A Temesvár közeli Lugoson sok híres ember született: Horger Antal nyelvész, Kurtág György zeneszerző, Teller Ede fizikus, Szathmári Sándor és persze Drakula, azaz Lugosi Béla!
Annak idején augusztus 17-én hunyt el Los Angelesben Lugosi Béla (eredeti nevén Blaskó Béla Ferenc Dezső, 1882-1956) színművész, aki Drakula, a vámpír alakjának megformálása révén vált világhírűvé és a klasszikus horrorfilmek sztárjává. A bánáti Lugoson (eredetileg Krassó-Szörény vármegye székhelye) született művész a kezdetben színpadi színész volt Magyarországon, de 1919-ben a kommün alatt szakszervezeti vezetőként kompromittálódott, és emigrálni kényszerült. (Ekkor éppen a Nemzeti társulatának volt a tagja.)
1931-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, ezután létrehozta a Magyar Nemzetiségi Színházat, ahol magához hasonlóan hazájukból száműzött magyar színészekkel vette körül magát. Közben már angol nyelvű szerepeket is vállalt – és így lett a „Drakula” című Broadway-darab címszereplője, amit ötszáz előadást ért meg. Ekkor filmesítették meg.
A siker skatulya lett: Lugosi eztán csak horrorfilmekben szerepelt, köztük az első első zombifilmként számon tartott „Fehér Zombi”-ban és a „Frankenstein szellemé”-ben (Ghost of Frankenstein).
Az ötvenes évekre háborús sebesülése okozta fájdalmait orvosai egyre erősebb fájdalomcsillapítókkal igyekeztek enyhíteni, ám pont ezek a szerek vezettek súlyos morfiumfüggőségéhez. (Az első világháborúban hadnagyként szolgált az osztrák-magyar hadseregben, ekkor az orosz fronton vívott harcok során sebesült meg – hazatérte után a harctéri bátorságáért kitüntették.) 1956. augusztus 16-án hunyt el szívinfarktusban. A Kalifornia állambeli Culver Cityben helyezték örök nyugalomra legendássá vált Drakula-jelmezében.
A budapesti Városligetben álló Vajdahunyadvár sarokfalán meglepő módon “Bela Lugosi”felirattal látható a vélhetően egyetlen magyarországi Lugosi Béla-szobor.
Megjegyzendő, hogy a szobor létezésének nem lelhető fel dokumentuma, alkotóját sem ismerjük – még a múzeumban sem tudják. Nincs kizárva, hogy a mű “odakerülése” összefüggésben áll a városligeti csónakázótó felújításával, ugyanis a vár ezen része korábban nem esett az emberek érdeklődési körébe.
Lugosi Bélán kívül további hírességek Lugosról: itt született Horger Antal nyelvész (1872) és Kurtág György zeneszerző (1926), itt töltötte gyermekkora egy részét Teller Ede fizikus, ide járt gimnáziumba Szathmári Sándor író. A mai kor legkülönösebb alakja: itt született az Olaszországban élő olajmilliárdos, Iosif Constantin Drăgan, aki tévé- és rádiócsatornát, heti- és napilapot, valamint egy magánegyetemet alapított Lugoson. Ezzel elérte, hogy még életében róla nevezzék el a város főterét.
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info