Túl nagy szája volt már a radikálisoknak és túl sokan voltak kíváncsiak azokra az előadásokra, melyeket prominensei tartottak vidéken, ezt jelentették a hallgatag névtelen megfigyelők a központnak, ideje hát az alvó elvtársakat ismét aktivizálni.

A “tett” szülte “jobboldali”, most rombol és megoszt ahogy azt tanulta egykor a “főiskolán”. A megosztottság lemorzsolódást , majd teljes káoszt szül, és a végén a feledés homálya fedi be ezt a pártot is mint egykori elődeit , legyen az nagy múlttal rendelkező akár. Most a Jobbikon a sor, nem kíméljük, suttogó és harsány propagandával bomlasztjuk szét azt ami még csak laza szálakkal, de szinte egységnek látszott.

Az idő nekünk dolgozik, mondják ott a pártközpontban, legalább nem Velünk vannak elfoglalva hanem egymást ölik kínjukban. Dühödt erővel támadnak majd egymásra , hogy aztán mindenkiben ellenséget látva a valódi elkövető tovább dolgozhasson, míg végül célját eléri.

Az emberek megkapják amire kíváncsiak, a színházat, van rá terep és vannak jól képezett média munkások, akik teret is adnak ennek, hadd lássák, milyen a magyar, ha acsarkodik. “Ezt akarjátok, még az elején se tudnak egységet mutatni, hát ezekre bíznátok a haza sorsát???”: mondják nevetve!

A sugallat elég, hogy aztán szél kerekedjék, majd vihar és a végén a pusztulás. Túl naiv és fiatal a párt vezetősége és tagjai , nem ismerték fel azt, ami minden jobboldali párt rákfenéje volt, hogy a sorok között kell keresni az igazságot, vagy a hamisság álcáját.

A nagy mutatvány egy emeltebb szinten is beindult hatalmas erőkkel, a Fidesz éppen ebbe látszik belegabalyodni, és megint ott tart ahol a part (párt) szakad , a belső ellenség keresése, a hibák halmozása. Ki kivel beszél, szól oda előbb mint kellett volna, aztán ha kibukik, mert miért ne bukna ki, hiszen erre vártak, hát jöhetnek a magyarázkodások, a perek hosszat nem érő sorozata, és megint nem a lényegen van a hangsúly.

Jobboldal nem tanul, de felejt, elfeledi saját hibáit, nem gondol arra, hogy amíg a hatalom mások kezében van akkor a legsebezhetőbb ponton fogja megtámadni. Ezek a módszerek azok, melyek akkor is működnek ha ők vannak a csúcson, mert a hálózat akkor is aktív, csak rejtve és bízva a jobboldali gálánsságban tudja megőrizni hatalmát.

Beszélhetünk arról, miért maradt el a rendszerváltás, ha lényegét nem tettük rendbe, azt ami most megint felszínre tolja a szart, hogy a hálózat működik és mindaddig, míg mi le nem számolunk vele, Ő számol le velünk!

Szomorú ősznek nézünk így elébe, pedig jól indult, és az elbizakodás adta meg a kegyelemdöfés indító mozdulatát, mely megtörtént és sebeinket nyalogatva kulloghatunk a sarokba, egy-két évig ismét.. Hacsak, észre nem térve, azt nem mondjuk: Te vagy a tégla!

Ugodi Tibor