1852 május-2-án született Kecskeméten Kada Elek, a századforduló kora kiemelkedő várospolitikusa. Szeretett édesanyját tragikus módon vesztette el, egy részeg randalírozó gimnazista lelőtte. Édesapja Kada Endre a városban nagy tekintélynek örvendő orvos volt.

Kada Elek a helyi katolikus gimnáziumban érettségizett, majd a kecskeméti és pozsonyi jogakadémián folytatott tanulmányait követően 1875-ben ügyvédi vizsgát tett. A következő évben feleségül vette Ferenczy Augusztát, aki unokahúga volt Ferenczy Idának, Erzsébet királynő társalkodónőjének.

Az 1870-es évek második felében ujjászervezte Kecskeméten az 1848-as Függetlenségi Pártot. Ebben pártvezető munkatársai Bagi László, Szokolay Mihály, Török Árpád, Hoskó József dr. Bagi Béla, Németh Ödön, Mádi János, Bódogh Lajos és Szabó Mihály voltak. 1878-tól két cikluson át a város egyik képviselője volt. Mint sokoldalú egyéniséget érdekelte a néprajz, a puszta pásztorainak élete, ő tette meg az első lépéseket a bugaci idegenforgalom elindítására, később Bugac pásztoréletének tárgyait eljuttatta a millenniumi kiállításra. Kecskemét népvándorlás kori történelmét ásatásai révén világította meg, emellett népszínműveket, regényt, tudományos cikkeket, tanulmányokat írt. Nagyszámú írása jelent meg a Budapest, Pesti Hírlap, Pesti Napló, Szabad Szó, Kecskemét, Vasárnapi Újság, Ország Világ című lapokban.

1891-től a Baross Gábor miniszter által irányított MÁV alkalmazottja, majd jogügyi szakosztályának elnöke lett.

Elmélyült a vasút fejlődése kutatásában, e témában tudományos művet állított össze a Magyar Államvasutak keletkezése és fejlődése címmel.

Az 1895-ös egyházpolitikai vita kapcsán Szilágyi Dezső igazságügy- és Csáky Albin kultuszminiszter kérésére a kormány álláspontja támogatására röplapot írt.

1897-ben a város törvényhatósága egyhangúan polgármesterré választotta. Fekete István helyettes polgármesterrel a város pénzügyeit stabilizálták, a bevételeket megnövelték. A város pusztaszeri birtokait értékesítették, viszont közelebb újabb területeket szereztek.(Baracson, Szentkirályon, Bugacon és Szentlőrincen)

Kada Elek Kecskemét környékén új településeket hozott létre: Árpádszállás, Monostor, Hetény, Szikra, ezen kívül megkezdte a parcellázást és telepítést.

Sokat fejlődött Kecskemét polgármestersége alatt. Megkezdődött a csatornázás, a vízvezeték, a villanyvilágítás kiépülése. Megnyílt Kecskemét legszebb útvonala a Rákóczi-út, közepén üdítő sétánnyal. Létrehozta a Népligetet és a Vigadót.

Polgármestersége alatt formálódott ki a város szecessziós karaktere a Cifrapalotával, Újkollégiummal és a Luther-palotával. A város szerkezete tervei alapján rendeződött át.

Polgármestersége alatt művészi értékekkel is gazdagította a várost: 1906 júniusában avatta fel Telcs Ede Kossuth-szobrát.  Avatóbeszédében felcsillant páratlan szónoki tehetsége: „Itt ahol ma Kossuth Lajos néma érc-szobra áll, 58 éve az élő Kossuth gyújtó hangját hallhattátok… erre a gyújtó szóra ragadtátok kézbe akkor ugyanazt a zászlót.”

Előkészítette a városi múzeum, a könyvtár, a mozi építését. Számtalan elemi iskolát létesített, majd a polgári leányiskolát, a gazdasági tanítóképzést és a szőlőmunkás tanfolyamot indította el. 1910-ben pedig a városi felsőkereskedelmi iskolát hozta létre Kossuth Ferenc ipari és kereskedelmi miniszter támogatásával.

Az ipari munkásság lakásgondjainak enyhítésére tervbe vette az un. Gorkij-lakások építését a Rákóczi úton. Többek közt ez is cáfolja a szociáldemokraták, a polgári radikálisok és későbbi követőik azon álláspontját, hogy a 48-as Függetlenségi Párt elzárkózott volna a szociális kérdések megoldásától, a társadalom dolgozó rétegei felé történő nyitástól.

