Nyílt levél Lázár Jánoshoz, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármesteréhez.

Adjon az Isten Polgármester Úr!

Engedje meg, hogy köszöntésem a fentiek szerint tegyem, mert a sablonos Tisztelt& ebben a megközelítésben nem állná meg a helyét és képmutatás volna részemről. Az ok, amely levelem megírását ösztönözte, az Ön augusztus 20.-i ünnepi beszéde, melyet úgy érzem, nem hagyhatok szó nélkül. Ezt diktálja a lelkiismeretem, nemzetembe vetett hitem, valamint a mondás, mely szerint bűnösök közt cinkos, aki néma.

Az elhangzottak tartalmával egyetértek, de mindezt az Ön szájából hallani enyhén szólva is hiteltelennek tűnt és inkább választási kortesbeszédre hasonlított, mint őszinte, fennkölt, nemzetféltő megnyilvánulásra. Hitem szerint mindenkit a cselekedetei alapján kell megítélni és ezt Önnel kapcsolatban sem teszem másként. Ezt az ítélőképességet részemről nem befolyásolja  Önnel ellentétben  se egzisztenciális előbbrejutás, se anyagi gyarapodás reménye.

Beszédét imigyen kezdi: Sötét kor ez, szörnyű rabságból ébredünk és átallunk a szabadságért küzdeni. Bizonyára a többségre gondol, de meg kell, hogy nyugtassam, mert kovácsolódik egy nemzeti erő, mely kérlelhetetlenül felveszi a harcot a jogtiprással, hazugsággal, megalkuvó, hiteltelen politikusokkal szemben és meg kívánja gátolni az egyre nyíltabb országrablást, mely harmadik világbeli rabszolgasággal fenyeget. Személy szerint én és a Jobbik nem átallunk a szabadságért küzdeni.

Valakinek le kell győzni a sötétséget. Ugye nem a Fidesz-re gondol Polgármester úr? Arra a Fidesz-re, akinek vezénylő tábornoka százhuszadik kormányváltó beszéde után a – méltán dühös – szavazótáborát is cserbenhagyva beugrik a páncélozott autójába – 2006.október 23.-án – kiszolgáltatva és átengedve az embereket a rendőri terrornak és brutalitásnak. Ez az ember Tusnádfürdőn álltatja Székely testvéreinket, hazatérvén pedig feltétel nélkül megszavazzák Románia Európai Uniós csatlakozását. Meg sem kísérelve erdélyi autonómiához kötni. Mielőtt azzal állna elő, hogy ez az európai jogrendszerrel ellentétes lenne, úgy ajánlom figyelmébe, pl. dél-Tirol státuszát.

A hit cselekedetek híján meghal. – Így folytatja – Erről beszélek.

Más korok küzdtek zászlóért& Mi is ezt tesszük. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy köszönetünket fejezzük ki, amiért négy napig ismét régi pompájukban és dicsőségükben loboghattak a Szent István téren Árpádsávos zászlóink. Még akkor is megilleti Önt ez a köszönet, ha nem meggyőződéséből fakadóan helyeztette vissza. Azt viszont még minősíteni sem tudom, hogy az augusztus 23.-i Szent Korona másolatának fogadására és vitézi eskütételre már nem maradhattak fenn. Bizonyára ismételten olyan szervezetek, illetve érdekcsoportok tiltakozása előtt kellett meghajolni, akik számára az, hogy a Szent Koronát és az – állami címerben is jelenlévő  Árpádsávos zászlót Magyarország államiságának jelképeként tiszteljük nem jelent semmit.

A 2004 december 5.-i népszavazást nemzetünk lelki Trianonjaként jellemzi. Egyetértünk. De ezért nem csak Rákosi és Kádár agymosó internacionalizmusa a felelős, hanem például az Ön után szóra emelkedő Martonyi János volt külügyminiszter is. Ő már a Magyarország és a határon túli magyarság 1999 című konferencia utáni sajtótájékoztatón is azt nyilatkozta, hogy a kettős állampolgárság automatikus kiterjesztése súlyos politikai veszélyeket jelentene, s jogilag is megvalósíthatatlan. Kérem, engedje meg, hogy én ezt, az Ön szavait használva ebből az aspektusból emberileg tetű magatartásnak jellemezzem.

