a kereszténynek adott pénz után számított, olykor gyilkos kamatok gyakorlata – melyet az egyház keresztények számára tiltott – megtűrt bűn volt Európa-szerte a középkorban.
Mára ez a képmutatás – a zsidókereszténység Achilles-sarka! – Krisztus tanításának lényegét ásta alá, és a kereszténység hitvilága kiüresedéséhez, elaggásához, a Nyugat alkonyához vezetett. Annak lehetőségével, hogy az uzsora Góleme maga alá temeti az egész Földi civilizációt.
Egyetlen zsidó ne merészeljen ettől kezdve bármiféle nyelvű vagy nemzetiségű keresztény rabszolgát vásárolni, eladni vagy szolgálatában tartani. – A büntetés mindössze a keresztény rabszolga elvesztése volt. – Könyves Kálmán azon rendelete, hogy vasárnap helyett szombaton legyenek a vásárok, a nyugati zsidó kereskedők beözönlését szándékozott megfékezni, de csak lassítani tudta a zsidó térhódítást. Kálmán törvénykönyve szól ugyan a kölcsönadott pénz fedezetéről , zálogáról – ami a visszafizetés elmaradása esetén kárpótolja a kölcsönzőt -, de nem szabályozza a kamatot, kiskaput nyitva ezzel az uzsorának. ( Ha keresztény zsidótól vagy zsidó kereszténytől kettő vagy három pensányi* kölcsönt akar venni; a kölcsönző kölcsönvevőtől vegyen át zálogot, és válasszanak tanúknak keresztényeket és zsidókat… )
A zsidó uzsora csaknem száz évvel későbbi, II. Endre uralkodása (1204-1235) alatti gátlástalan nyerészkedéséről olvashatjuk, hogy az adóbeszedők és a királyi kincstár kezelői közt sok volt a mózes-, ill. talmudhitű. A zsidó vámszedők könyörtelen módon jártak el a néppel szemben, ezerféle módon igyekeztek megzsarolni azt, a szegényebb nemességet pedig uzsorakamatokkal nyomorították. (Dr. Takáts Albert, A zsidókérdés ezeréves jogalkotásunkban.) – A jelen egyetemes pénzforgalma, kufár bankhitelei hiányában akkor még nem tehette meg az uzsorás a néppel , amit a mai adósrabszolgák százmillióival! – És noha a közhangulat nyomására 1222-ben megszülető, a későbbiek folyamán annyiszor meghazudtolt, mára elfeledett Aranybulla úgy rendelkezik, hogy pénzváltók, kamaraispánok, sókamrások és vámosok országunkbeli nemesek legyenek.
Izameliták és zsidók ne lehessenek , a tovább virágzó zsidó pénzuralom miatt a pápa átokkal sújtotta II. Endre Magyarországát!
A tatárjárás után IV. Béla (1235-1270) az ország újjáépítése érdekében – vagy azon túlmenően? – messzemenő kiváltságokat adott a zsidóságnak. Az 1251-ben kiadott magyarországi zsidók aranybullája vagy kiváltság-levele a korábbinál tágabb jogokat és gazdasági lehetőségeket biztosított a zsidóknak. Uzsorában IV. Béla 190 százalékot engedélyezett nekik ! Bizalmába fogadta Thika és Henok zsidó urakat , akik kincstárnokként a királyi jövedelmet kezelték, pedig – a krónikák szerint – Thika korábban a tatárok kémje volt! A következő mintegy száz év feljegyzései hézagosak uzsora-ügyben , de biztosan nem irtották ki szellemét, hiszen Nagy Lajos idején (1342-1382) a zsidókat kiűzték ugyan az országból – ’60 és ’64 között -, de visszafogadásukat követően elődeikhez hasonlóan királyi védelmet élveztek. Zsigmond királyunk (1387-1437) 1436-ban 100 dénár után heti hat dénár kamatot engedélyezett a zsidóknak, ami 104 százaléknak felel meg. Persze ez nemcsak Magyarországon történt meg. Az egész világ tele volt a középkorban a zsidó uzsorakamat miatti panaszokkal. (Marschalkó Lajos)
Sajnos nem járhat messze az igazságtól a zsidó Orbán Ferenc, amikor azt írja, hogy a középkori magyar királyság időszakában Mátyás uralkodása alatt (1458-1490) élte virágkorát a zsidóság. 1476-ban, Mátyás király és Beatrix esküvői menetében, a budai vár bejáratánál a zsidók élén agg elöljárójuk ment, lóháton, kivont karddal, melyen kosár függött, amelyben tíz font ezüst volt. Mellette fia, szintén lóháton, karddal és ezüst kosárral. Utánuk jött huszonnégy lovag, mindnyájan bíbor díszruhában, kalapjukon három szál strucctollal. A korabeli Európában szinte példa nélkül álló helyzetet érzékelteti, hogy a zsidók lovon, vagy karddal nyilvánosan megjelenhettek . Történelmünk iróniája, hogy éppen egy gyengekezű uralkodó, a lengyel II. Ulászló (1490-1516) – Dobzse László – tette meg a szinte példátlan dolgot, hogy az ország adósait 1503-ban felmenti a zsidó kamatok fizetési kötelezettsége alól!
