Magyar vagyok,magyar az állampolgárságom,de ami fontos magyar az érzelmem is.
Írhatnék sok jó és sok rossz példát a magyarokról. Mert sokszor, teszünk dolgokat, amik jók vagy rosszak. De lassan már az is jó, ha tudok írni magyarokról,mert egyre kevesebben vagyunk, és a kevesek sem tartanak össze. Csak egy kis maroknyi magyar gondol a többiekre is. Az igazi az lenne, ha mindenki gondolna a nemzetségében élőkre. Amikor ez a kis “csapat” maga a magyar nemzet, akkor nem számit a létszám, csak az a fontos, hogy együtt érzünk, teszünk, együtt mi, a magyar nemzet!
Ma, ha a jövőre gondolok, borús a szívem, és nem csak én érzem így! Egyedül nehéz szebb jövőt kialakítani. De ha segít testvér a testvéren, ha te is és ő is, szebb, jobb jövőt szeretne, akkor sikerül, büszke, boldog és hazugság nélküli hazában élnie a gyerekeinknek!
Régebben, amikor egy magyar tett vagy halt a hazáért, akkor azt tette értem és érted is. Ha ez követendő példa előttünk, akkor nekünk is a következő nemzedékre kell gondolni. Nekem jó, ha az unokám unokája is magyarnak tudja magát vallani, és van hazája, az én, a mi hazánkban tud szabadon élni. Akkor az előttem járó hazafiak, a magyar szabadság hős bajnokai örömmel néznek rám az egekből, akkor az ő áldozatuk tovább él az én érzelmeimben, és tovább él a gyermekeinkben. Mert amíg van egy magyar, aki jó és követendő példával jár előttem, addig tudom ki vagyok, hová tartozom, és mit kell tennem csak azért, mert magyar vagyok.
A követendő példa nem nehéz, csupán össze kell tartani. Minden hősünk úgy gondolta, meg kell tennie valamit ezért a népért, ezért összefogtak, és ha kellett, akkor egyedül is küzdöttek. De együtt megmutatták a világnak, hogy micsoda erő a testvéri szeretet, ha együtt cselekszik ez a nép.
Ugyan már, csak össze kell tartanunk! Ez lehetetlen??? A hősök között sok a gyerek, kisdobos, apród, nem csak a nagy és erős férfiak voltak a hőseink. Nők, gyerekek nem féltve életüket, haltak, ha úgy hozta a sors ezért a hazáért. Félelemből, gyávaságból, vagy haragból, sokan el is árulták a hazát. De gondold át, miért haltak a hősök. Mit érezhetett Szondy, amikor a két apród odaállt mellé. Gyerekek voltak, szavukat adták, hogy követik őt, mert olyan vitézek akartak lenni mint Szondy. Megtanulták a leckét, és úgy is tettek, mint az előttük járó. Jó leckét kaptak a szív erejéről!
Kevesebbek lennénk mint egy gyerek? Igen! Mi felnőttek lassan elfejetünk tenni a jövőért, érezni tisztán úgy, mint egy gyerek, a gyerekek tisztán bíznak, hisznek. Egy gyerek nem vár, ha úgy érzi tenni kell, könnyebben is mondja, szeret és úgy is tesz. Nem fél az érzelmeiért harcba szállni, ha fontos neki. Akinek fontos a gyermekek sorsa, az értük, miattuk is változtat ezen. Mert bennünk bíznak a gyerekeink, hogy jobb életet teremtünk nekik. És van miért tenni,és tudjuk mit kell tenni, hogy ez valóság legyen. Szerencsére van követendő példa is előttünk! Mindent tudunk, miért, hogyan és mit kell tenni, azt is, hogy mikor. MINDIG! Most!
Van a nemzetségemnek egy varázsszava. Nem csak kitartás, vagy lázadás, csak egy szó, de nagyon fontos ez az ÖSSZETARTÁS! De csak azok tudnak összetartani, akik becsülettel, igazsággal, büszkén tudnak a nemzete elé állni, és azt mondani, én közületek való vagyok! Ezek az egyenes emberek képesek testvérként, egy családként gondolni minden magyarra. Mert minden magyar fontos nekünk. Minden magyar a hazámhoz tartozik, a jókkal összefogunk, hogy a most közönyös vagy (rossz)magyarok, a magányos harcosok, mellénk álljanak.
Mert egyedül csak magyar lehetek, de együtt lehetünk a Magyar Nemzet. Nincs jó, vagy rossz magyar, csak mi vagyunk, a szememben minden magyar fontos a hazának, így vagy úgy! Most mindenkinek fontos tudni: nincs egyedül a bajban. Tudjuk, más nemzet soha nem segítette a magyart, csak a magyar tesz meg mindent, magyar a nemzetért, és addig kell tegyünk, amíg egyszer a nemzet tesz meg mindent értünk! 🙂 Akkor tudja majd az egész világ él a magyar! És nincs egyedül!
Egy hazafi a hazája mögött áll, támogatja, élteti, próbálja óvni, segíteni. Az az álma, hogy egyszer a hazája áll mögötte és óvja, segíti öt. Szereti ezt a földet.
Álljon hát a haza mindenki mögött, óvja és segítse a magyart. De most a hazát kell őrizni, megmenteni, óvni, szabaddá tenni. Amekkora szükségünk van a hazára, pont akkora szüksége van ránk az otthonunknak. Otthonra vágyunk, és az otthon vágyik ránk. Mindenhol lehet jó, de otthon a legjobb. Otthon, haza, hit, kitartás, becsület, öröm, büszkeség. Kinek nem hiányoznak ezek? Ki az aki nem akar otthon boldogan, örömmel, büszkén élni?
Mert aki nem érzi, hova is tartozik, annak nincs otthona, családja, barátai. Inkább legyen mindenki a családom vagy a barátom. De ne legyen egy magányos magyar sem ezen a földön! Aki hallja a haza szavait a szívében, annak a haza ott él a lelkében, vérében.
Segítse minden testvéremet istenem a magyarok Istene!
Áldás rátok és a honra!
Azok közé tartozom, akik szívvel érzik azt, hogy nekünk A NEMZETI DAL A HIMNUSZUNK! Nincs politikai nézetem! Én csak hazafi vagyok! Hiszem azt,hogy nem vagyok egyedül! Hiszem, hogy együtt erősek vagyunk, ha összetartunk és egyedül is kitartunk! Nincs vezérünk csak hazánk! Minden ősöm az én apám és az anyám! Van istenem és hazám, van ősöm, szülőm, gyermekem és unokám!
Mert a Magyarok Istene ragyog reánk! Nap párduca égi apám, hadisten, atyácska és hőn szeretett földanyácska vigyáznak reánk!
Mert még mindig van Hazám! Van Hitem a magyarban! Hitemnek magyar az istene! Áldja ezt a nemzetet az Istene!
Üdv, Medvesziv