Antonio Calderon, egy úgyneveztt pentito (a maffiából kiugrott, a rendőrséggel együttműködő személy) így vallott Cesare Mori-ról: A maffiára nehéz élet várt. Sokakat küldtek egyik napról a másikra a börtönszigetre. Mussolini, Mori, az igazságszolgáltatás emberei tették. Minden tárgyalás nélkül a maximumot ítélték, öt év internálást, majd mikor ez letelt, ismét adtak 5 évet !! Csak így egyszerűen. Egyetlen dekrétummal… A szicíliai családok mind megtörtek… Luigi nagybátyám, aki főnök volt, tekintély, odáig sülyedt, hogy lopnia kellett, ha legalább a kenyérre valót meg akarta keresni…
A legenda szerint Mussolini Szicíliába látogatott, ahol Piana dei Greci polgármestere, a tiszteletre méltó Don Francesco Cuccia megvetően legyintett Mussolini elit testőrségére, majd a Duce fülébe súgta : Velem van, a védelmem alatt áll. Mi szüksége ezekre az emberekre ? Mondanom sem kell, ez milyen hatást gyakorolt Mussolinire. Mintha csak darázs csípte volna meg, rájött: addig hiába építi a fasiszta államot, amíg nem ő az úr a fiatal olasz nemzetállam teljes területén. Erre a feladatra választotta ki Morit, aki eddigre már bebizonyította, ő vele bizony nem lehet packázni. Ő lett az, akit Olaszország és ezen belül is Szicília is úgy emlegetett: a Vasprefektus.
Milánó közelében nevelkedett, ahol szülei csak hétéves korában vették magukhoz, addig lelencházakban nevelkedett. Ez is jelzi, milyen alulról küzdötte fel magát ez a kiváló képességekkel rendelkező ember és mégsem lett belőle megélhetési bűnöző (ez az egyébként nem létező fogalom). Ahogyan az ebben a korban szokásos volt, kevés pálya állt nyitva előtte: rendőr vagy katona. A mára megnyílt belügyminisztériumi akták tanulsága szerint hatalmas becsvággyal csapott a munkába, pályája meredeken ívelt felfelé. Többször kitüntették; először, amikor egy fegyverrel hadonászó fiatalt tartóztatott le, aki egy kiskatonát tartott sakkban, hogy őt egy prostituált leszúrhassa, vagy amikor felszámolt egy képviselőt zsaroló bűnbandát. Aztán közbeszólt a politika. Megmotozott egy helyi köztekintélyt, akinél gyanúja szerint fegyver volt, ő pedig ezt követően elintézte, hogy egy csúnya sajtóhadjárat után áthelyezzék.
Új helyén a szokott szívóssággal vetette bele magát a bűnüldözésbe. Számos panasz érkezett ellene hivatali visszaélések, durva módszerei miatt. Ne feledjük, a bűnözés tombolt ez idő tájt a szigeten, és mindegyikért a maffia volt felelős. Az I. világháború kitörésekor 400.000 szicíliait hívtak be katonának, és köztudott, ők ezért nem igazán lelkesedtek. Egy igazi szicíliai nem tartotta magát olasznak.Ennek az óriási mértékű sorozásnak az lett az eredménye, hogy több ezren a hegyekbe menekültek, és felcsaptak banditának.
Ez volt egészen 1917-ig, amikor Torino rendőrfőnökévé nevezték ki. Itt baloldali fegyveres csoportok csaptak össze rendszeresen jobboldali fegyveres csoportokkal. 1919-ben Mussolini létrehozta fasiszta mozgalmát, amely kivívta a rendőrség hallgatólagos támogatását. A cél lényegében közös volt: létrehozni egy központosított hatalmat, ami megmenti Olaszországot a széthullástól. Egyedül Mori volt az, aki komolyan fellépett a fasiszták ellen. Egy tüntetés során közéjük lövetett, aminek eredménye számos halott lett. 1922-ben azonban Mussolini átvette a hatalmat, Morit pedig elbocsátották.
Ekkor azonban fura fordulat következett be: Mori elérte, hogy visszavegyék. 1925. október 23-ától Palermo prefektusa lett. Ezzel kezdetét vette a maffia elleni háború.
Az első szakasz Gangi ostroma volt, 1926 első napjától kezdve. A még erősen másnapos maffiózók meglepve konstatálták, hogy körülzárták a várost, és mindenkit elvittek, akit csak azzal gyanúsítottak, hogy kapcsolatban áll a maffiával. azonkívül azt is, hogy éjjel a közvilágítás működött. Ugyanis valakik ( a kiváló intuíciós készséggel rendelkező olvasók kitalálták) kilobbizták, hogy biztonságosabb sötétben közlekedni a városban éjjel, mint kivilágított utaknál, ezért Gangi utcái mindig kivilágítatlanok voltak. Eddig a napig. Az első, aki feladta magát, Gaetano Ferrarello Madon Királya , hatvanhárom éves volt és már kb. 30 éve menekült a rendőrök elöl. A vallomás után megölte magát. Mindenki higgyen, amit akar. Az ostrom után 430 embert tartóztattak le.
Mori parancsára lerombolták azokat a falakat, ahová a luparás bérgyilkosok könnyűszerrel elbújhattak, hogy onnan hajtsanak végre orgyilkosságokat. A lupara, a fűrészelt csövű puska a szicíliaiak kedvenc fegyvere volt. Megszüntették azt az eljárást, hogy a tanúknak a bíróság előtt meg kell jelenni. Ha valakiről azt állították, hogy a maffia tagja vagy segíti bármilyen módon, elítélték.
Körülbelül 11.000 bűnözőre várt ez a sors; ez csak Palermóban 5.000 embert jelentett. A maffia megtört és igyekezett eltűnni. Hogy érhették el ezeket a sikereket? Ugyanazt a módszert alkalmazták, amit a maffia saját ellenségeivel szemben. Ez is azt bizonyítja, hogy egy nem terrorisztikusan működő jobboldali kormányzat, amely kiiktatja a demokráciának nevezett színjátékot, igen hatékony tud lenni a bűnözés megfékezésében. Egy ilyen államban a cigány- és zsidóbűnözőket rövid úton kivégzik vagy börtönbe zárják.
1929-ben Mussolini bejelentette, hogy teljes egészében felszámolták a maffiát, Morit pedig áthelyezték. Így búcsúzott:
…megmaradt az ember, Mori, a polgár, a fasiszta Mori, a harcos Mori, a férfi Mori, aki él és virul. Most rálép a látóhatár felé vezető útra, amely nyitva áll minden ember előtt, minden jóakaratú ember előtt. Megvan a csillagom, azt figyelem lankadatlanul, mert fénylik, és továbbra is fényleni fog a munka és a kötelesség ösvénye fölött. A haza fénye fog vezetni. Nos barátaim, még találkozunk.
Cesare Mori végül 1942-ben hunyt el.
Életéről Pasquale Squitieri készített filmet 1977-ben, amelyben Morit a kiváló olasz színész, Giuliano Gemma játszotta.