Nagy történelmi felelőtlenség, hogy időnként megfeledkezünk róla: az 1848/49-es szabadságharc az augusztus 13-ai fegyverletétellel (Világos) még nem ért véget – Komárom állva maradt.

1849. szeptember 1-jén kezdődtek meg az alkudozások a vár meghódolására, ám a védő Klapka György nem hagyta magát. Ő szabott feltételeket Haynauéknak. Az osztrákok elutasították a várvédők feltételeit, ezért a Duna-parti városban kiújultak a harcok. Szeptember 10-én a Klapka meggyilkolására Komáromba küldött osztrák kémet agyonlőtték.

Szeptember 25-én, tehát egy bő hónappal Világos után Ószőnynél zajlott le a szabadságharc utolsó katonai összecsapására.

Szeptember 27-én végül aláírták a vár átadásának feltételeit tartalmazó okmányt, az úgynevezett „hódolati szerződést”. Ennek színhelye Haynau hadiszállása, a Komáromtól kb. 4 kilométerre levő Herkálypuszta volt. A szerződés értelmében a helyőrség tagjai minden későbbi üldözéstől mentesítő papírt (menlevelet) kaptak. Klapka a város valamennyi polgári tisztviselőjének is megszerezte a menlevelet katonai állományba vételükkel, így 30 ezren jutottak hozzá. (A fáma szerint ilyen okmányt szerzett Jókainé Laborfalvy Róza az írónak, ezért nem esett bántódása a bresciai hiéna által.)

Klapka utolsó szemléjét október 2-án, a Csillagerőd mellett tartotta.

Elevenítsük fel, hogy a megadás feltételei pontosan a következők voltak:

• A várőrség fegyver nélkül szabadon bocsáttatik. A tisztek kardjai tulajdon gyanánt megmaradnak. Oly tisztek, kik ezelőtt a cs. kir. hadseregben szolgáltak, külföldre szóló útleveleket nyernek. Akik ilyeneket nem kivánnak, szabadon hazabocsáttatnak, kivéve azokat, akik magukat önként jelentenék. A honvédtiszteknek, t. i. azoknak, akik ezelőtt nem szolgáltak, szabad tartózkodás engedtetik a hazában, minden fentartás nélkül jövendő alkalmazásukra nézve. A cs. kir. ezredbeli legénység közbocsánatot nyerve, mindazon egyénekkel együtt, akik időközben tiszti állásra léptek, szabadon elbocsáttatik s a későbbi törvényes üldözés elől valamennyien felmentetnek.
• Külföldre szóló útlevelek mindazoknak adatnak, akik olyakat 30 nap alatt követelnek.
• A tiszteknek egy havi díj, a legénységnek 10 napi zsold adatik osztrák bankjegyekben, cs. kir. szabályszerü hadi illetmény szerint.
• A várőrségnek kincstári utalványok kiadása által előidézett kötelezettségei kiegyenlítésére 500,000 pengő forintok fizettetnek osztrák bankjegekben.
• A Komáromban lévő elnyomorodott, s beteg harcosok jövője biztosíttatik.
• Ingó, s ingatlan magánvagyonát egyátalában mindenki megtartja.
• Hogy hol, mikor s mi módon tétetnek le a fegyverek, később fog meghatároztatni.
• Az ellenségeskedések ezennel mindkét részről megszüntetnek.
• A vár hadi szokás s mindkét részrőli ratifikáció után átadatik.

Kelt a Herkály-pusztán, szept. 27-én 1849.

Haynau s.k., táborszernagy
Takács százados
Gasparitz százados
Mednyanszky alezredes
Rutkay alezredes
Prágay alezredes
Gróf Zichy Ottó, ezredes
Gróf Esterházy Pál, ezredes
Janik János, ezredes
Szabó Zsigmond, ezredes
Kászonyi József, ezredes
Aschermann Ferenc, várparancsnok és Klapka György, vár- s hadseregparancsnok.

Hunhír.info