Ezzel szemben a két évvel ezelőtt lezajlott, legalább 1200 libanoni és 160 izraeli életet követelő háborúban a Hezbollah győzelmet aratott. És most, két esztendővel később a siita szervezet megvalósította azt, amire évek óta törekedett: az izraeli börtönökben sínylődő libanoni katonák hazahozatalát. Azok közül, akik most hazájukba visszatérhettek, négyen a Hezbollah fegyveresei voltak, akik még a 2006-os háború során estek izraeli fogságba. Az ötödik személy azonban nem más, mint Samir Kantar,aki nem kevesebb, mint 29 évet töltött el a zsidó állam börtöneiben. 1979-ben bajtársaival együtt betört Izraelbe, ott tűzharcba keveredett izraeli katonákkal és rendőrökkel, akik közül az egyiket lelőtte, de a lövöldözés során meghalt egy polgári személy is, valamint annak négy éves kislánya. A drúz származású, akkor 16 éves Kuntart 547 év börtönbüntetésre ítélték. Mostani szabadulásakor valóságos nemzeti hősként ünnepelték Libanonban.

Érdemes talán megemlékezni arról is, hogy az izraeliek átadták a Palesztinában szinte legendássá vált Dalal Moghraby földi maradványait is. Ez a palesztin lány 19 éves volt 1978-ban, amikor is egy csupa férfiakból álló katonai egység vezetőjeként behatolt Izraelbe, hatalmába kerített egy taxit, majd egy buszt, amely azonban felrobbant. /Hogy ő robbantott-e fel a járművet, vagy az izraeli katonák, máig nem lehet tudni./ Más források szerint egy bizonyos Ehud Barak nevű ügynök lőtte le, aki most a zsidó állam honvédelmi minisztere./

Izraelben, talán mondani sem kell, nagy a fanyalgás. Sokan úgy érzik, a Hezbollah ismét megalázta a zsidó államot. Hogyan lehetséges, hogy átadtunk öt élő és 199 halott “terroristát” két elesett katonánkért cserébe? És vajon nem jutalmazzuk ezzel a “terroristákat”? Mi történik, ha a még mindig valamelyik palesztin radikális szervezet fogságában sínylődő izraeli katonáért, Ghilad Salitért cserébe több száz fogoly szabadon engedését követelik majd? – ezeket a kérdéseket teszik fel ma sokan Izraelben.

Libanon viszont ünnepel. Az egymással élesen szembenálló politikai erők mindegyike üdvözölte a fogolycserét, és magasztalta Hasszan Naszrallahot. Akinek sikerült elérni azt, amire egyetlen palesztin vagy libanoni vezető sem volt képes: kiszabadítani az izraeli börtönökben raboskodó libanoni foglyokat. Továbbá felmérhetetlen a jelentősége annak is, hogy elesett libanoni, palesztin és más nemzetiségű fegyvereseknek is megadhatták a végtisztességet. Ezen kívül ne feledjük: a Hezbollah 2000-ben távozásra kényszerítette a zsidó állam megszálló erőit Dél-Libanonból, 2006-ban pedig megfutamította a hatalmas túlerőben lévő izraeli hadsereget. Tavasszal pedig egy kiválóan szervezett katonai fellépést követően Naszrallahnak sikerült rábírnia a libanoni politikai erőket egy nemzeti egységkormány megalakítására, amelyben a Hezbollah vétójogot élvez. A köztársasági elnök tisztségébe pedig a siita szervezethez közel álló Michel Suleimant választották. Nem csoda, ha egy napokban közzétett felmérés szerint az arab világban Hasszan Naszrallah a legnépszerűbb és legtekintélyesebb vezető!

Zábori László