A fiatal román kézilabdázó egyik gyilkosát még keresik. A másik két megkéselt kézilabdázó kórházban fekszik súlyos életveszélyes sérülésekkel, de már megkezdték a mellébeszélést a felelősök.
Az emberek többsége békességben, nyugalomban és boldogan szeretne élni, de ma már ott tartunk, hogy az életet, amit kaptunk, elvetemült gyilkosok elvehetik, hiszen ezért alig jár büntetés, ha egyáltalán kiderül a tettesek személye. Nemcsak a gazdaság, de a közbiztonság is katasztrofális állapotban van.
Ki a felelős? A kriminál pszichológusok dolga azt eldönteni, hogy egy elme milyen befolyás miatt jut el odáig, hogy aljas szándékát szörnyű tetté váltsa.
A bűnözés mennyiségéért, minőségért, a közállapotokért, egy ország közbiztonságért azonban elsősorban a mindenkori miniszterelnök, a büntetési tételeket meghatározó törvények, a belügyminiszter, a rendőrfőkapitány a felelős. A társadalomban levő viselkedési, követési mintákat pedig a politika által vezérelt tömegkultúra, a családi nevelés, a hagyományok, de főleg a politikai felbujtók és haszonlesők befolyásolják igen erősen.
Negatív követési példák voltak pl: a miniszterelnök beszéde /trágárság, agresszívitás/, a 2006-os rendőrségi megtorlás / büntetlen hivatalos rendőrségi agresszió/, az áldozati és az elkövetői szerep felcserélése a kisebbségi politikában, a médiában, stb.
Legutóbb a miniszterelnök azt üzente a Fidesznek, közöljék, a Bánk bánt vagy egy Woody Allen-filmet nézzen meg szabadidejében. Ez egy miniszterelnöktől rendkívül flegma üzenet, rákényszeríti az állampolgárt, hogy hasonló stílusban reagáljon. Ez az ő követési mintája, tehát én azt javaslom, ne a rocknagyit nézze, már elavult, legyen modernebb, hallgassa a Kárpátiát, pl. a Neveket akarok hallani c. dalban írtakat megszívlelhetné.
A gyilkosság másnapján azt írta a blogjában, hogy bizonyára nem értik az árpádsávos zászló alatt masírozók, hogy egy román, egy szerb, egy horvát az áldozat. Lehet, hogy nem értik, nem értjük, mert az értelmetlen halált nem lehet megérteni. De érezzük azt a borzasztó szégyent, amit megint ránk, magyarokra hoztak az aljas gyilkosok, és mély megrendülést egy fiatal, tehetséges élet elvesztése miatt.
Azt viszont én nem értem, miért nincs Magyarországon belügyminiszter. Van valamilyen felelős miniszter ugyan, de ő a politikai tüntetések megfékezésének ötletelésével van elfoglalva. Nem szereti ő sem a masírozókat, a tüntetőket meg különösen nem, csak azokat, akik rendszertelen alakulatban, csoportosan hőzöngenek, késsel felfegyverkezve. Biztosan nem volt ő sem katona, ezért nem tud rendet tartani az országban, pedig ez lenne a feladata. Viszont esze ágában sincs lemondani nyilatkozta legutóbb.
Pedig szerintem a külügyminiszter után a belügyminiszter hiánya okoz majd diplomáciai bonyodalmat.
Ezek után remélem lemondanak végre, mert a sportdiplomácia azt sem tűri, hogy hibázzon egy sportoló, azt viszont pláne nem, hogy veszélybe kerüljön az életük.
Most ért véget a kézilabda világbajnokság, sok örömet szereztek nekünk a sportolók, cserébe elvették az egyikőjük életét. Gyalázat!
Angyal /E.T./