Nagyban hasonlít az ’56-os forradalmat követő időszakra, csak a módszerek finomabbak és kevesebb a vér. Csermanek Kádár János – minden pártfőiskolás, így Sós Tamás szellemi atyja-, először lövetett, majd begyűjtette a fényképeket és hangfelvételeket, filmfelvételeket a megtartott demonstrációkról, begyűjtette a nyomtatott sajtótermékeket, hogy rögtönítélő után megtöltse akasztottak hullájával a 301-es parcellát.
Az alábbi szerződés szövege olyan, hogy köthették volna az ötvenes években is:
1. Megbízó megbízza Megbízottat& közgyűlésén történtekkel kapcsolatos utcai demonstrációkon, engedélyezett, avagy engedély nélkül megtartott gyűléseken, továbbá bejelentési kötelezettségnek eleget téve, avagy anélkül megjelentetett sajtó kiadványokon, illetve egyéb adathordozókon nagyobb nyilvánosság előtt megjelent hamis, avagy elferdített tényekkel kapcsolatos polgári (így különösen személyiségi jogi), büntető és szabálysértési eljárások során történő képviseletével.
Ami abszurd és tragikus az, hogy ez a megbízás 2008. december 1-én született, amikor Sós Tamás szocialista megyei elnök megbízza a levadászási feladattal Dr Novák Rudolf ügyvédet, hogy visszamenően 2008. február 29-ig végezze el ezt a nem mindennapi tevékenységet.
Az ügyvéd úrról elöljáróban azt kell tudni, hogy ügynök ügyvédként híresült el Egerben, miután 1991-ben neve feltűnt egy ügynök listán. Erre lemondott képviselői helyéről, de a praxisát abban a városban folytatja a mai napig, ahol ügynöki tevékenységét végezte.
A bolsevik tradícióba kitűnően beilleszkedő új stílusú levadászás útjára lépett Sós Tamás megyei elnök. Most már papírja is van róla. A cenzorkommandó működésbe lépéséről. Eddig csak a szándék, a feljelentésekre való felbujtás szándékának hangjait és a listázási modellt ismertük fel a pártaktíva értekezleten készült felvételen. Közben megszervezte jó bolsevik iskolás módjára az ellenállók, kórházvédők vezérkarát IN KAL SECURITYVAL, REBISSZEL, helyi rendőrök, képviselők bevonásával széleskörű feljelentésekkel végezte a levadászást. Beindította osztályharcos antifasiszta ellenállóit, akik Dunába lövetési rohamban törtek ki, utcákon, tereken képviselő testületekben fasisztáznak, náciznak, s Kontra Gyula, Törőcsik, Török elvtársi képviselők világnak kiáltják, hogy ők sosem engedtek be ide szélsőségeket. Csak éppen a tömeggyilkos különítmények jártak itt ’56 december elején, majd a terrorlegények itt ragadtak 1990-ig. Most pedig a szellemi terrorlegények keltik a nyugtalanságot és szeretnék kitakarítani a demokratikus vívmánnyal élő demokratákat. Beüzemelték a közéleti nyugalmat feldúló diktatúra hálózatot, melynek része lett ez a cenzorkommandó is, hogy Suba alatt eladhassák a Széchenyi úti kórházat és ne tűnjön fel a Hospinvest általi válságos kórház irányítás, a mélypont, amelyre süllyedt a Markhot? A betegszállítással gyengélkedése, amikor Tűzoltók húzzák ki a betegekkel hazafelé úton árokba bukfencezett kocsit, hogy súlyos sérülésekkel visszahozzák őket a megroppant kórházba?
Most már lepapirosozott szándék fekszik előttünk: egy megbízási szerződés, amelyben az elnök a levadászásra kiszemelt emberek nyilatkozatainak begyűjtésévek bízza meg az elvtársi hálózatba került ügyvédet.
Lehet, hogy az egykori ügynöklistán feltüntetett ember behálózása már a képviselői lemondás pillanatában megfogant az 1990-es évek elején és ez a szolgálat az ára annak, hogy a praxist itt folytathatta tovább az ügynök ügyvéd? Lehet. A Kamara döntött akkor is és döntenie kell ez esetben is, amikor megvizsgálják, hogy a vállalt feladat etikai mérce szerint befér-e a kódex lapjaira?
