Ez a bizottságosdi egy vicc. Keleti Györggyel az élen intézkedéseket várnak, megvitatják a helyzetet a közelmúltban elhunyt két katonánk ügye miatt. De mit is vitatnak meg? Azt, hogy katonáink életüket adják az amerikaiak kizsákmányoló, olajszerző, hatalomharca miatt? Vagy azt, hogy miközben ők itt színházasdit játszanak a magyar közvéleményt formáló újságíróknak, addig 50 további katonánk kiképzése folyik. 50 életerős, magyar fiatalember készül arra, hogy szeptemberben nekivágjon a harctérnek. Nem elírás, HARCTÉR. Ide indulnak szeptember elején katonáink. Nem felderítők, vagy tűzszerészek lesznek, hanem tűzvonalba mennek. A dologról egy ismerősömtől hallottam, aki a szolnoki katonai bázison dolgozik, és szintén indul Afganisztánba. A toborzó levél szerint olyanok jelentkezését kérték, akinek “nem okoz gondot, hogy nem biztos, hogy hazatérnek”. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a golyófogó fiaink közül nem sokan fognak hazajönni.

Vagyis mindenképpen hazajönnek, de nagy részük valószínűleg koporsóban. Erről pedig mélyen hallgat a “tisztelt” ház, “tisztelt” bizottsága. Ezt persze nem tárják a sajtó elé. Mindig csak a handabandázás és figyelem elterelés megy. Félre ne értsen senki, én is nagyon sajnálom elhunyt katonáinkat, de nem értem, hogy miért vizionálnak itt a körülmények felülvizsgálatáról, amikor közben a színfalak mögött már folynak az előkészületek?!

Tisztelettel kíván Szebb Jövőt egy édesanya.