A Függetlenségi nyilatkozat április 19-ei közzétételét követően tért át Magyarország a címerhasználatban a köztársasági címerre, ezért nevezik az egyszerűsített változatot ma is Kossuth-címernek.
A nemzeti motívumokat is rejtő, igazi Kossuth címer születésének évfordulójára íme, egy passzus, mely az 1849. évi trónfosztás lényegét mutatja:
“Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai statusnak nyilváníttatik, s ezen egész status területi egység eloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik.”
Vagyis az 1849. április 14-én a debreceni országgyűlés által kimondott Függetlenségi nyilatkozat kinyilvánította a Habsburg-ház trónfosztását, illetve Magyarország függetlenségét a honvédő szabadságharcban visszanyert szuverén államiságát. A Függetlenségi nyilatkozat április 19-ei közzétételét követően tért át Magyarország a címerhasználatban a köztársasági címerre, ezért nevezik az egyszerűsített változatot ma is Kossuth-címernek. Maga a Kossuth-címer a magyar címer azon változata, amelynek legtetején és a zöld hármashalom hegyiben zöld koszorúként szerepel a nyitott korona.
Alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett a tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyaros, a népi formakincsből a tarsolylemez alakjához közelítő pajzsforma.Ezt nevezik szaknyelven reneszánsz pajzsnak. A címer jobb oldala piros alapon zöld hármas-halmon arany koronát és a korona felett, mintegy a koronából kinőve fehér apostoli kettőskeresztet ábrázol, míg a bal oldala vörössel és ezüsttel hétszer vágott úgynevezett árpádsávos.
Az Függetlenségi nyilatkozatot Európa-szerte fenntartásokkal fogadták, de kihirdetését még a honvédség sem fogadta kitörő örömmel, több tiszt nyíltan kikelt ellene. Görgei Artúr például csak ennyit üzent egy futárral Kossuthnak: “Annyit mondjon, hogy ha máskor oly fontos dolgot tenni akar, előbb legyen szíves velem közölje.” A trónfosztást követően Kossuth Lajos Magyarország kormányzója lett.
Hunhír.info
