Az arányos osztás bármely adott egészet akként oszt két részre, hogy az egész a nagyobbik részhez úgy viszonylik, miként a nagyobbik rész a kisebbik részhez. Vagyis a nagyobbik rész középarányosa az egésznek és a kisebbik résznek .
Úgyhogy ez a 33 lépcsőFOKból tekergő PEREMES maga az ÉLETFA.
Ja, hogy József az ács aki JÓS EZ= JEZUSSAL= JÁSZ ŐSSEL!!! mivel ÉN az ATYÁVAL vagy OK – EGY LÉNYEGŰ így ekként EGY ÉR(T) ELMŰvé válik, hogy ez az a LÉPTÉK ami ISTENI!
Ettől minden ami eltér – az nem ISTENTŐL való. TEHÁT: SÁNtít.
Ily formán elmondom azt is, hogy mielőtt még az istentelenek feltúrták volna az ISTEN TÖRVÉNYEINEK NAGY KÖNYVÉT az ÁCS, aki összeeszkábálta ezt a világot is! – nem más volt, mint az ÖREGISTEN!
Az az ÖREGISTEN,
aki aztán a KORSZAKOK váltakozásával hol így, hol úgy más-más alakban de mindig besegített a világtengely helyrebillentésében.
Ilyen kibillent helyzetben született le JÉZUS annak idején, amikor a keletről érkezett királyok, tudva és élve a reinkarnáció minden csínjével és bínjával – pontos helymeghatározás alapján, eljöttek Magyarországra.
Annak a Magyarországnak pediglen a legközpontibb részibe..
..a JÁSZságba!
Ez a Jászság lett aztán jászol! – meg mindenféle ÓL..
Egy valami nem lett felfedve eleddig.. Mégpediglen az a BETLEHEM, ami éppen úgy Magyarországon van, mint ahogy JÉZUS is Magyarországon élt, tanult és OKULT, hogy egy szép napon – immáron MESTERKÉNT! elinduljon szerencsét próbálni, és feleséget találni.
Na, de hogy frissiben tisztázzuk BETLEHEM hollétét, nézzünk is mindjárt a JÁSZ-OK földjére. Jász-Nagykun-Szolnok megyéről:
Elhelyezkedés: Magyarország középső része
Székhely: Szolnok
Egyéb települések: Jászberény, Jászladány, Abádszalók, Tiszafüred, Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás, Törökszentmiklós, Mezőtúr, Tiszaföldvár
Szomszédos megyék: Csongrád, Hajdú-Bihar, Békés, Heves, Pest, Bács-Kiskun
Régiók: Nagykunság, Tiszazug, Körös-szög, Külső-Szolnok, Jászság
Jelentősebb folyók: Tisza, Zagyva, Körös
Tavak: Tisza-tó
Jászberényben pedig a Megváltóról elnevezett templomot a Zagyva vizével körül lehetett venni, a törökök a ferencesek rendházával együtt egykor elfoglalták, és miután falakkal megerősítették, benne mint valamiféle várban őrséget helyeztek el.
Precízebb jászsági térképeken is megtalálható ez az árokkal körülvett templom a Zagyva bal partján.
A vizek nemcsak elválasztották, hanem össze is kötötték a területeket, az összeköttetést az átkelőhelyek biztosították. Néhol, lelkiismeretes térképészeink részletesen ismertetik a szolnoki hajóhidat, s ez már mindegyik térképen megtalálható. Cibakháza is átkelésre alkalmas hely. Másutt nincs ilyen alkalmas révhely.
Amikor ugyanis a folyam kiönt, még Szolnokon sincs átkelési lehetőség, ezért a debreceniek és az egész környék lakossága ideözönlik, hogy Pest felé átkelhessen a Tiszán. A térképek nem jelölnek átkelőhelyet, de a Tisza jobb és bal partjáról utak érkeznek ide. Tiszafüred is fontos tiszai átkelőhely, Bánhalmánál is van átkelőhely a Kakaton, a térképek jelölése azonban itt sem egyértelmű, csak az látszik, hogy a folyópartra mindkét oldalon utak érkeznek.
Jászdózsánál a Tarnán híd van, mely elég régóta jelzett objektum . Jászalsószentgyörgynél is átkelőhelyet említenek a Zagyván, a jászsági térképen a falutól délre vezet át út a folyón át.
Jászjákóhalmánál is vezet út a Tarnán keresztül a falutól délre. Jászberényben pedig két hidat vagy átkelőhelyet jelöl a térkép. A Körösön Kunszentmártonnál vezet át út a nagykunsági térképen. A leíró és térképi források információkat nyújtanak a terület egykori növényzetének rekonstruálásához is.
Mindkét forráscsoport alapján megállapítható, hogy a vizsgált területen nagyon kevés a fa, kevés az erdő, ezért az itt lakók marhatrágyával, náddal vagy szalmával kénytelenek fűteni, nádat használnak tetőfedéshez és kerítésnek is, hisz az itt a folyók mentén és a mocsaraknál bőven megterem.
Néhol vannak csak bokrok, cserjék, füzesek. Az utóbbiakkal elsősorban a Tisza partján lehet találkozni, például Bél Kőteleknél, Tiszainokánál, Tiszakürtnél, Tiszaugnál, Tiszasasnál, Tiszapüspökinél, Tiszaroffnál, Fegyverneknél a Tisza parton és Tiszaburánál a Tisza szigetén külön is megemlíti. Mikoviny is jelöl erdőket a Tisza partján, Tiszabő, Kőtelek, Fegyvernek, Tiszaroff, Tiszasüly, Tiszagyenda és Tiszabura környékén még zöldre is színezi őket.
A Notitia szerint sűrű jégerfa-liget található Jászteleknél, a patak mentén. A jászsági térképen is jelölnek erdőt a Zagyva jobb partján, a jászteleki szőlőkön túl, de ez már Pest megyéhez tartozik, a jászkunsági lapon azonban Heves megyéhez.
A térképeken természetesen nincsenek eltérő jelölések a fafajták szerint. A térképeken viszont meglepetésként látható, hogy a síkságot csak a kunhalmok tarkították. Magyar barátaink a Jászságban jelölnek és meg is nevezik BOLDOG ASSZONY HALMÁT!, s még oldalnézeti rajzot is készítettek róla, ezenkívül Mesterszállástól délnyugatra, Bánhalmánál és Kegyelnél van halomra utaló jel. Nagyon bizonytalan jelölésük a Külső-Szolnok megyei térképen is megtalálhatók, de … de ez már legyen tényleg egy másik szálfuttatás.
JÉZUS KRISZTUS azaz a KÖROSZTÁSÚ JELZÉS azért öltött testet éppen a Tiszánál, mert a TISZA=SZITA
és arra teremtette (FOLYAMODOTT!!!) a JÓISTEN, hogy a környező világok ZAGYVAságai már a TISZA és a ZAGYVA folyó torkolatánál ezzel a – SZŐKE SZITÁVAL! – legyenek megszűrve.
Nos bízvást hiszem, hogy innentől kezdve másképp közelítenek erre a nehezen járható dimbes-dombos, botló-halmos, (BETLEHEMES?!) vidékre mi nem más, mint az a MESTER SZÁLLÁS!!! ahová JÉZUS KIRÁLYUNK fényből, testet öltött kis BOLDOG ASSZONYUNK MÉHÉBEN!!!
Tessenek útra kelni és meglátogatni JÉZUS KRISZTUS tényleges LESZÜLETÉSI HELYÉT!!!
Köszönöm, hogy élnek velem és az alkalommal..
JÓCCAKÁT!