Az 1956-os forradalom után felnőtt több nemzedék számára Mindszenty bíboros személye egy nagy-nagy kérdőjel volt. Leginkább azért, mert nem tanítottak róla szinte semmit, mivel a Mindszenty személyében a katolikus egyházat (is) kőkeményen üldöző kommunista hatalom a kiszivárogtatott negyed- és félinformációkkal egészen sikeresen keltett ellene gyűlöletet.
Pedig korábban Mindszenty József egyházfői munkássága ugyancsak rövidke volt: Serédi Jusztinián hercegprímás elhunytával 1945 szeptemberében XII. Pius esztergomi érsekké nevezte ki az akkori veszprémi püspököt. Ekkor – kétnapi gondolkodási idő után – alávetette magát a pápai akaratnak, és 1945. október 7-én Esztergomban beiktatták új hivatalába. (1946. február 21-én kreálták bíborossá.) Mindez akkor volt már, amikor a nyilas uralom alatt már Sopronkőhidán raboskodott, majd boldog Apor Vilmos vértanú püspök közbenjárására az Isteni Megváltó Leányai apácarend kolostorában tartották házi őrizet alatt.
A háború végeztével a nyilasokat a kommunisták követték: az új hatalom hamarost súlyos támadásokat indított az egyházak ellen, s bár ezen támadásokat Mindszenty igyekezett következetesen visszaverni, 1948 decemberében mégis letartóztatták és az Andrássy út 60-ban megkezdték kínzását és kihallgatását. Leginkább a pszichotróp szerek hatására Mindszenty minden ellene felhozott vádat elismert. A koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték (1949), de betegsége és a nyugati nyomás miatt házi őrizetbe került Püspökszentlászlóra, illetve később Felsőpeténybe.
Az 56-os forradalom első hetében Felsőpetényből szabadult, amikor őrgróf Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy Rétságra, majd Budapestre vitte. A forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mondott, budavári rezidenciáján fogadta a külföldi delegációkat, és azonnal fölmentette hivatalukból a kommunistákkal kollaboráló papokat.
Mindszenty József 1956. november 3-ai rádióbeszéde:
1956. november 4-én a szovjet invázió láttán a Parlamentből kényszerűségből az amerikai követségre menekült – ettől kezdve Mindszenty az egyik kiemelt közellenséggé vált.1971. szeptember 28-án a Szentszék és a Magyar Népköztársaság keresztény-kommunista megállapodásának megfelelően – szándéka ellenére, de a pápának fogadott engedelmesség okán – elhagyta Magyarországot.
Bár nem lett volna szabad a Vatikánból kilépnie, mégis ment: az egyházjogilag a magyar prímások alá tartozó bécsi szemináriumba, a Pázmáneumba utazott, és halálig ott élt. Ez idő alatt a világ minden magyarlakta országát felkereste, és meglátogatta híveit, és a külhoni magyarság összefogását szorgalmazta.Mindszenty József 1975. május 6-án halt meg a bécsi Irgalmasok Kórházában. Holttestét végakarata szerint Mariazellben helyezték el, majd a rendszerváltozás után (1991-ben) az esztergomi érseki kriptában talált végső nyugalomra az Esztergomi bazilika altemplomában. Testét romlatlan állapotban találták.
Mindszenty József boldoggá avatási eljárása 1994-ben kezdődött. Az eljárás 2019-ig szakaszaiban az Esztergom-Budapesti főegyházmegyében és Rómában történészek és teológusok testülete vizsgálta a bíboros életéről fennmaradt valamennyi életrajzi adatot, majd Ferenc pápa engedélyezte a Szentté Avatási Kongregációnak, hogy dekrétumban tegye közzé Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímása “hősies erényeinek elismerését”.
Az életszentség elismerése a boldoggá avatási eljárás fontos lépése, amelyet a boldoggá avatáshoz szükséges csoda kivizsgálása követ. Azoknak a boldoggá és szentté avatásához, akik nem vértanúként, hanem hitvallóként hunytak el, ott az ő közbenjárásukra végbement csodás gyógyulás kivizsgálására van szükség – nyilatkozta korábban Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja.
Hunhír.info