Sokaknak nem lényeges az, milyen munkát vállal egy ügyvéd. A gyilkost is kell valakinek védenie és az ’56-os terrorkommandót is kimentette a börtönből egy ugyancsak helyi liberális ügyvéd. Így a mészárosok továbbra is kapták nagy nyugdíjaikat és a halottak pedig hallgattak a sírokban. A hozzátartozók pedig naponta megküzdöttek azzal a lélek őrlő ténnyel, hogy a gyilkosok szabad lábon táncikálnak Eger utcáin, s ugyanabban a közértben vásárolnak az északi lakótelepen, mint ők. Mi nem kívánunk hallgatni!
Konstans morális krízis várossá nőtte ki magát ez a kis ékszerdoboz. Kórházvédőkkel és kórházherdálókkal. Hatszáz utcára került dolgozóval és a hírek szerint 300 milliós akció honorárium a 21 despotának. Sós stigmás lebértüntetőzöttek és levadászásra kiszemeltek, feljelentettek, bírósági, rendőrségi vallatások megalázottai, akiket most végképp el akar tüntetni egy őrült diktátor, aki megbízási szerződést ad egy elvtársi szolgálatban álló ügyvédnek, hogy a végső kivégzést vezényelje le.
Idézem a megbízási szerződés sorait:
2. A megbízás keretében Megbízott áttanulmányozza az 1.) pontban meghatározott közgyűlésekről és egyéb rendezvényekről, kiadványokról, stb. elkészített kép- és hangfelvételeket, amelyek alapján állást foglal a történtek jogsértő volta tekintetében és ehhez képest a szükséges eljárások lefolytatásához szükséges valamennyi beadványt elkészíti és az eljárások során megtartásra kerülő tárgyalásokon ellátja Megbízó jogi képviseletét.
Tehát az derül ki a sorokból, hogy Sós Tamás biztos abban, hogy eljárásokra, tárgyalásokra kerül sor. Nem csak kutakodik, eredményt akar. Fejeket akar.
Kérdésem a diktátorhoz:
1.Mit ért Sós Tamás engedély nélkül megtartott demonstrációkon és gyűléseken?
Mire gondol, amikor engedélyezett vagy engedély nélküli sajtó kiadványokat vesz célba?
Mire gondol, amikor egyéb adathordozóra gondol, amelyek nagyobb nyilvánosság előtt megjelentek?
2. Milyen felvételeket használ fel? KIK ÁLTAL KÉSZÍTETT FELVÉTELEKET? A rendőrségét, melyet feljelentés elmaradása esetén egy hónap múlva le kell törölni? 2008 december 1-én készült a szerződés. Sós 2008. februárjától kutakodna. Kikérné a televíziók vagy netán a térfigyelő kamerák által rögzített demonstráción elhangzottakat? És ha aláírta az ügyvéd, tudott-e ezekről a kényes személyiségi jogokról.
A cenzorkommandó nagyon kényes területre tévedt. Személyemre készített levadászási tervet látok kiterítve magam előtt. Látom a levadászási mezőt. Mert ha sajtókiadványról, könyvről, filmről és egyéb adathordozóról beszél és erre vadászik Sós, akkor tudja azt, hogy ezeket nagyrészt én készítettem. Tudom, hogy kellemetlen az elvtársi garnitúrának, de ezek létező hírforrások, nyomtatott dokumentációk és könyvek. Valóságos események történetét dokumentáltuk a jövő generációinak Sós- Bátka- Beerné Vincze, Földi és egyebek háza előtti lucázásról, kotyolásról, betlehemezésről, sajtóbemutatókról, könyvátadásokról, Kóka mókákról. A legjobb dokumentációt tőlem kérhetik ki az elvtársak. Itt van például az ÁRULÓK kötet is. Ha kérik, adom. Hosszú fejezeteken át foglalkozom peron Magyarország módszertani kommunistáival a kommunista stigmatizációval és levezetem, hogy mi várható a Sós moral insanity birodalomban. Nem lepett meg tehát az illegitim megyei elnök újabb akciója.
