Árpád népe föl, a végső csatára!
Miért kell várni
az éhen-halásig?
Miért kell tűrni,
a kilakoltatásig?
Meddig vársz még,
megnyomorított népem?
Miért hiszed,
hogy a tolvaj, a hazaáruló
majd megkegyelmez Néked?
Őseinket mocskolják,
minket megaláznak,
szivárvány- színű fenevadak,
ártatlan gyermekeinkre vadásznak.
A bűn és a mocsok,
beborít már mindent,
Csonka-Magyarország,
nem tűrhetsz már többet!
Árpád népe föl,
a végső csatára,
életre,- halálra,
hogy Szebb Jövő köszöntsön,
a Kárpát – Hazára!
Huszár Mária