Neumann János személyéhez kötődik a számítógép feltalálása, de a szabadalmak lajstromában mégis hiába keresnénk nevét. Ő tudniillik úgy vélte (és ekképp cselekedett is): a számítógép az emberiség közös kincse, azt egyetlen ember vagy szűk csoport sem sajátíthatja ki magának, tehát nem is szabadalmaztathatja. A szabadalmaztatás mégis megtörtént, így Amerikában a valóságos feltaláló Neumann János neve a számítógép-történelemben nem is szerepel. Ha 65 éve hunyt el.
Neumann János 1903. december 28-án született Neumann Miksa és Kann Margit első gyermekeként Budapesten, a Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) 62. sz. házban. (A házfalon két márványtábla is em,lékeztet rá.) Pesti születését a világ sok országában meglepetésként hallják, hisz a John von Neumannból, főleg a von miatt sokan osztráknak vagy németnek vélik. Neumann nem volt született nemes. Viszonylag gazdag bankár édesapja, Neumann Miksa 1913-ban I. Ferencz József királytól (nem pedig – miként mondani szokták – osztrák császártól) vásárolta a nemességét, ahogyan azt akkoriban sok gazdag zsidó családfő tette.
Mindenesetre ez a “von”, ez a hárombetűs kis szócska kezdetben sokat segített Neumann-nak: a különben zárt ajtókat megnyitotta előtte, hisz a sznob amerikaiak ugyancsak imádják a „von”-nal dicsekvő, kékvérű európaiakat. Pedig Neumann János értéke igazán nem a “von”-ban volt. Matematikai tehetsége már a pesti evangélikus gimnáziumban kibontakozott. Csakhogy édesapja azt kívánta, inkább vegyészmérnök legyen belőle, ezért az érettségi után beiratkozott a zürichi műszaki egyetemre IS, miközben Berlinben és Budapesten matematikát, fizikát és filozófiát hallgatott.
Beretvaagya jellemzéseként: magyar anyanyelve, a francia és a német mellé megtanulta még a latint és az ógörögöt is. Emlékezőtehetsége úgymond fotografikus volt, és fejszámolásban is rendkívüli eredményeket mutatott fel. Ezen képessége felnőttkorában szinte védjegyévé vált: legendákat meséltek arról, hogy a korai elektronikus számológépek számításait ő maga ellenőrizte FEJBEN (!) a gépekével azonos sebességgel… Nem véletlen hát, hogy az első amerikai atombomba munkálatainál, a Los Alamos-i kutatólaboratóriumban ő a lökéshullámokkal kapcsolatos számításokat kapta feladatul.
Végül a számítógépnél kötött ki. Ez a találmány feltétlenül az ő nevéhez kötődik, de a szabadalmak lajstromában mégis hiába keresnénk Neumann nevét – ő tudniillik úgy vélte (és ekképp cselekedett is): a számítógép az emberiség közös kincse, azt egyetlen ember vagy szűk csoport sem sajátíthatja ki magának, tehát nem is szabadalmaztathatja. A szabadalmaztatás mégis megtörtént, így Amerikában a valóságos feltaláló Neumann János neve a számítógép-történelemben nem is szerepel.
Emlékét sokkal inkább a magyarországi Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT), személy szerint Dr. Kovács Győző őrzi. Neumann egyszercsak váratlanul megbetegedett, s hamarosan megállapították: tüdőrákja van. (Más források csontrákra utalnak.) Betegsége alatt is folyamatosan A számítógép és az agy című előadásán dolgozott, azt még mindenképp szerette volna megtartani, de a kézirat, sajnos, befejezetlen maradt. Neumann János 1957. február 8-án meghalt.
Természetesen azonnal megindultak a találgatások. Ezekből az a hiedelem látszik a legmaradandóbbnak, hogy az első atombomba felrobbantásakor – a hiányos óvintézkedések miatt – radioaktív por jutott a tüdejébe, s ez okozta betegségét, majd halálát. Neumann egyik volt munkatársa mondta: az atombomba felrobbantása után a helyszínen levő kutatók nem várták meg, amíg a por elült, hanem kirohantak, és a robbanás helyszínén egymást meg a bomba hatását fényképezték. Ma már aligha deríthető ki az igazság.
Hunhír.info