Innen már csak egy évtized Mohács, II. Lajos rövid, dicstelen uralkodásával. A kérdésben, hogy a Mátyás halála utáni zavaros állapotok, főuraink önzése két gyenge uralkodó alatt, vagy a Szerencsés (Fortunatus) Imrére (Slomo ben Efrájmra) bízott államkincstár kiürülése, a koldusszegénnyé tett királyi udvar vezettek-e a mohácsi katasztrófához, a köznemesség válasza egyértelmű volt. Csak néhány hónappal a csataveszés után a nemzethű köznemesség 1526. nov. 9-iki országgyűlésén kimondta, hogy a zsidók ezen ország minden vidékéről, szabad királyi városokból és helységekből rögtön kiűzettessenek. Nem merő ántiszemitizmus vezethette ezen jó magyarokat, hiszen Mohács győztesét, Szulejmánt az alaman , azaz német zsidók fehér gyászruhában és a város kulcsával várták, eléjük menve Dunaföldvárig – kénytelen bevallani egy zsidó szerző. (www.hazankert.com - 900 éves zsidó szenvedés Magyarországon? ) Míg a török hódoltság határvidékei elnéptelenedtek, s vérzett a magyar a végeken, a zsidóság virágzó üzleti életet folytatott e területeken, kereskedve némettel, törökkel, magyarral. Buda 1686-as ostrománál igazi hazafiak voltak zsidajaink! Róluk írja nem más, mint a www.zsidlex.extra.hu, hogy a törökök oldalán, a júl. 27-i nagy ostromkor ők is minden erejükkel részt vettek a védelemben ! Így aztán nem csoda, hogy Lotharingiai Károly katonái, s a magyar hajdúk egy részüket felkoncolták, majd pedig I. Lipót alatt az ország több helyéről, ill. a városokból kitiltatnak…
Mégis, mint Marschalkó Lajos írja, a zsidóság városokból való kitiltása nem hozta meg a várt eredményt. Ismét jelentkeztek a főurak, főpapok, akik vidéki birtokaikon szívesen látták az uzsora-kamatot nyújtó zsidót. Meghökkentő olvasni tőle, hogy 1520 körül az akkori Nagy-Magyarország területén mindössze 11, 000 zsidó volt, azonban ezek máris sok földesúri haszonélvezeti jogot tartottak kezükben.
Az idők méhében már ott sejlett a kor, midőn Mint pápuacsónakok a hadihajót, úgy ostromolták a nagybirtok határát már a kirajzó okányi tanyák& Micsoda gyalázat, hogy jött-ment zsidók, föld- és népnyúzó pogányok bitorolják a világ legtermékenyebb földjeit! – fakad ki Erdélyi József fél évezred múlva az országhódítás láttán. Ahogyan régen házi zsidaja volt minden grófnak, úgy volt most minden gazdag zsidónak házi, koldus grófja& – írta.
Az idő méhében már ott szunnyadt a kor a fiatal Kossuth fájdalmával, aki majd egész helységekről tud, hol a szegény földművelő nép nem magának, de a kortsmáros zsidónak szánt, vet és arat& Creditum igéretével bétudja tsalni küszöbén és ha egy lépést tett a szegény paraszt, menthetetlen oda van& Ott rejtőzött a múlt méhében, a magyar jövő lidérc árnyaként, a rutén parasztot – Rákóczi hűséges talpasainak unokáit – 520%-os uzsorával fojtogató, százezreit Amerikába üldöző kaftános, galíciai sáskák hada& Ott ködlöttek az atlanti vizeken küszködő gőzösök, útban az Új világ fele, hol a sok millió kitántorgott magyar koldus tovább építi majd Mammon tornyait, míg a Kormányzó szivarfüstben veri a blattot, Gólem helyi megbízottjaival. Már megfogantak az idő méhének korcs magzatai, kik most füstös kannibálokkal zabáltatják fel Árpád elgyávult utódait, hogy ölükbe hulljon Új Kazária!
A TÉVTÉNYEKKEL ellentétben a New York-i zsinagóga népesség arányosan még most is 2-ik a sorban a Dohány utcai GYŰLÖLETTEMPLOM mögött!!!
Igazándiból már akkor gyanút kellett volna fognunk, amikor is a hazai sáskahad MAGYARORSZÁG szívtájékán már 1859. szeptember 6-án felavathatta a világ legnagyobb zsinagógáját.
&hogy elejét vegyem a félreértéseknek ez akkoriban mehetett végbe, amikor a magyarországi ISTEN és SZŰZLÁNYGYILKOSOK DARABSZÁMA! “csak” pár tízezer volt a mai MAGYARORSZÁG HATSZÁZEZRES?!, EGYMILLIÓS?! lakóparkos állományával szemben!!!!!!!!!!!!!!!
Amúgy&
A Dohány utcai zsinagóga belső terén is érezhető a nagy világvallás, a katolicizmus hatása.
A zsidóság eszmevilágától a “Ne csinálj magadnak faragott képet!” tiltó parancsolat ellenére sem volt idegen a képzőművészet szeretete. A zsinagógai művészet alkotói Mózes diadalénekének költői megfogalmazású mondatára összpontosították erejüket: “Ez az én Istenem, hadd ékesítsem őt!” Ez az “ékesítés” vált művészetük forrásává.
Nem meglepő de megemlítem, mielőtt még azt hihetnék a turisták, hogy ez valami zsidó bravúr.
Ssajnálom , de ez sem az 🙂
A Dohány utcai templom alkotói nem voltak zsidók!
És most eldönthetik, hogy ily mértékű zsidó megszállás alatt sírjunk-e vagy épp még nevessünk?!