A bolsevik tradícióba kiválóan illeszkedik Sós elvtárs módszere, melyet még a pártfőiskolán tanult ki: fizikai és szellemi megalázás, a demokrácia alapvívmányainak letiprása, a szabad szó torkokra forrasztása.
Széleskörű támadást szervezett Sós. Nem ízlik talán, hogy a demokrácia vívmánya oly színes lehetőséget ad a bolsevizmus ellenes harc terén? Akár ízlik, akár nem, létező jog. Ha tiltják a galacsindobálást, akkor mi galacsin és tojásdobáló versenyt rendezünk 11-én. Ha 150 tagú REBISZ-INKAL különítmény jön, akkor kisdisznóval alázzuk a nagydisznóságokat. Mert a fejünk nem csak kalaphordásra van, elvtársak. A demokratikus jogok letarolása ellen humorral lázadunk és az addig él, amíg csak mi. Tessék kicsit felnézni a pártkönyvből és észlelni, hogy a trükközés, a levadászási terv ellenszere is megszületik azonnal. Az elvtársak kilopták a pártaktíva értekezletről Sós listázását és levadászási tervét. Most az elvtársak kijuttatták ezt a szerződést is. Semmi nem marad titokban Sós elvtárs. Weisenberg Laci páttárs-elvtárs erről sokat tudna mesélni és ráér gondolkodni most az 5 éves dutyi idő alatt.
A rendőrség begyűrése az elvtársi papucsba kiverte a biztosítékot még a rendőrség kötelékében is. Elképzelheti Sós elvtárs, mit gondolnak majd akkor, amikor a rendőri videót kikérik, s az alapján a rendőrségre befut egy feljelentés? Abszurd, igaz?
Mi Kisgazdák felhívtuk több ízben Sós elvtárs figyelmét, hogy akkor okoz legkevesebb bajt, ha mielőbb hátralép. Nem fogadott szót. Most úgy érzem, ez az ügy már valóban az emberi minimum alatti és rákozmál barázdolt homlokára.
A szerződés 6. pontjában ez áll:
6. Felek megállapodnák, hogy megbízott ügyvédet a jogi képviseltért 300 000 Ft + ÁFA ügyvédi munkadíj illeti meg. Felek rögzítik, hogy a megbízási díj nem tartalmazza megbízott ügyvéd készkiadással járó’ költségeit, illetve útiköltségét. Megbízó ezt a munkadíjat 2009. január 15. napjáig fizeti meg. A per elhúzódása és az ügyvédi feladatok esetleges nem várt nagyobb terjedelme esetén felek az ügyvédi munkadíj tekintetében külön megállapodást kötnek.
Mire ez a nagyvonalú költekezés, Sós elvtárs. És ki fizeti a prímást? Talán csak nem közpénzből folyik a kutakodás?Most az egyszer igazán lehetne nagyvonalú, mert abból a kis bevallott 14 milliós banki betétből, a 354 m2 -es egri, a 704 m2-es valaholi és hajdúszoboszlói lakásból csak telne egy kis személyes megbízásra talán. De ha nem abból, akkor abból a kis rongyos havi 800 ezres illetményen felüliből. Vagy a 4 év alatt tizenegynéhány milliós költségtérítésből. Ha ebből nem, akkor a szihalmi 27 hektáros szántóból. Ne filléreskedjünk, Sós elvtárs. Úgy hírlik, hogy az ellenünk elvtársi vezényszóra megjelenő In Kal alakulatot is közpénzből fizette a megye? Legyen kicsit nagyobb vonalú az elvtárs! Mert ha ésszel és szépséggel nem bánik is bőséggel az Úr, megadja a lehetőséget a zseb feltöltésére. Az már más kérdés, ki milyen büntetést kap érte a nagy elszámolás órájában. Óránkra tekintsünk! A visszaszámlálás megkezdődött.
Személy szerint csak azt tudom ígérni, hogy levadászási tervét, melyet rám írt ki pályázatban és az tökéletes, alkalmasnak tartom egy feljelentésre. De nem úgy, hogy megint mentelmi joga mögé bújjon. De a szükséges lépéseket magam is meg fogom tenni. A politikai leszámolás agressziójával próbál megfélemlíteni, melyre csak annyit tudok mondani, humorban nem ismerek én sem tréfát, de fáradságot sem.
vitéz Szíki Károly