Erkel Ferenc: Hunyadi László című operáját 1844-ben ezen a napon, tehát január 27-én mutatták be a pesti Nemzeti Színházban. Különös időszakot élt az ősbemutató idejében a nemzet. Már javában zajlott Magyarország igazi ébredése, sőt küszöbön állott a forradalom is.
Ebben a fent említett nemzeti ébredésben kulcsszerepe volt a színháznak. Ezt jelzi az is, hogy pár évvel korábban, 1837-ben megkezdte működését a Pesti Magyar Színház, amely az 1840. évi országgyűlés döntése alapján a Nemzeti Színház nevet kapta, s állami kezelésbe került. Ugyancsak kulcsfontosságú fordulat volt persze az is, hogy a magyar nyelv 1836-ban az országban hivatalos lett, s 1844-ben pedig kizárólagosan hivatalossá vált.
A művészetek gyakran fordultak nemzeti témák felé, a Pesti Magyar Színház például Vörösmarty Mihály Árpád ébredésével nyitott. Különösen nagy népszerűségnek örvendtek a Hunyadiakkal kapcsolatos témák – ezt népszínművek, festmények, költemények sokasága bizonyítja. Ez a magyarázata Erkel témaválasztásának is, hisz az opera történelmi cselekménye egy Habsburg származású magyar királyról festett meglehetősen gyászos képet – V. László a darabban döntésképtelen, a hatalomra törő arisztokrata oligarchák bábja.
Az akkori helyzet is részben hasonló volt – a kortársak szerint – az 1840-es években uralkodó V. Ferdinánddal kapcsolatosan. Az opera szépségei, de mindenekelőtt a magyar nemzeti opera létrejötte is lelkesítette a közönséget. És e kérdésben oda kell figyelnünk az operában előforduló verbunkoszenére.
A Hunyadi László egyik nagy “slágermuzsikája” a Palotás. Az nem vitás, hogy a palotástánc már dívott a XVIII. és a XIX. században. Ennek az ünnepélyes tartású társastáncnak a hangulata derűs és lovagias. Elnevezését a várak, kastélyok dísztermeiről, azaz a palotáktól nyerte. A palotás részben a verbunkoson és a friss pároson alapszik, így a férfias magyar paraszti és katonavirtus is érvényesül benne, míg végül előkelő, kifinomult tánccá fejlődött.
A Hunyadi Lászlóval a színpadi zene végleg befogadta a palotást, konkrétan Erkel Ferenc Palotását, amelynek változata majd Kodály Zoltán Háry János című daljátékában is megjelenik, Intermezzóként. Mára a palotás visszakerült a paloták dísztermeibe is, hisz Magyarországon már hagyományos megnyitótánc lett a bálokon. Mondhatnánk, manapság, ahol magyarok élnek és tartják az elmúlt idők hagyományait, előadják a palotást érzéssel és méltóságteljes mozgással.
Erkel Ferenc Hunyadi Lászlójából a Palotást nézve és hallgatva gondoljunk az operamű 178 évvel ezelőtti ősbemutatójára!
Hunhír.info