Hiszek egy Istenben,
Hiszek egy hazában…
avagy honismereti kirándulás Nagymuzsalytól Sopronig

A Spaller Erikától kapott emlékkönyvet nézegetjük, minden oldalán apró emléktöredékek, melyek csak nekünk értékesek olyannyira – nekünk, annak a 17 fős csoportnak, akik ezen a nyáron átéltek valami különlegeset. Borítóján a fenti idézet. Vajon kinek mit jelent? Nekünk talán kicsit többet.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom soproni és fertőszentmiklósi csoportjától a mi kis nagymuzsalyi csoportunk lehetőséget kapott, hogy egy hetet töltsön Magyarországon, bejárva Győr-Moson-Sopron megye, Budapest valamint Eger nevezetességeit. Ez nem egy egyszerű kirándulás volt azonban, valami más, valami több. Gyakran azt gondoljuk, az anyaországiak nem foglalkoznak a sorsunkkal, néha talán az is megfordul a fejünkben, a mi jövőnk senkit sem érdekel. A mozgalom néhány tagja azonban bizonyságot tett arról, hogy a határokon túl is vannak, akik időt, pénzt és energiát áldoznak arra, hogy az elcsatolt területeken élő fiatalok megismerjék az anyaország csodáit, hogy a Széchényi-mauzóleumban, az egri várban, az Eszterházi-kastélyban, a Fertő-Hánsági Nemzeti Parkban vagy a Fertő-tón ugyanaz a gondolat fogalmazódjon meg vendég és vendéglátó fejében: mindannyian ugyanazt a nyelvet beszéljük, ugyanazon a nyelven imádkozunk, álmodunk, gondolkodunk. És ez valami olyan összekötő kapocs, amely elmossa a különbségeket anyaországi és határon túli között, ha csak egy hétig is. A csoport önzetlensége, a szeretet, amellyel mindenkit körülvettek, mindannyiunkban megváltoztatott valamit. Ez úton szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, első sorban Horváth Gábornak és Anikónak, Spaller Erikának, a mozgalom vezetőinek, valamint a tagoknak: Szabolcsnak, Imrének, Norbertnek, Gábornak, Zoltánnak, Gézának, a Fertőszentmiklósi Máltai Szeretetszolgálat képviselőinek, a plébános úrnak és a mozgalom minden tagjának, hogy ezt az utazást lehetővé tették, hogy gazdagabbá tettek minket, élményekben, barátokban. Ígérjük, nem felejtjük el a kedvességüket, s egész életünkben emlékezni fogunk erre a gesztusra. Reméljük érzik, hogy néhány fiatal nyarát tartalmasabbá tették.

A nagymuzsalyi középiskola diákjai és a kísérő tanárok