Áldozatos munkával, nagy erőfeszítéssel sikerült eltüntetni az 1911 július 8-ai földrengés nyomait Kada Elek közreműködésének betudhatóan.

Ekkorra épültek fel az új kórház, a város új laktanyái(Ferenc József, Erzsébet, Rudolf) az Izsáki úton, a siketnéma intézet és a tébolyda. Új vasúti vonal is nyílt Lajosmizse-Kerekegyháza felé a mezőgazdasági termékek szállítását segítendő. Elindult a város új pályaudvara felépítése.

Nem foglalkozott közvetlen, saját gazdasági érdekeltségű tevékenységgel. A kor összeférhetetlenségre vonatkozó szabályai egyébként is tiltották ezt. Szinte állandóan a városban tartózkodott és érte dolgozott.

Az 1913 június 22-i szélhűdést követően két nappal halt meg. A helyi sajtó életútját, mint a turáni lélek szárnyalását látta, értékelte. A Felsőkereskedelmi Iskola évkönyve a következőképp búcsúzott: „ Június 24-én, a szentiváni tüzek kigyulladása idején hunyt el, szállott el tőlünk polgármesterünk nagy szelleme. Mi is éreztük munkássága áldásos hatását. Mi is az emlékezés virágait hintjük sírjára, és áldást mondunk nagy emlékére.”

A Kecskeméti Lapok megrendítő sorokban ismertette halálát: „Hunyt szemekkel, eszméletlenül, vasárnap reggel óta mozdulatlanságban fekszik a fényes elme. Állunk megrendülten, és megilletődve nézzük, hogy az idő homokjában, mint perdül az egyik homokszem a másik után…Egész élete csupa munka, fáradozás volt  város javára… Egy kiváló magyarral megint kevesebb.”

A nagy polgármester temetése

A június 26-ai temetés napján az ipari munkásság munkaszünetet tartott. A városháza előtt a gyászoló család: hitvese, veje és leánya dr. Mohácsy Lajos és dr. Mohácsy Lajosné, unokái, fia Kada Endre árvaszéki ülnök, a polgári hatóságok, a helyőrség díszalakulata és a város gyászoló lakossága jelenlétében Révész István prelátus 12 pap segédkezésével végezte a szertartást. A közigazgatás, a város nevében Bagi László helyettes polgármester búcsúztatta. Ezt követően Mészáros József és Szegedi György tanácsnokok, dr. Angyal Vidor tiszti főügyész, Papp György rendőrfőkapitány, Füvessy Imre h. rendőrkapitány és Dömötör Lajos aljegyző a koporsót a ravatalról a gyászkocsira helyezték. A koporsót a Barna Tibor vezette lovas rendőralakulatot követően nagy tömeg kísérte a temetőbe, ahol ismét Révész István végezte a szertartást. Kada Eleket utolsó útján a városi dalárdák, az Operaház énekesei, szeretett hangszere a tárogató hangja kísérte.

Kada Elek országos elismertségét mutatja, hogy részvéttáviratot küldtek a városnak Sándor János belügy-, br. Hazai Samu honvédelmi-, Darányi Ignác földművelési miniszter, Bárczy István budapesti, Fekete-Nagy kolozsvári, Broly pozsonyi polgármester, Ráday Gedeon Pest-megye főispánja és sokan mások. A város törvényhatósága jegyzőkönyvbe iktatta emlékét és a Vásári utcát róla nevezték el.

Kada Elek szecessziós stílusú nyaralója falán Kecskemét Hunyadiváros nevű részén 2006-ban avattak emléktáblát. Ez a nyaraló csak egy nagyobb ház. A megemlékezésen részt vett Heltai Nándor újságíró, Kada életútja kutatója. A mai politikusoktól eltérően Kada Elek nem törekedett a meggazdagodásra.

Kada Elek életútját eddig legrészletesebben  Eötvös Nagy Imre írta meg a Kecskeméti Nagy Képes naptár 1914-es számában.

Kada Elek alakja, életútja máig ható példa, iránymutatás.

Károlyfalvi József – Hunhír.info