A stressz a szervezetnek általában az ingerekre adott nemspecifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés. Ezt a jelenséget kutatta szinte egész életében a magyar-osztrák származású, Bécsben született, de Komáromban nevelkedett vegyész, belgyógyász és endokrinológus.
Selye János tudósról van szó (1907-1982), aki végül kanadai állampolgár lett, s mint ilyen, stresszkutatóként lett világhírű – de valahogy fél évszázadon át (a 30-as évektől kezdve…) sikerült elkerülnie a Nobel-díjat, bár szinte mindenki feltételezi róla, hogy megkapta. Érdekes, hogy a stresszről szinte mindenkinek van csaknem tudományos “szakvéleménye”, ilyenformán mára módosult is a stressz hétköznapi, sőt szakmai jelentése. Annyi biztos, hogy a stressz tipikusan új, XX. századi urbanizációs (nép)betegség. Sőt: a stressz nem egyszerű betegség, hanem esetenként egy betegségsorozat elindítója. Okozója a rohanó életformánk, a határidők, áremelések, dugók, a tömeg, a zaj, úgy érezhetjük, szétforgácsolódunk a hétköznapokban. Szervezetünk képtelen alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez. Az állandósult stressz hatására tüneteink között megjelenik a depresszió, és a neurózis, azután ezek ellensúlyozására rossz esetben a dohányzás, az alkoholizmus, drogfüggőség, szélsőséges esetben az öngyilkosság.
Tehát mai értelmében a jelentése nagyjából „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció. Ez a tartósan fennálló stressz nem ritkán komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét.
Selye kutatásai alanyául eredetileg patkányokat alkalmazott és a különböző idegi, fizikai bántalmazások (stressz) hatását vizsgálta az egyes szerveken. Hamar kiderült, hogy szinte minden szerv komoly károsodást szenvedett, mely károsodások egy ideig visszafordíthatóak voltak, azonban egy idő után az egyén halálához vezettek. Ezek a szervek, szervrendszerek az alábbiak voltak: szív és érrendszer, immunrendszer, mellékvese és vesék, a tápcsatorna valamint a bőr és bőrfüggelékek.
A lényeg mostanában az élet minden területén a gyorsaság. Gyorsvonat, gyorsétterem, gyors autók, amelyekkel több száz kilométer tehető meg egy nap alatt, repülőgépek, amelyekkel földrészeket szelhetünk át néhány óra alatt.
Az interneten felbecsülhetetlen mennyiségű információ támad ránk, mellette ott van az, hogy úton-útfélen folyamatosan szól még a TV, a rádió. Ömlik ránk a háború, éhínség, katasztrófa, baleset, bűneset. Megmondják, milyen a jó nő, milyen autóban kell utazni s így tovább. Csoda-e hát, ha rendre bestresszelünk – ráadásul a nyakunkon van a Covid19, amiről azt sem tudjuk, hogy micsoda? Ma van Selye János halálának évfordulója. Kérek minden olvasót, hogy e cikk elolvasása után szíveskedjék legalább jelképesen szusszanni egyet! Egészségünkre…
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info