119 éve avatták fel nagy pompával a Fadrusz János (1858-1903) alkotta leghíresebb Mátyás király-szobrot Kolozsvárott. A művészt József főherceg Vaskorona-renddel tüntette ki, a várostól pedig díszpolgárságot és egyetemi doktori címet kapott
Az alkotás Fadrusz művészetének leghíresebb alkotása, egyben munkásságának csúcspontja. Mátyás emlékművet 1902. október 12-én délelőtt tíz órakor avatták fel Kolozsvár főterén. Az ünnepségeken az uralkodóházat képviselő József Ágost főherceg mellett a hazai politikai, tudományos és művészeti élet jeles képviselői is részt vettek, köztük Széll Kálmán miniszterelnök, Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, Fejérváry Géza honvédelmi miniszter, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter, Apponyi Albert házelnök, Jókai Mór, Benedek Elek, Alexander Bernát.
A képviselőház küldöttségével Kolozsvárra utazott Nessi Pál országgyűlési képviselő egyszeriben szinte főszereplővé vált azzal, hogy javaslatára többen úgy döntöttek, ha elhangzik a gyűlölt kétfejű sasos, osztrák házinóta, tüntetést rendeznek. Amikor a monarchia közös hadseregének zenekara József Ágost főherceg megjelenésekor az Osztrák Császárság Gott erhalte kezdetű himnuszát kezdte játaszani, Nessi többedmagával a Kölcsey–Erkel-féle magyar Himnuszt énekelte. Utóbb lovasrendőrök oszlatták szét a tüntetőket. Nessit és néhány őt követő társát kardlapozni kezdték. Nessi ellen hadbírósági eljárás indult és később az országgyűlés mentelmi bizottsága is tárgyalta az ügyét.
Végül a szobor a helyére került, de kálváriája ezzel még nem ért véget, talán máig is tart, még 2015-ben is barna festékkel öntötték le hátulról a lovasszobor talapzatát. A szobor ma mindenesetre büszkén áll Kolozsvárott.
Hunhír.info