Mindszenty József (1892-1975), eredeti nevén Pehm József Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros 1971. szeptember 28-án volt kénytelen elhagyni szeretett hazáját a Szentszék és a Magyar Népköztársaság keresztény-kommunista megállapodásának megfelelően.
Az 1956-os forradalom után fölnőtt több nemzedék számára Mindszenty bíboros személye voltaképpen egy nagy-nagy kérdőjel volt. Leginkább azért, mert nem tanítottak róla szinte semmit, mivel a Mindszenty személyében a katolikus egyházat (is) kőkeményen üldöző kommunista hatalom a kiszivárogtatott negyed- és félinformációkkal egészen sikeresen keltett ellene gyűlöletet.
Pedig korábban Mindszenty József egyházfői munkássága ugyancsak rövidke volt: Serédi Jusztinián hercegprímás elhunytával 1945 szeptemberében XII. Pius esztergomi érsekké nevezte ki. Ekkor – kétnapi gondolkodási idő után – alávetette magát a pápai akaratnak, és 1945. október 7-én Esztergomban beiktatták új hivatalába. (1946. február 21-én kreálták bíborossá.) MIndez akkor volt már, amikor a nyilas uralom alatt már Sopronkőhidán raboskodott, majd az Isteni Megváltó Leányai apácarend kolostorában tartották házi őrizet alatt.
A háború végeztével a nyilasokat a kommunisták követték: az új hatalom hamarost súlyos támadásokat indított az egyházak ellen, s bár ezen támadásokat Mindszenty igyekezett következetesen visszaverni, 1948 decemberében mégis letartóztatták és az Andrássy út 60-ban megkezdték kínzását és kihallgatását. Leginkább a pszichotróp szerek hatására Mindszenty minden ellene felhozott vádat elismert. A koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték (1949), de betegsége és a nyugati nyomás miatt házi őrizetbe került Püspökszentlászlóra, illetve később Felsőpeténybe.
Az 56-os forradalom első hetében Felsőpetényből szabadult, amikor őrgróf Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy Rétságra, majd Budapestre vitte. A forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mondott, budavári rezidenciáján fogadta a külföldi delegációkat, és azonnal fölmentette hivatalukból a kommunistákkal kollaboráló papokat. 1956. november 4-én a szovjet invázió láttán a Parlamentből kényszerűségből az amerikai követségre menekült – ettől kezdve Mindszenty az egyik kiemelt közellenséggé vált.1971. szeptember 28-án a Szentszék és a Magyar Népköztársaság keresztény-kommunista megállapodásának megfelelően – szándéka ellenére, de a pápának fogadott engedelmesség okán – elhagyta Magyarországot.
Bár nem lett volna szabad a Vatikánból kilépnie – mégis ment: az egyházjogilag a magyar prímások alá tartozó bécsi szemináriumba, a Pázmáneumba utazott, és halálig ott élt. Ez idő alatt a világ minden magyarlakta országát felkereste, és meglátogatta híveit, és a külhoni magyarság összefogását szorgalmazta.
Mindszenty József 1975. május 6-án halt meg a bécsi Irgalmasok Kórházában. Holttestét végakarata szerint Mariazellben helyezték el, majd a rendszerváltozás után (1991-ben) az esztergomi érseki kriptában talált végső nyugalomra az Esztergomi bazilika altemplomában. Testét romlatlan állapotban találták.
Hunhír.info