Ebben az évben nem tellett a családnak apartmanra, hiszen a rezsim, azt a keveset is elvette, amit eddig az alsó középnek alamizsnaként adott. A fizetések csökkentek, az adó nőtt, a forint reálértéke mikroszkopikus méretűre zsugorodott. Ezért idén, mi egy kempinget választottuk nyaralóként. A családdal, és barátainkkal, két hete eltöltöttünk Agárdon egy napot, és mivel a hatalmas vihar ellenére mindannyian rendkívül jól éreztük magukat, megint megszavaztunk néhány napot- ugyanott. Ez a négy nap, kb. 50 000 forintba került hármunknak, ami nehezen, de még megfizethető.

Születésem óta Agárdon töltöttem a nyaraimat, igen jól ismerem Agárd valóságos múltját, és jelenét. A jövőtől nagyon félek. Agárdon 2 szabad strand működött, néhány kikötő, egy szállodai, és két lakossági fizető strand, amiből a régebbi, ma kempingként is üzemel. A terület, a velencei tó legszebb részén, a déli part közepén található. 40 éve járok erre a strandra, és emlékszem: mindig is kulturált, rendezett terület volt, ráadásul ez az egyetlen olyan rész, ahol a part mellett azonnal 130-150 cm.-es víz van, kemény iszaptalajjal, ami olyan, mintha szőnyegen sétálnánk. A kemping önkormányzati tulajdonban áll, de az ott dolgozók olyan minőségű munkát végeznek, mintha saját profitért dolgoznának.

A közös helyiségek (konyha, fürdők, WC-k ) modernek, jól felszereltek, és mindig tiszták. A parton nincsen eldobált szemét, és bár akadnak renitens vendégek, alapvetően az egymás iránti tolerancia, barátságos viselkedés a szokás. Külföldiekből is akad itt szép számmal, akik méreg drága játékaikat gondolkodás nélkül az ismeretlen Magyarok gondjaira bízzák, örülnek, ha a többiek is jól érzik magukat. Van itt csúszda, homokozó, focipálya, és a gyönyörű olajfák árnyékában azok is pihenhetnek néhány napot, akiknek még van mit enni, de annyi nem jut, hogy szállodában nyaraljanak.

Agárd, mindig is a középréteg nyaralóhelye volt. 60-80 körül, a gazdagabbak a Balatonon vettek telket, később a külföld jött divatba. Agárdon olyan munkás emberek építkeztek, akik az otthon elhasználódott bútorokat, használati tárgyakat a telken hasznosították tovább. A község, folyamatosan, és gyorsan fejlődött. A kilencvenes évek elején kedveltebb lett a Balatonnál. Akkoriban, a Strand kempingben hétvégén mozdulni sem lehetett. 80- körül, a vasút túloldalán, az iszappal feltöltött területeket felparcellázták, gombamód szaporodtak a víkendházak, bővült az infrastruktúra, és bár Agárdot Gárdonyhoz csatolták, Agárd mégis szépen fejlődött, hiszen ez a település volt az aranytojást tojó tyúk. Köszönhetően, főleg az említett strandnak, és a 70-es évektől Popstrandként (régen Napsugár strand) ismert másik fürdőhelynek.

Gárdony-Agárd (mert így hívják ma) a hatvanas évek kezdetétől egyre inkább az idegenforgalomra támaszkodik. Míg gyermekkoromban komoly mezőgazdasági termelés, TSZ-ek, ridegtartásos jószágtenyésztés jellemezte a település határán kívüli területeket, ma itt is a nyaralók jelentik az üzletet.

MEDDIG?

Ugyanis a hírek szerint, valakinek megtetszett a Strand kemping területe. Nem véletlen, hogy pont ez a partszakasz kell, hiszen ez az egyetlen hely, amely kellőképpen közel van a tó közepén épült műszigethez, nem zavarja sem a hajó, sem a közúti forgalom. Mellette, két jól kiépített kikötőpart van, és mivel a terület Agárd nyugati szélén van, a közlekedés is gyors, kényelmes.

MINDIG ÍGY KEZDŐDIK!

Valakinek megtetszik a legszebb terület, de végül az egész környéket bekebelezi. A Balaton legjobb helyen fekvő ingatlanjai, már rég külföldi kézben vannak, a Budai hegység szintén, és most jön Agárd!

Azoknak az üdülési lehetőségeit akarják megszüntetni, elvenni, akiktől már eddig is túl sokat raboltak, hiszen: A középrétegnek nem az a dolga, hogy nyaralgasson, hanem, hogy húzza az igát zokszó nélkül!

Az említett Strand Kempinget az önkormányzat, a hírek szerint, jövőre be akarja zárni. Meglátásom szerint, ma azért biztosít kiváló színvonalat, azért költ sokat a kempingre, és azért nem ellenőrzi szorosan a bevételt, mert indok kell a bezáráshoz. Láttam már ilyet másutt is. Jobb híján, logikátlan indok is megteszi. Ugyanis, ha nem éri meg a kemping üzemeltetése, akkor meg kell versenyeztetni, és bérbe kell adni azt. Így a tyúk is megmaradna, tojás is lenne& de nem! Az önkormányzat, állítólag lakóparkot akar a strand helyére, ami nyilván úgy zajlik, hogy valamelyik (fajilag nyilván egyértelmű) kereskedő fillérekért megveszi a területet, majd beépíti azoknak a fajilag nyilván egyértelmű bevándorlóknak, akikre már így is több ezer kész lakás vár az ország egyes részein (lehet, hogy fóbiám van?) A község zsebébe, minden esetre, nem sok pénz kerül, hiszen nem Agárd érdeke a lényeg. Tehát Agárd veszít! Magyarország egy gyönyörű helyét ismét kiközösíti majd néhány kereskedő, és bankár. Mint ahogy azt Budán nem egy utcával megtették, ezt is körbezárják, és őrzött magánterületté nyilvánítják majd, tehát a Magyarok buknak még egy darabka aranyat. A tó szintén veszít, hiszen az új tulajok nem a tó élővilágával fognak foglalkozni (mint ahogy ez több hasonló helyen bebizonyosodott már). Végül a középosztály is veszít& de minket eddig is kutyába vettek. Vagy megszokunk, vagy megszökünk, mert Magyarország már most sem a miénk, de lesz ez rosszabb is!

(Peth)