A Szent Koronáról és kalandos történetéről (sokszor egymásnak ellentmondó) könyvek tucatjai jelentek meg. Ezek közül is kiemelkedően izgalmasak azok, melyek a korona és a koronázási jelvények XX. századi történetéről szólnak. Kész csoda, hogy ha nem is teljesen sértetlenül, de a magyar nemzet e felbecsülhetetlen értékű kincsei mind megvannak.
Még javában tartott, de már érezhető volt a háború számunkra szomorú vége, amikor megkezdődött a Szent Korona újabb kalandja. A nagy kavarodásban szerencsére helyt állt a mindig is az aktuálpolitika fölött álló Koronaőrség, élén nemes bankói Pajtás Ernő parancsnokkal.
Ma, amikor a Szent Korona Amerikából való hazaérkezését ünnepeljük, emlékezzünk meg legalább néhány mondattal Pajtás Ernőről.
A Koronaőrség majdani parancsnoka 1896. október 25-én született Miskolcon. Édesapja katonatiszt volt, példáját követve ő is a katonai pályát választotta élethivatásul. 1915-ben avatták hadnaggyá, majd a cs. kir. 34. Gyalogezredben kezdte meg szolgálatát. 1928-ban már századparancsnok, 1935-ben kiváló eredménnyel fejezte be a törzstiszti tanfolyamot, majd beosztott tisztként 1937-ben került a koronaőrséghez. Vitéz márkus batizfalvy Máriássy László utódaként 1943. január 1-től a Koronaőrség parancsnokává nevezték ki. A második világháború végén a Szent Koronát a veszedelem elől menekítve, Mattsee-ban átadta az amerikai hadseregnek. (1945-ben a Koronaőrséget felszámolták.)
Élete utolsó éveiben már nem térhetett vissza Magyarországra. Halála után több mint 40 évvel hozták hamvait hazájába. Bankói Pajtás Ernő ezredest 1993-ban a köztársasági elnök Szent István király ünnepén posztumusz vezérőrnaggyá nevezte ki. Farkasréti temetőbeli sírkövét nemzeti színű szalag díszíti, jelezvén, itt egy olyan ember nyugszik, aki igen sokat tett hazájáért, a magyar nemzetért.
Ernő, a miniszobor
Az országban egyedül Veszprém őrzi Pajtás Ernő emlékét. A veszprémi Vár Hősök kapujánál 2020. július 13. óta áll őrt miniszoborként, s vigyázza a várost. A koronaőrök egyenruháját büszkén viseli, kis ládikáját féltve őrzi. Hithű hazafi, fegyelmezett és nagyon éber. Az Ernő nevet viselő alkotást a város történelme ihlette. A török-kori harcoktól az I. világháborún át a II. világháborúban Veszprémben őrzött Szent Koronáig több, különböző veszprémi eseményt, történetet kíván megjeleníteni, Veszprémben őrizték a magyar Szent Koronát és a Szent Jobbot 1944. november 6. és december 6. között.
Pajtás Ernő már korábban is szobrot érdemelt volna, talán kicsit nagyobbat is, legyen hát valaki, aki fölkarolja az emlékezés ezen ügyét. Kitűnő alkalom a szervezés megkezdésének a mai nap, amikor arra emlékezünk, hogy Carter amerikai elnök kezdeményezésére a magyar nép visszakapta a tengerentúlon őrzött Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. Dicsőség Pajtás Ernőnek!
MS – Hunhír.info