Hiteles vezetők hiánya. Ilyenek lennének a hiteles vezetők?

A felelősséget számonkérő vezetőket akarunk! Ha például önök a hazánkért valóban aggódó, felelősséget érző, hiteles vezetők lennének, akkor az őszödi beszéd kiszivárgását követően lemondtak volna képviselői mandátumukról  ezzel ellehetetlenítve az Országgyűlés munkáját  és új választások kiírását kényszeríttették volna ki.

Ön a globalizáció örvénylő hurrikánja elleni harcról beszél. Ennek ellenére csont nélkül megszavazzák a Lisszaboni Szerződés ratifikálását, úgy, hogy a 400 (!) oldalas mellékletét a szavazás napján kapják meg. Ezzel vakon igent mondanak egy olyan szerződésre, mely alkotmányos rendünket, függetlenségünket, önrendelkezésünket, illetve egész Európa jogrendjét hívatott felülírni, kiszolgáltatva ezzel a globalizáció érdekeinek.

Ne legyünk gyalázatja más nemzeteknek!  mondja -, ugyanakkor vígan parolázik annak az Izrael államnak a nagykövetével, aminek államfője (Simon Peresz) kijelenti a Tv és újságírók nyilvánossága előtt, hogy felvásároljuk Magyarországot. Természetesen esze ágában sincs nemtetszésének hangot adni. Inkább felteszi a kérdést, – a zsinagógában megtartott Holokauszt megemlékezésen – hogy vajon elég-e szavakkal, nyilatkozatokkal, törvényekkel küzdeni a szélsőségek  inkább nemzeti radikalizmus (D.K.L)  ellen? Elemezzük tovább ünnepi beszédét.

Csak a saját út lehet igaz. Aki a hagyományokat, szokásokat nem tiszteli az a nemzeti kultúráról, mond le. Akinek nincsenek gyökerei, azt elfújja a történelem vihara. Polgármester Úr! Amennyiben ilyeneket mond, akkor Önnek, mint a város első emberének az élen kellene ezek ápolásában járnia, példát mutatva az embereknek. Azonban sajnálatomra nem tiszteli meg jelenlétével a különböző hagyományőrző napokat, íjászbemutatókat, vitézi eskütételt, Szent Korona másolatának fogadását, de Nemzetünk kiemelkedő évfordulóira  Trianon, Észak Erdély visszacsatolása, Don-kanyarban elesett hőseinkre, soproni népszavazásra, stb.- való megemlékezésekkor sem szoktuk együtt énekelni a Himnuszt. Én nagyon büszke vagyok arra, hogy nem tartozom egy gyökértelen nemzethez. Tisztelem és őrzöm felmenőim emlékét. Csodálom Dombi-Kiss Bálint egykori koronaőrt, Dombi-Kiss Imrét, aki Przemysl várát védte, majd a fogságból megszökve 800 km gyaloglás után tért haza Ázsiából, Dombi-Kiss Sámuelt, ki mintagazdaságot alapított Szajánban. Amint látja, van értékválasztás.

Magyarországot a kufárok, alkuszok, bűnszövetkezetként működő politikai pártok jellemzik. Na ebben, teljes mértékben egyetértünk.

Ünnepi beszédét Babits Mihálytól idézve indította, ezért gondolatzáró soraim is hangozzanak tőle:
Lám, igaz jószágunk visszatér kezünkre,
bár a világ minden fegyvere őrizze.
Mert erős a fegyver és nagy hatalmasság,
de leghatalmasabb mégis az igazság.
Útja, mint a Dunánk és csillagok útja:
nincs ember, aki azt torlaszolni tudja.

Végezetül hadd gratuláljak ünnepi beszéde tartalmához. Valamint Szenti Tibornak is. Mármint a Parasztvallomások című könyvének újrakiadásához.- Nagyon jó ötletnek tartom, hogy megajándékozta vele önkormányzati képviselőinket. Tanulhatnak belőle. Esetleg ingyen lehetne osztani belőle minden végzős középiskolai diáknak. Ezzel is elősegítve gyökereik megismerését. Lehet, hogy szívesebben fogadnák, mint Imre Kertész: Sorstalanság című művét. Talán nem is tépnék szét.

Szebb jövőt kívánva:
a hódmezővásárhelyi Jobbik nevében: Dombi-Kiss László – alelnök