Megdöbbentő a hír, amely néhány napja látott napvilágot (Világgazdaság 2008.09.15 – http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=239597 ), és amelyről a nagy Tarka marha Charta hisztéria közepette mind a jobb, mind a baloldali média nagyot hallgat. Pedig a tény egyformán érinti mind a nemzetet, mind a jött-menteket, kommunistákat és egyéb nyavalyásokat. (mind hajdani tanárom mondta)
Nem érinti viszont a cigányokat, mert ők úgysem dolgoznak, és nyugdíj helyett a segílykijüket várják. Már ha lesz! De velük nem kívánok foglalkozni.
Megdöbbentő az összeg nagysága, mert ha hozzávesszük a múlt évi pozitívumot is, akkor 2,9 millió ember mintegy 267 milliárd forintja tűnt el. Lássuk mekkora ez az összeg:
– a jelenlegi nyugdíjasok hozzávetőleg másfél havi nyugdíja,
– körülbelül 150 kilométer autópálya ára,
– körülbelül 10 Duna híd ára,
– lényegesen több mint a korcsmány tervezett adócsökkentése, és sorolhatnám még.
Az nem döbbent meg, hogy a bérenc korcsmány hallgat, mert az ő saruk, mert amikor ismét kötelezővé tették a magánnyugdíjpénztárat akkor D-209 ígéretet tett, hogy ellenőrzik a biztonságos befektetést, és kötelezővé teszik a döntő hányad Magyar Állampapírokba történő lekötését. (Ami logikus is lenne, mert így az állampapír kamata is itthon marad.)
Az hogy ez miért nem így történt, arról a PSZÁF nem adott magyarázatot, viszont vannak sejtéseim.
Mint már annyiszor a kommunizmusban, megsegítettük a szocialista tábor szegényeit, azaz akarom mondani jelen esetben megsegítettük szegény USA válságban lévő nagybankjait, azok globáltőkés tulajdonosait. Tehát – némi cionista rábeszélésre – a nyugdíj pénztárakon keresztül vásároltunk ingatlan befektetéseket a csóró globalistáktól akkor, amikor már mindenki tudta, hogy azok egy petákot sem érnek.
Mert mi olyan gazdagok vagyunk, hogy csak na! Mint még a németek sem, mert mai hír szerint Merkel kancellár visszautasította a bankok kisegítését.
De leginkább azon döbbentem meg, hogy sem a polgári jobboldalnak, sem a radikális nemzetieknek ez nem hír. Nem rohantak ki azonnal az utcára, nem bontották le a Pénügyminisztériumot, nem féregtelenítették az Országházat, mert ha valamiért ki kell menni, akkor a gyerekeink jövőjéért biztosan.
Ugyancsak elhallgatják, hogy csótány elképzelés szerint a jövőben majd Kis Jani lakatos, vagy Nagy Mari eladó fogja megmondani saját nyugdíjpénztárának, hogy milyen tőzsdei papírba fektessék a nyugdíj befizetéseit.
Ez kérem már az elmebetegség súlyos foka, az állami felelősség teljes levetkőzése, és ha jobboldal nem lép fel a leghatározottabban ez ellen a cionista kifosztás ellen, hát akkor én visszaköltözök Dzsungáriába a sámánomhoz.
Mert nekem három gyerekem és öt unokám van, és követelem az államilag garantált nyugdíjrendszer visszaállítását!
S.G.