80 éve játszott Magyarországon utoljára Szeleczki és boczonádi Szeleczky Zita Klára Terézia (1915-1999) színésznő a valóságosan használt Zita keresztnevet csak születése után egy évre, az utolsó magyar király koronázása évében Zita királynő tiszteletére kapta.
Szeleczky Zita itthoni éveiben sikeres színművész volt, akit fiatalon Bayor (Bajor) Gizi utódjának tartottak. Színiiskolásként nem titkolta, hogy a férfiak közül Ódry Árpádért rajongott, a nők közül pedig Bayor Gizit istenítette. Utóbbi “nagyon kedves és jó” volt hozzá – Ódry pedig az volt, aki a jobban fizető magánszínházak elől a Nemzeti javára happolta el. És ugyancsak Ódry volt az, aki a filmezés miatt megfeddte: – Maga is a sátán szolgálatába állt – mondta neki. Szeleczky Zita 1944. december 10-én játszott utoljára Magyarországon, az országot azonban csak az utolsó pillanatban, 1945. március közepén hagyta el.
Mint nyilatkozta: – Soha nem felejtem el, pénteken, 13-án kezdtem el rettenetesen sírni. Akkor döbbentem rá, hogy vége az én addigi életemnek. Más éra következik, amelyben én a napos oldalról az árnyékosra kerülök.
Az emigráció éveiben Szeleczky Zita – bár vállalt idegen nyelvű szerepet – mindvégig harcos hazafiként őrizte a magyar kultúra és művészet lángját. 1951-ben ő volt az Argentínai Magyar Nemzeti Színház alapító igazgatója, rendezője és aktív szereplője. 1956 is Argentínában érte. Innen üzenetet intézett az Argentin Nőkhöz és a Világ Asszonyaihoz, melyben kikelt az ENSZ tehetetlensége ellen. Egyebek közt ezt írta:
“A magyar népen elkövetett tömeggyilkosság miatti felelősség egyformán hárul az ENSZ-re és Moszkvára. Mindketten egyformán gyilkosok – a különbség egyedül a gyilkosság elkövetésének formájában létezik. Én nem hiszem, hogy nem tud segíteni Magyarországon, hacsak nem is akar segíteni neki. És ebben az esetben nincs joga létezni! Én tiltakozom az ENSZ gyengesége és tehetetlensége ellen. Tiltakozásul éhségsztrájkba kezdek, és kérem az összes magyar nőt a világon, hogy csatlakozzanak hozzám ezen cél érdekében. Meglátjuk majd, hogy az ENSZ és a világ lelkiismerete minket is hagy-e meghalni, ahogy hagyták meghalni a magyarokat Magyarországon.“
Aztán Amerika következett, majd Ausztrália és ismét Amerika – mindvégig az egyetemes magyar kultúra követeként/harcosaként.1962-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ott Wass Alberttel szinte azonnal felvette a kapcsolatot, s az egyetemes magyar ügy szolgálatában szorosan együttműködtek.
1993-ban a Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1947-es koholt vádak alól, és teljes rehabilitációban részesült: Wass Alberttel együtt megkapták a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. Szeleczky 1998 őszén hazatelepült, Érden élt, 84 esztendősen, 1999. július 12-én halt meg, gyermektelenül. Bár ő budapesti születésű volt, ám végakaratának megfelelően az észak-magyarországi (Ózd környéki) Nekézsenyben, a család kriptájában helyezték örök nyugalomra – testvérei is itt nyugszanak. 2007-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.
Szeleczky Zitának a Várpalotai Trianon Múzeumban külön emlékszobája van. Itt a gyönyörű színésznő személyes tárgyai és dokumentumai mellett magyarságmentő és -szervező tevékenységének szép hagyatéka látható.
Hunhír.info
