Kutatók szerint Magyarország a világ közepe /Pilis/, de az biztos, hogy Európa közepe, és kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik. Nem csoda, hogy népek keresztútjává vált, akik vagy kirabolták és továbbmentek, vagy itt megtelepedtek, mert a nép befogadta őket.
A magyar ember évszázadokig elnyomatásban, birodalmak hálójában élt, kivétel ez alól egy-két királyunk, főleg Mátyás király uralkodása, aki katonai erővel is megőrizte hazánk függetlenségét. A népemlékezet meg is őrizte eme jó királyaink emlékét.Tatár- törökdúlás, német, Habsburg-elnyomás, orosz zsarnokság edzette a magyar embereket. Nem voltunk hódítók, gyarmatosítók, nem más nemzetek vére által gyarapodtunk, hanem átvettünk, és megőriztünk e birodalmi elnyomások alatt sok jó és haladó dolgot is.
Az uralkodó elit egy része azonban mindig is áruló volt, a gazdagság, a jobb élet vágya erősebb volt bennük, mint a nemzethez való tartozás igénye. Szívesen dörgölődtek az idegen hatalmakhoz, török, labanc helytartókhoz, osztrák császárhoz, orosz uralkodókhoz. E rétegnek semmi sem volt drága, ha kellett, saját parasztjaikat, munkásaikat, ölték, árulókká váltak, elkártyázták az országot vagy idegen csapatokat hívtak be hatalmuk megőrzésére. Leleményesek voltak az elnyomási technikákban, a megosztás, a zűrzavarkeltésben, a nép anyagi, szellemi sanyargatásában sokszor felülmúlták az idegeneket.
.
A nép viszont megedződött. Sejtjeikben átörökölték nemzedékről nemzedékre a túlélés, a védekezés megannyi módját, a tűréstől, a szellemi harcon át a fegyveres ellenállásig. Csodálatos irodalmunk, költészetünk, zenénk, táncunk, néphagyományaink segítették megőrizni a nemzeti néplélekben történelmünk e jeles eseményeinek, jeles harcosainak emlékét.
S mi a helyzet napjainkban?
A veszély ma sokkal nagyobb, mint a múltban volt, mert a média, a világháló, a világkapitalizmus elmorzsolja azokat az államokat, ahol csekély az önérvényesítő képesség, akik gyengék, akik önfeladóak, szolgalelkűek, akikben nincs meg a nemzeti egyűvétartozás igénye és képessége.
A kormány elérte, hogy ma már az a kérdés, ki fog itt győzni, a nyugati, a keleti, az amerikai vagy az ázsiai birodalom?
Ma Magyarországon nincs kiszámíthatóság a politikában, a gazdaságban, a társadalmi fejlődésben, mert:
a politikus semmiért sem vonható felelősségre,
a gazdaság idegen tőkétől függ,
külföldi cégek ipara van jelen,
a magyar mezőgazdaság elsorvadt
külföldi termékeket fogyasztunk/ipari, mezőgazdasági, kulturális, stb/
A láthatalan koalíció, de az annál jobban látható és tapasztalható anyagi és szellemi elnyomás, a hazugságháló fonása és annak megvédése iszonyatos méretű kommunikációs és készenléti rendőri költségekkel, ezt a helyzetet akarja konzerválni.
Pedig egy boldog és erős országban, nem arról beszélnek, hogy szükség van-e államra, hanem arról, hogyan őrizze meg az erős állam polgárai biztonságát.
A politikusokat törvények kényszerítik arra, hogy a nemzet érdekében cselekedjenek.
Elsősorban a hazai ipart, mezőgazdaságot- meg amire földrajzi és egyéb lehetőségük van-, azt fejlesztik.
Tömegével hazai termékekeket fogyasztanak.
Ezért nincs is tömeges elbocsátás, van viszont munkalehetőség.
Az erős állam és szervezetei pedig megőrzik, védik, fejlesztik és gyarapítják az országot az oktatás a kutatás és a kultúra területén is.
Nem lehetnénk mi a győztesek, többezer éves fennmaradásunk és kitűnő geopolitikai helyzetünk okán?
Vannak itt olyan kiváló koponyák és kitűnő emberek, akik kormányzáshoz jutva egy csapásra kivezetnék hazánkat ebből a csapdából./pl. Bogár, Csáth, Járai, Matolcsi, stb/ Olyan nemzetek példáit kell követni, akik birodalmak árnyékában önerőből lettek értékes államok. /pl. Horváthország/
Az Ejh, ráérünk arra még! hozzáállás biztos nem segít, az un. rendszerváltó elit és a haza biztos bukását vetíti előre, ténykedésüket csak egy gyenge kísérletnek minősíti majd a történelem, mely hazánk függetlenségének kivívására irányult, de nem sikerült, mert rossz politikusok, rossz törvényeket hoztak, a népet folyamatosan becsapták, mélytudatlanságban tartották, majd mélyszegénységbe taszították.
Angyal /E.T/