1918-ban a Linder Béla-féle országrontók szétzüllesztették a hadsereget, az ország javát idegen kézre jutatták és a gyalogezred pótzászlóalját is tétlenségre kárhoztatták. Tagjaiban azonban a hazaszeretet ébren tartotta a kötelességteljesítést. A 16-os honvédek az egyre vörösödő irányzat minden fortélyával szemben vittek véghez bátor cselekedeteket. Az egyik ilyen Balassagyarmat visszavétele volt.

Vizy Zsigmond 1884-ben született Farmoson, nemesi családban, id. Vizy Zsigmond és báró Kaas Etelka gyermekeként. Gimnáziumi tanulmányait Iglón végezte, majd a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiára jelentkezett. 1906-tól Balassagyarmaton a magyar királyi 16. besztercebányai honvéd gyalogezred II. zászlóaljánál teljesített szolgálatot. 1914-ben főhadnagyként a zászlóalj 8. századának parancsnokaként került ki a frontra. A Nagy háborúban többször is bizonyította vitézségét. Harcolt Galíciában a gorlicei áttörésnél és az olasz fronton az Isonzó völgyében.

1918-ban a Linder Béla-féle országrontók szétzüllesztették a hadsereget, az ország javát idegen kézre jutatták és a gyalogezred pótzászlóalját is tétlenségre kárhoztatták. Tagjaiban azonban a hazaszeretet ébren tartotta a kötelességteljesítést. A 16-os honvédek az egyre vörösödő irányzat minden fortélyával szemben vittek véghez bátor cselekedeteket. Az egyik ilyen Balassagyarmat visszavétele volt.1919. január 15-én a csehek önkényesen átlépték a demarkációs vonalat és megszállták Balassagyarmatot, Palócföld központját.

Vizy Zsigmond százados kezdettől fogva a fegyveres ellenállás mellett érvelt és szorgalmazta, hogy a Székely Hadosztály mintájára állítsanak fel egy palóc dandárt, mint területvédelmi egységet. Az ország élén álló pacifista politikusok azonban mindent megtettek annak érdekében, hogy megakadályozzák a dandár felállítását.

Az ország megszállását tétlenül szemlélő Károlyi-kormány magára hagyta Balassagyarmatot, ám a köztisztviselők és a vasúti alkalmazottak egy emberként határozták el, hogy nem tesznek esküt a Csehszlovák Köztársaságra és ha kell, életük árán is felszabadítják városukat. A társadalmi különbséget felülírta a nemzeti érzés.

A vasutasok küldöttsége felkereste a Magyarnándorban állomásozó magyar katonaság vezetőit, Vizy Zsigmond és Bajatz Rudolf századosokat, és segítséget kértek tőlük a csehek kiűzéséhez.Vizy Zsigmond fittyet hányva a megalkuvó kormány tiltására, mozgosította katonáit és Balassagyarmat alá vonult. 1919. január 29-e estéjén a csehek vereséget szenvedve menekültek az Ipoly folyón túlra, a város középületein pedig újra magyar zászlók lengtek.

Vizy Zsigmond nélkül Balassagyarmat ma Balážske Ďarmoty lenne.

Katonai pályáját a Balassagyarmaton felállított 6. Leiningen Károly kerékpáros zászlóaljnál folytatta. 1935-ben ezredesi rangban a budai Károly Király Laktanya parancsnokaként vonult nyugdíjba. 1919-es hőstettét a szovjet megszállással kiépülő kommunista hatalom évtizedei alatt feledésre kárhoztatták. A csehkiverést idéző emlékiratait András fia rendezte sajtó alá. A hálás utókor azonbam nem felejtette el Vizy Zsigmond példamutató bátorságát, és az 1990-es években utcát neveztek el róla Balassagyarmaton.

Csarnai Márk – Hunhír.info
(A szerző történész)

(Forrás:Civitas Fortissima – Legbatrabbvaros.hu, Vitéz Deseő Lajos: A besztercebányai 16. honvéd gyalogezred története. A volt ezred Bajtársi Szövetsége, Budapest, 1941.)